A Duna-vízgyűjtő teljes területén megkezdődnek a vándorló halfajok élőhelyeinek helyreállítási munkálatai.
A veszélyeztetett vándorló halakért fogott össze több kutatócsoport is. A fajok újjáélesztését a Duna-vízgyűjtőnél kezdik.
A Duna nem csupán Közép-Európa legnagyobb folyója, hanem egyben gazdag élővilág otthona, ahol több száz halfaj és egyéb vízi élőlény talál menedéket. Az utóbbi évtizedek során azonban a folyókat szabályzó gátak, duzzasztók és a természetes élőhelyek eltűnése súlyos fenyegetést jelentett a halak vándorlására. E problémák orvoslására indult el a DANUBElifelines (DLL) elnevezésű nemzetközi projekt, amely a Duna vízgyűjtő területének ökológiai folyosóit kívánja helyreállítani. A kezdeményezésben magyar kutatók is aktívan részt vesznek, ami a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legfrissebb közleményében is olvasható.
Egyesített erőfeszítések a Duna vízgyűjtő területén
A projekt nyitórendezvényére Bécs varázslatos környezetében került sor, ahol 11 ország 41 partnerének képviselői gyűltek össze, köztük a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és konzervációökológiai kutatócsoportja. A kétnapos konferenciát az osztrák BOKU Egyetem rendezte meg, célja pedig az volt, hogy közösen keressenek megoldásokat a Duna-régió egyik legégetőbb ökológiai problémájára: a vándorló halfajok életciklusát akadályozó folyószakaszok romlására és feldarabolódására.
A DLL célja nem kevesebb, mint újra összekapcsolni a folyókat, az embereket és a természetet. A projektet az Európai Unió Horizon Europe programja finanszírozza, az "Óceánjaink és vizeink helyreállítása" nevű misszió keretében.
A helyreállítás folyamata egyfajta újjászületést jelent, ahol a múlt sebei gyógyulnak, és a jövő lehetőségei kibontakoznak. Ez nem csupán a fizikai állapot helyrehozását jelenti, hanem a lélek és az elme regenerálódását is. A helyreállítás során minden egyes lépés egy újabb lehetőség arra, hogy tanuljunk, fejlődjünk és újraértékeljük az életünket. Az út néha rögös, de a kitartás és az önmagunkba vetett hit révén képesek vagyunk átlépni a múlt árnyain, és új fényben látni a jövőt. A helyreállítás tehát nem csupán cél, hanem egy folyamatosan megújuló folyamat, ami lehetőséget ad arra, hogy erősebbé és bölcsebbé váljunk.
A program nyolc helyszínen valósít meg természetalapú beavatkozásokat - többek között Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Az Ipoly, a Rába, a Száva vagy éppen maga a Duna kijelölt szakaszain például elavult gátakat távolítanak el, a folyópartokat visszaadják a természetnek, és újra összekötik a mellékágakat az élővízzel. Ezek a területek "élő laboratóriumként" működnek majd, elősegítve a kutatók, a hatóságok és a helyi közösségek közös munkáját.
A hosszú távú célkitűzés az, hogy 2030-ig legalább 25 ezer kilométernyi vízi ökológiai folyosó újuljon meg az Európai Unió területén. A DANUBElifelines projekt ezen ambiciózus törekvés egyik legfontosabb pillére, amely nem csupán a Duna mentén, hanem más európai vízgyűjtők számára is irányadó példát kínálhat.
