A digitális gyóntatófülke mellett felbukkant egy új jelenség: az áldásokat osztogató "szent intelligencia" is, amely a modern technológia eszközeivel igyekszik megkönnyíteni a lelki megújulást.
A mesterséges intelligencia már a spiritualitásunkat is formálhatja – és ha valaki ezt a gondolatot túlzónak véli, akkor érdemes megfontolnia: lehet, hogy téved. Vizsgáljuk meg közelebbről, miről is beszélünk.
A kezdetben rendkívül hasznosnak tűnő alkalmazások, mint például a digitális Biblia, mellett szinte észrevétlenül egyre több olyan applikáció bukkant fel, amelyek gyakorlatilag átvették az egyházi személyek és vallási vezetők szerepét. Az utóbbi években olyan különös és szürreális ötletek is napvilágot láttak, mint például AI Jézus, aki tanácsokat ad nekünk, vagy az a lehetőség, hogy bűneinket egy avatarnak gyónjuk meg. A hagyományos gyóntatófülkék helyett chatbotok állnak rendelkezésünkre, sőt, a szertartásokat vezető papok helyett algoritmusok által irányított robotok celebrálnak misét. És mindez még csak a jéghegy csúcsa.
Képzeljék el, hogy egy svájci kápolnában a gyóntatószékbe mesterséges intelligenciát integráltak, amely Jézus néven ismert avatarként létezik. Az AI nem csupán egy egyszerű program; képes lelki útmutatást nyújtani a híveknek, modernizálva ezzel a gyónás élményét és szélesebb körben elérhetővé téve azt. A technológia folyamatosan tanul, így a válaszai egyre inkább összhangban állnak a vallási tanításokkal, miközben figyelembe veszi az egyes kérdezők egyéni élethelyzetét. Ez a megközelítés nem csupán a vallásgyakorlásra gyakorol hatást, hanem új dimenziókat nyit meg a közösségi interakciók terén is. A hívek közvetlen kapcsolatba léphetnek egy "szent" intelligenciával, amely a hagyományos gyónási élményt hivatott kiegészíteni. Érdekes, hogy bár az AI már számos vallási alkalmazásban megjelent, a gyónás lehetősége eddig elérhetetlen volt. Ez a lépés valóban új irányokat nyithat a vallás és technológia határvonalán – állítják a fejlesztők, akik úgy tűnik, nem érzékelik, hogy egy általuk létrehozott mesterséges intelligenciát isteni attribútumokkal ruháznak fel. Ez a koncepció pedig nem csupán furcsa, hanem komoly kérdéseket vet fel a hit és a technológia kapcsolatáról, és mindezt véleményem szerint nem szabad könnyedén venni.
Bár a szélesebb közönség számára talán nem volt ennyire nyilvánvaló, a technológia az utóbbi években a nagy világvallások színpadára is belépett. 2017-ben a japán Nissei Eco vállalat új megvilágításba helyezte a barátságos Pepper-robotot, és olyan programot alkotott hozzá, amely lehetővé teszi, hogy a kis robot buddhista rituálékat és temetési szertartásokat vezessen.
Szintén 2017-ben, a Reformáció 500. évfordulójának tiszteletére a németországi protestáns egyház lefejlesztette a BlessU-2 robotot, amelyik azóta több mint tízezer alkalommal áldott meg híveket, női és férfihangon egyaránt képes megszólalni és több nyelven is osztja az áldást.
Egy újabb német innováció a SanTO, amely egy különleges robot, aki a keresztény szentek néhány jellegzetes tulajdonságát ötvözi. Ez a gép az Új Testamentum idézeteivel válaszol a hozzá fordulók kérdéseire, miközben igyekszik megnyugtatni őket a felmerülő aggodalmaikban. Közben egy kínai kolostorban egy másik izgalmas projekt zajlik, ahol egy robot-szerzetest fejlesztenek, amely buddhista énekeket kántál, és válaszol a hittel kapcsolatos alapvető kérdésekre, így segítve a lelki keresők útját.
Egy négyszáz éves kiotói templomban különleges esemény zajlik: itt egy Mindar nevű robot-papot állítottak szolgálatba, aki a hagyományok és a modern technológia találkozását képviseli.
A 21. században, ahol az okostelefonok, az online találkozók és a robotok uralják mindennapjainkat, a technológia szinte minden élethelyzetünket áthatja. Szinte természetes, hogy "mindenre van egy applikáció". A katolikus közösség számára például elérhető a Catholic Confession nevű alkalmazás, amely lehetőséget biztosít a híveknek arra, hogy virtuális gyóntatóval beszélgessenek bűneikről, nyomon követhessék lelki fejlődésüket, és így közelebb kerüljenek Istenhez. Azonban, bár az ötlet ígéretes, a gyakorlatban még nem aratott nagy sikert, hiszen a letöltési statisztikák alapján nem tűnik népszerűnek a hívek körében.
A katolikus applikációval ellentétben igen népszerű a muszlimok körében a MuslimPro, melyet világszerte több mint 170 millió felhasználó töltött már le. A Muslim Pro nevű app tartalmazza a napi öt ima időrendjét, értesítést küld a napi két ima időpontját jelentő napfelkelte és napnyugta pontos idejéről, és egy olyan beépített iránytűt is tartalmaz, amelyik megmutatja, merre van Mekka. Más alkalmazások az utazókra is gondolnak: például automatikusan átállítják a Ramadán böjti időszakában a napnyugta és napkelte időpontjait azért, hogy a hívő minél pontosabban betarthassa a böjtöt.
Nem meglepő, hogy az MI alkalmazása körüli diskurzus erőteljesen megosztja a véleményeket egyházi körökben. Ferenc pápa 2023-ban világosan kifejtette a katolikus egyház álláspontját, amikor a "Rome Call" rendezvény résztvevőihez intézett beszédében részletesen elemezte a mesterséges intelligencia etikai kérdéseit.
A "Rome Call for AI Ethics" egy jelentős dokumentum, amelyet 2020-ban a Pápai Életvédő Akadémia, a Microsoft, az IBM, a FAO és az olasz Innovációs Minisztérium közösen írt alá. Ennek a kezdeményezésnek a célja, hogy hat alapelvet - az átláthatóságot, hozzáférhetőséget, elszámoltathatóságot, pártatlanságot, megbízhatóságot és biztonságot - követve támogassa a mesterséges intelligencia etikus alkalmazását. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődés során elengedhetetlen az emberi értékek és jogok védelme, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása.
A pápa 2023-as beszédében kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia fejlődését "mindenki javára és közös otthonunk megóvására" kell irányítani. Márciusban még határozottabban fogalmazott, amikor azt mondta: "Meggyőződésem, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás előrehaladása kedvezően befolyásolhatja az emberiség jövőjét." Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a pozitív hatás csak akkor válik valóra, ha a fejlesztők "folyamatosan és következetesen elkötelezik magukat az etikai és felelősségteljes magatartás iránt."
A mesterséges intelligencia nem feltétlenül a sötét oldal szülötte; az, hogy milyen célokra és hogyan alkalmazzuk, kizárólag rajtunk, embereken áll. Felelősséggel kellene kezelnünk ezt a technológiát, hogy értékes eszközzé válhasson, Isten dicsőségére – ez az én személyes nézőpontom. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy egy chatGPT véleménye is tükrözheti ezt a gondolatmenetet...
