A 77 éves Presser Gábor öröksége messze túlterjed a slágerek világán: életműve nem csupán zenészi teljesítményeiben, hanem a magyar zenei kultúrára gyakorolt mély hatásában is megmutatkozik.

"Hihetetlenül örömteli volt ez a kedves gesztus! Az utalás már megérkezett, és külön köszönet Rózsa Györgynek és Fejes Tamásnak, akik támogattak a házomlás során keletkezett nehézségeimben..."

Presser Gábor életműve nem csupán a pop- és rockzene világában hagyott mély nyomokat, hanem a színház, film és irodalom területén is maradandó hatást gyakorolt. Dalai nem csupán slágerekként élnek tovább, hanem kulturális örökségként, amelyek sok generáció számára nyújtottak támaszt, inspirációt és élményt. Születésnapja remek alkalmat kínál arra, hogy megemlékezzünk sokszínű pályafutásáról, az Omega időszakától kezdve egészen a Vígszínház színpadáig, ahol számos felejthetetlen pillanatot teremtett.

Presser Gábor 1948. május 27-én látta meg a napvilágot Budapesten. Zenei pályafutását már gyermekkorában megkezdte, később a konzervatóriumot követően a Zeneakadémián mélyítette el tudását. 1967-ben lépett be a magyar könnyűzene színpadára az Omega zenekar tagjaként, ahol billentyűs hangszeren játszott, és szerzői tehetségét is hamarosan megcsillogtatta. Az „Éjszakai országút” (1969) című album az ő zenei felfogásának átalakulása nyomán egy sokkal avantgárdabb, művészibb hangzásvilágot mutatott be, amely maradandó hatással volt a kortárs zenei életre.

1971-ben elhagyta az Omegát, és megalapította a Locomotiv GT-t (LGT) olyan kiváló zenészek társaságában, mint Barta Tamás, Frenreisz Károly és Laux József. Az LGT, Presser Gábor irányításával, az 1970-es és '80-as évek egyik legjelentősebb magyar rockzenekarává nőtte ki magát. Presser sokoldalú tehetsége – zeneszerző, billentyűs és énekes – nélkülözhetetlen volt a zenekar sikerében. A banda legismertebb slágerei közé tartozik az "Álomarcú lány", a "Nem adom fel" és az "Ő még csak most tizennégy", amelyek máig népszerűek a hazai zenei palettán.

A zenekar nem csupán Magyarország határain belül aratott osztatlan sikereket, hanem nemzetközi színtéren is bemutatkozott, olyan helyeken, mint az Egyesült Államok, a Szovjetunió vagy akár a Német Szövetségi Köztársaság. Az LGT különösen emlékezetes volt a Papp László Sportarénában tartott koncertjeivel és a jubileumi visszatéréseivel, amelyek mindig különleges élményt nyújtottak a közönségnek.

Presser Gábor a zenekari sikerek mellett már a '70-es évek elejétől folyamatosan új színházi darabokat komponált. 1978 óta szoros kapcsolat fűzi a Vígszínházhoz, ahol hosszú éveken át betöltötte a zenei vezető szerepét. E helyen születtek olyan emblematikus művek, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Harmincéves vagyok, a Padlás, és a Szent István körút 14. is.

A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. darabot 1973-ban mutatták be, és azonnal óriási siker lett - ez volt az egyik első magyar zenés darab, ami valós, társadalmi problémákat is bemutatott. A Padlás pedig (1988 óta) minden idők egyik legsikeresebb magyar musicalje.

2004 és 2010 között Presser Gábor a TV2 népszerű zenei tehetségkutató műsorának, a Megasztárnak egyik meghatározó zsűritagja volt. Szakmai tudása és visszafogott, ám mégis határozott fellépése révén hamarosan a műsor ikonikus figurájává vált. A versenyzők mögött produceri és zenei mentori szerepben is aktívan részt vett, miközben szélesebb közönség előtt is megmutatta magát, mint a zenei élet elismert szaktekintélye.

2009. január 24-én Presser Gábor egy különleges eseményre hívta a közönséget, amikor a Papp László Budapest Sportarénában megrendezte a „Presser 1” című koncertjét. Ezzel az előadással ünnepelte pályafutásának negyvenedik évfordulóját, és ez volt az első alkalom, hogy saját neve alatt állt a színpadon egy ilyen monumentális koncerttel. Az este során a közönség olyan dalokat hallhatott, amelyek más előadók révén váltak népszerűvé, de minden egyes szám szerzője nem más volt, mint ő maga. Az esemény különlegességét fokozta, hogy vendégként olyan neves művészek léptek fel, mint Mihály Tamás (Omega), Falusi Mariann, Novák Péter és Rúzsa Magdi, akik szintén hozzájárultak a felejthetetlen élményhez.

Presser Gábor mindig is távol tartotta magát a politikai porondtól, ugyanakkor a kultúra területén betöltött jelentős szerepe miatt időnként mégis a nyilvánosság figyelmének középpontjába kerül. Egy emlékezetes eset 2013-ból származik, amikor plágiumpert indított Kanye West ellen, mivel az amerikai rapper engedély nélkül merített a Gyöngyhajú lány című dalának motívumaiból. Az ügy végül peren kívüli megegyezés révén zárult le.

Presser Gábor munkásságát számos alkalommal elismerték, hiszen zenei pályafutása során több díjat is kapott.

2020-ban debütált önéletrajzi kötetének, a "Presser könyve I."-nek a megjelenése, amely izgalmas és személyes történetek révén enged betekintést pályafutásának kezdeti szakaszába.

Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a "Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni - olvasható a Libri honlapján.

Presser Gábor neve a magyar könnyűzene színvonalának emelésével forrt össze. Művészete három generáción keresztül hatott, és gazdag életműve magában foglalja zenekari és színházi projektjeit, szólóalbumait, sőt, még a jogi ügyei is hozzájárulnak ahhoz a sokszínű portréhoz, amelyet róla megalkothatunk.