A bébifókák védelméért sokan készek cselekedni, ám a gombák sorsa sokak számára láthatatlan marad. Míg a fókák aranyos kis pofijukkal könnyen elnyerik a szimpátiát, addig a gombák csendes, de fontos szereplői ökoszisztémánknak, akikkel mégis kevesen fogla
A mikológusok legfrissebb, a világra vonatkozó becslései szerint a gombák világa körülbelül 2,2-3,8 millió fajt számlálhat. Ebből a hatalmas számú gombafajból azonban csupán mintegy 155 ezer ismert számunkra. Sőt, a már felfedezett fajták között is találhatóak olyanok, amelyekről a tudósok még mindig viszonylag keveset tudnak.
A biodiverzitás szempontjából kiemelkedően fontos, hogy hogyan állunk a gombák kérdésével, mégis, ezek a különleges élőlények hagyományosan háttérbe szorulnak. Ezt jól példázza, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) is csupán az utóbbi években kezdett el komolyabb figyelmet fordítani rájuk. E folyamat eredményeként az idei márciusban közzétett jelentés szerint már 1300 gombafaj szerepel a vörös listán, közülük 411-et a kihalás veszélye fenyeget. Az érdektelenség, vagy inkább a némileg késlekedett figyelem jól tükröződik abban is, hogy az említett 1300 fajú gombából 482-t csak az idén vettek fel a listára. Érdekes módon az első két bejegyzett faj – a Cladonia perforata és az Erioderma pedicellatum – 2003-ban került a nyilvántartásba. Bár ezek a fajok zuzmók, és nem gombák, mégis együtt szerepelnek az IUCN listáján, ami tovább hangsúlyozza a gombák iránti korábbi figyelem hiányát.
A legfrissebb adatok alapján a vizsgált fajok közül 279-et súlyosan fenyeget a mezőgazdasági és lakott területek terjedése, míg 91 faj esetében az ammóniaszennyezés okoz komoly problémát. Legalább 198 gombafaj számára az erdőirtás és a fakitermelés jelenti a legnagyobb kockázatot. Finnország, Svédország és Oroszország területén 1975 óta az öreg fenyőerdők 30%-át kivágták, ami drámaian hatott az itt élő gombák populációjára. Ezek a gombák gyakran nem tudják túlélni a tarvágást követően végzett újratelepítést sem, így a biodiverzitás jelentősen csökken.
A lista alapján az óriás pereszke (Tricholoma colossus) is a sebezhető természetvédelmi kategóriába került. Ez a különleges gomba Magyarországon is előfordul, de viszonylag ritkán - ahogyan azt Finy Péter, a Magyar Mikológiai Társaság elnöke a Qubitnak nyilatkozta, a Zemplén térségében mindössze két-három alkalommal bukkantak rá példányaira. A gombák jövőjét a klímaváltozás is fenyegeti: a listán szereplő 50 faj közül soknak a környezetvédelmi státuszát az egyre fokozódó észak-amerikai erdőtüzek miatt kellett átértékelni.
A gombák háttérbe szorításának többféle oka van, az egyik legfontosabb, hogy nem igazán kerülnek a figyelem középpontjába, és csupán egy kis részüknek adtak eddig nevet. A londoni Kew Gardens 2023-as éves jelentése alapján hosszú ideig rendkívül eltérő becslések születtek arról, hány gombafaj élhet a Földön: az 1800-as évek végén a számuk 250 ezerre rúgott, míg egy friss felmérés már 19 millióra teszi ezt a számot.
Az aktuális, széles körben elfogadott számítások szerint összesen nagyjából 2,2-3,8 millió gombafaj létezhet - legalábbis egyelőre: a jelentés szerint ahogy a növények esetében, úgy a gombáknál is fennáll a veszélye annak, hogy egyes fajok már azelőtt kipusztulhatnak, hogy rájuk találnának, ahogyan annak is, hogy mire leírják őket, már kihaltként kerülnek fel az IUCN listájára. 2020 óta a Kew jelentésének megírásáig, 2023-ig 10 200 új gombafajt azonosítottak, de könnyen lehet, hogy időközben legalább ugyanennyi kipusztult.
Ez természetesen csupán egy irányadó becslés: ahogy Finy a Qubitnek adott válaszában kifejtette, a meglévő adatok alapján és a korábbi kihalási események tapasztalataira támaszkodva lehet csak következtetni. Azok a specialista fajok, amelyek szorosan egy másik fajtól függenek – akár szimbiózisban élnek vele, akár azt támadják – a gazdafaj eltűnésével elkerülhetetlenül ők is a kihalás sorsára jutnak.
És hogy mi nehezíti a gombafajok megmentését, milyen állapotban van a gombász szakma, és mi köze ennek az egésznek a bébifókákhoz?
