A Fidesz sokkal élesebben lépne fel a szabad nyilvánosság ellen, mint ahogyan az amerikaiak reagálnának a náci propaganda megjelenésére.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője az Egyesült Államokra kezdett el mutogatni a héten benyújtott ellehetetlenítési törvényjavaslat miatt, és azt állította, hogy azt a külföldi ügynökök regisztrálásával foglalkozó amerikai jogszabály mintájára alkották meg, és nem a civil szervezetek működését gyakorlatilag ellehetetlenítő orosz törvényt követték.

Ezzel egy sor autoriter irányba hajló ország példáját követi Nicaraguától kezdve Grúzián át El Salvadorig, Sőt, még az orosz kormány is erre, az Egyesült Államokban 1938-ban, a náci propagandisták azonosítására létrehozott amerikai jogszabályra hivatkozott, amikor a magyarhoz hasonló szabályozást vezetett be. Mindezt úgy, hogy komoly különbségek vannak: az amerikai lényege, hogy ha külföldi állam megbízásából, külföldi állam érdekében lobbizik valaki, akkor regisztrálnia kell magát, szankció pedig legfeljebb ennek elmulasztásáért jár.

Az 1980-as évektől kezdve a külföldi kormányok és pártok által foglalkoztatott lobbistákra vonatkozó amerikai jogszabályok évtizedeken át szinte elhanyagoltan álltak. Csak a 2010-es évek közepén kezdtek el az amerikai hatóságok komolyabban foglalkozni e szabályok betartatásával, és ekkor indult meg a szigorúbb ellenőrzés.

Donald Trump hatalomra jutása után számos változás következett be, és a második beiktatását követően Pam Bondi, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere, egyik első intézkedéseként döntött arról, hogy enyhít a Lánczi által említett jogszabály szigorú betartásán. Ezzel jelezte, hogy a jogszabályt inkább a külföldi kormányügynökök hagyományos kémkedési tevékenységeire kellene alkalmazni.

Kedd éjjel nyújtották be "a közélet átláthatóságáról" című törvényjavaslatot, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázhatja, a kormány pedig jegyzékre teheti azokat az újságokat, civil szervezeteket, akiknek a tevékenysége a Fidesz szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ezekkel szemben pedig retorziókat vezethetnek be.

Élő adásban beszéltünk arról, mit jelent ez a törvény, és mi lesz ennek a hatása. Független szerkesztőségek, a Telex, a 444, a Hvg, a 24.hu és a Partizán közös rendkívüli élő műsorral is reagált a javaslatra. A jogszabályból újabb összetűzés lehet a magyar kormány és az uniós intézmények között, de Orbánék az elmúlt bő másfél évben bizonyították, hogy százmilliárdok beáldozása sem drága, ha a céljaikról van szó.

A Halász János nevéhez fűződő törvényjavaslat, amely a Fidesz kétharmados többségének köszönhetően hamarosan életbe léphet Magyarországon, egyértelműen orosz ihletésű. Az átláthatóságra hivatkozva a nemzetbiztonság erősítését célozza meg. A közös műsor keretein belül Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő is kifejtette a párhuzamokat Putyin politikai stratégiájával.

A külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló Foreign Agent Registration Act (FARA) jogszabályt 1938-ban vezették be az Egyesült Államokban, a náci propaganda terjedése miatt, majd a második világháborút követően a kommunista propaganda lett a fő célpontja. Ennek ellenére az amerikai igazságügyi minisztérium oldalán található adatokból kiderül, hogy a bevezetése utáni években egy sor ország turisztikai ügynöksége is kénytelen volt regisztrálni.

A jogszabályt politikai célokra is felhasználták. A McCarthy-korszakban a legendás fekete polgárjogi aktivista, W.E.B. DuBois ellen indítottak pert a törvény megsértésére hivatkozva, mert egy francia civil szervezet atomfegyver-ellenes írásait terjesztette. Végül a bíróság felmentette, de megítélése örökre csorbát szenvedett.

Felmentése után jelentős mértékben csökkent a FARA-perek száma, majd 1966-ban a jogszabályt jelentősen módosították, hogy az elsősorban külföldi kormányok és politikai pártok által végzett politikai tevékenységekre vonatkozzon. Ezt követően a törvény szinte teljesen eltűnt a köztudatból, és ritkán alkalmazták: 1966 és 2016 között mindössze hat esetben emeltek vádat a FARA alapján, és még a jogi szakmában is nagyrészt ismeretlenné vált. Ahogy a neves Covington és Burling ügyvédi iroda megjegyezte, a FARA-t jól ismerő amerikai ügyvédek akár egy kisbuszban is tarthattak volna megbeszélést, annyira kevesen voltak, akik ténylegesen foglalkoztak vele.

A 2016-os elnökválasztás idején jelentős fordulat következett be, amely során a közfigyelem középpontjába került az orosz és kínai befolyás kockázata. Robert Mueller különleges ügyész irányításával nyomozás indult az elnökválasztásra gyakorolt orosz hatások feltárására. Az igazságügyi minisztérium, amely a legfőbb ügyészség feladatát is ellátja, a kongresszus kérésére alaposan áttekintette a vonatkozó jogszabályok alkalmazását, és egyre határozottabban lépett fel azok betartatása érdekében. Ennek eredményeként néhány év leforgása alatt több vádat emeltek, mint az azt megelőző öt évtized során összesen.

Jól illusztrálja a jogszabály ismeretlenségét, hogy amikor 2017-ben a szövetségi hatóságok nyomozást kezdtek Donald Trump első ciklusának idején két közeli munkatársa ellen, a Wall Street Journal "kevésbé neves jogszabályként" említette a FARA-t. Ekkoriban az amerikai média sorra publikálta a törvényt ismertető cikkeket, feltárva annak részleteit és jelentőségét.

A törvény hatálya alá került néhány sajtótermék is. Trump első elnöki ciklusa alatt a Russia Today (RT), amely az orosz állam pénzén működik, valamint a Sputnik, egy másik orosz állami híroldal, a CGTN, a kínai állami médiaóriás, és a Xinhua, a kínai állami hírügynökség, továbbá az al-Dzsazíra katari médiavállalat AJ+ nevű leányvállalata kötelezték arra, hogy külföldi ügynökként regisztráljanak. A Xinhua ezt a lépést Joe Biden hivatalba lépése után tette meg, míg az AJ+ eddig még nem teljesítette ezt a kötelezettséget, ám ennek következményeként nem történt semmilyen büntetés.

Közben egymás után kezdtek el vádat emelni a törvény megsértése miatt konkrét személyek ellen is. Köztük volt egyebek mellett Paul Manafort, Trump első elnökválasztási kampányának egyik vezetője, és üzlettársa, Rick Gates, valamint a korrupcióval is vádolt demokrata szenátor, Robert Menendez, és a vesztegetéssel is vádolt demokrata képviselő, Henry Cuellar. Emellett több, az orosz és kínai államnak dolgozó ember ellen is felléptek.

Miután az igazságügyi minisztérium fokozott erőfeszítéseket tett a törvények betartatására, a közvélemény egyre élesebben kezdte el bírálni ezt a lépést, különösen a szabályozás túl széleskörűen értelmezhető kritériumai miatt. Sokan arra figyelmeztetnek, hogy a jogszabály szövegezése lehetőséget ad arra, hogy az aktuális hatalom politikai eszközként használja fel, így sürgős reformokra van szükség a helyzet javítása érdekében.

A kínai és orosz állami médiumok külföldi ügynökökként való megjelölése mellett érdemes megemlíteni, hogy a BBC, a kanadai CBC és a német Deutsche Welle nem kerültek hasonló helyzetbe, annak ellenére, hogy működésük közpénzből, konkrétan a háztartásonként kirótt, tévéhasználati díjból finanszírozódik, amely jelenleg évi 170 fontot (körülbelül 81 ezer forintot) jelent. A különbség kulcsa abban rejlik, hogy e médiumok műsorpolitikája független a kormányzati befolyástól. Így tehát az, hogy közpénzből működnek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány érdekeit szolgálják.

A FARA célja az lenne, hogy nyíltan látni lehessen, amikor valaki külföldi megbízást teljesít, amikor az amerikai közvéleményt, politikai döntéseket és törvényeket próbálja befolyásolni. Ennek érdekében az ilyen tevékenységet külföldi megbízó érdekében végző embereknek és szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat az amerikai legfelsőbb ügyészség szerepét is betöltő igazságügyi minisztériumnál. Ha ezt nem teszik meg, akkor a jogszabály értelmében akár öt évig tartó börtönbüntetést, valamint 250 ezer dolláros (kb. 90 millió forintos) pénzbüntetést is kaphatnak.

A legnagyobb különbség a más országokban hozott hasonló jogszabályokkal szemben, hogy a külföldi adomány önmagában nem elég a "külföldi ügynök" minősítéshez. Ahhoz a külföldi megbízó utasítását, kérését vagy iránymutatását kell követni, és a jogszabályban meghatározott tevékenységeket kell végezni. Emellett nem tilt meg semmilyen tevékenységet.

Kritikusai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a jogszabályt az 1980-as évektől kezdve a külföldi kormányok és politikai pártok megbízásából lobbitevékenységet folytató emberekkel szemben alkalmazták, a törvény szövege annyira tág, hogy szinte bármit rá lehet húzni, ha az ügyészség akarja, és nagy zűrzavart és bizonytalanságot okozott, amikor a 2010-es évek közepétől kezdve elkezdték szélesebb körben is használni.

A jogszabály szövege nem nyújt világos definíciót arról, hogy ki tekinthető külföldi megbízónak. Ez nem csupán kormányok és politikai pártok körére vonatkozik, hanem gyakorlatilag bárki lehet, beleértve akár egy külföldön élő amerikai állampolgárt is. Így a kínai kormány helyzete éppen olyan mértékben releváns, mint egy Kanadában élő amerikai nagymama.

A törvény hatálya alá eső tevékenységek is túl tágan vannak megfogalmazva, és az sem teljesen egyértelmű, hogy mi számít "kérésnek", és ebbe akár az is beleeshet, ha valaki egy Franciaországban élő ismerősének kérésére elmondja a véleményét az amerikai kereskedelmi politikáról - írta a Lawfare. A jogszabály ugyan meghatároz több kivételt, de azok is túl homályosak.

Emiatt külföldi ügynökként kell regisztrálnia egy egyháznak, amely egy amerikai tüntetésre érkező külföldi híveinek kérésére transzparenseket nyomtatott ki, vagy egy természetvédelmi szervezetnek, amely a norvég kormány megbízásából és adományából védett esőerdőket Brazíliában. És akár egy brit alapítvány amerikai munkatársa is külföldi ügynök lehet, amikor adományokat ad egy houstoni hurrikán után a károsultaknak.

Trump második beiktatását követően Pam Bondi igazságügyi miniszter egyik első intézkedése az volt, hogy utasítást adott a legfőbb ügyészségnek a jogszabályok kevésbé szigorú értelmezésére. Bondi számára nem idegen a FARA (Foreign Agents Registration Act) alkalmazása, hiszen 2019 és 2021 között ő is kénytelen volt regisztrálni, amikor Katarnak végzett lobbitevékenységet az Egyesült Államok területén.

Bondi a döntésében Trump egyik első elnöki rendeletére hivatkozott, amely "az amerikai igazságszolgáltatás fegyverként történő helytelen alkalmazásáról" szólt. Iránymutatása szerint

Fontos, hogy a lobbisták és PR-cégek szigorúan betartsák a jogszabályokat, és bűnügyi vádemeléseket csupán olyan esetekben indítsanak, amelyek egyértelműen párhuzamba állíthatók a külföldi kormányzati entitások által folytatott klasszikus kémkedési módszerekkel.

A döntésre a New York Times beszámolója szerint többen is megnyugvással reagáltak azok közül, akik ellen vádat emeltek a FARA megsértése miatt, és úgy látják, hogy visszatérnek a 2010-es évek előtti idők. A Reuters pedig úgy értékelte a döntést, mint amely "földrengésszerű változást" hoz, bár azt még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen hatása lesz. Ugyanakkor mindkét lap kiemelte, hogy Bondi iránymutatása nem változtatja meg a törvényt, csak azt, hogy mennyire veszi azt komolyan az ügyészség.

A jogszabály reformját sürgető szakértők a figyelem középpontjába állítják a brit, ausztrál és kanadai törvényeket, mint követendő példákat, amelyek többnyire csak a külföldi kormányok és politikai pártok alkalmazottait érintik. Ezen túlmenően hangsúlyozzák, hogy a törvény módosításának szükségességét azzal indokolják, hogy olyan "autoriter gondolkodású" országok, mint Oroszország és Magyarország, saját ügynöktörvényeik legitimálására használják fel a FARA-t, amely így "védelmet nyújt az autokraták számára az ellenzék elnyomására."