A gáztranzit újraindítása most olyan távolinak tűnik, mint egy álom, amelynek megvalósulása egyelőre a jövő ködében rejlik.

Az Oroszországból Ukrajnán keresztül Szlovákiába és nyugati irányba irányuló földgáztranzit újbóli megindítása egyre inkább kétségessé válik. Az Európai Unió energiapolitikai helyzete ismét zűrzavaros fordulatot vett. Úgy tűnik, hogy újabb energiaválság küszöbén állunk, amely talán még súlyosabb lesz, mint amit a koronavírus-járvány idején tapasztaltunk, amikor a gáz világpiaci ára megawattóránként 300 euróra, míg az elektromos áramé 1000 euróra emelkedett.

Aztán bekövetkezett az ukrajnai háború, és elindult a harc, hogy ki lesz az első, aki teljesen megszabadul az orosz fosszilis energiahordozóktól. Senki sem akarja vásárolni az orosz földgázt, kőolajat, és most már a nukleáris fűtőelemeket sem. Igazából nem teljesen szüntetik meg a vásárlást, csupán átalakítják a folyamatot: sok hajón, különféle kikötőkön és független csővezetékeken keresztül, valamint számos "független" országból szerzik be az energiahordozókat.

Az Oroszországból Ukrajnán keresztül Szlovákiába és nyugat felé irányuló földgáztranzit újbóli elindítása egyre inkább kétségessé válik. A szlovák Gazdasági Minisztérium részéről pedig nem érkeznek információk arról, hogy a Brüsszelben felállított bizottság egyáltalán ülésezik-e még, amelynek feladata a gáztranzit újraindításának előmozdítása lenne.

A Szlovák Gázművek vezetőjének a gáztranzit modernizálására tett próbálkozásai dicséretesek és figyelemre méltóak, azonban úgy tűnik, hogy ebben a magányos harcban nem sok sikerre számíthat. Valószínűleg csak távolról figyelheti a politikai játszmák alakulását, míg ő maga nem tudja döntően befolyásolni az eseményeket.

Az Ukrajnán átívelő gáztranzit újbóli felélesztése mostanában már inkább egy kisebb jelentőségű kérdésnek számít az európai energiapiac szempontjából. Az Európai Bizottság a közelmúltban bemutatott egy ambiciózus tervet, amely alapján 2027 végére fokozatosan meg kívánják szüntetni az Oroszországból érkező gázimportot.

Figyelembe véve, hogy Európa továbbra is jelentős mértékben függ az orosz fosszilis energiaforrásoktól, ez komoly kihívások elé állítja az EU-tagállamokat. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az EU folyamatosan próbálja saját magát nehéz helyzetbe hozni.

Brüsszel jól tudja, hogy a helyzet rendkívül nehéz és fájdalmas következményekkel járhat, ráadásul a probléma kezelése óriási költségekkel járhat, ha a kontinensnek túl kell élnie ezt a válságot. Ugyanakkor, ha az Európai Unió már most gondolkodik az orosz gázimport két éven belüli betiltásán, akkor miért erőlteti a gáztranzit újbóli megnyitását Ukrajna irányából?

Az Európai Bizottság egy átfogó, kétfázisú stratégiát dolgozott ki, amelynek célja, hogy az év végéig megszüntesse az orosz beszállítókkal való új szerződések létrehozását, valamint a már meglévő rövid távú megállapodások fenntartását. Ezen túlmenően, 2027 végére várhatóan teljes mértékben felfüggesztik az orosz gáz importját.

Bár a vásárolt vezetékes gáz mennyisége jelentős csökkenésen ment keresztül, számos európai ország egyre inkább a tengeri úton érkező orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) forrásait helyezi előtérbe. Az EU azonban most arra készül, hogy teljesen leállítsa ezeket a szállításokat. Az európai döntéshozók vélhetően tisztában vannak azzal, hogy az orosz gáz fokozatos visszavonása lehetőséget teremt a nagyobb mennyiségű LNG-import számára az Egyesült Államokból. Brüsszel és Donald Trump amerikai elnök ezt a lépést a feszültségek csökkentésének egyik eszközeként értelmezi, különösen miután Trump vámokat vezetett be az Európából érkező termékekre.

Szerencsére, vagy szerencsétlenségre (attól függően, hogy honnan nézzük), a fent említett bizottsági tervet még jóvá kell hagyniuk az EU tagállamainak.

A jelenlegi politikai helyzetet tekintve nyugodtan kijelenthetjük, hogy minimum Szlovákia és Magyarország nem fog beleegyezni az Európai Bizottság ezen energiatervébe.

A Gazdasági Minisztérium a lehető leggyorsabban és leghatározottabban hivatalosan is tiltakozott a terv ellen. Megüzente Brüsszelnek, hogy Szlovákia nem ért egyet az Oroszországból érkező gáz-, kőolaj- és nukleáris fűtőanyag-szállítások leállítására vonatkozó tervvel. "A terv nem szolgálja sem Szlovákia, sem más európai uniós államok érdekeit" - hangsúlyozta a minisztérium.

A szlovák kormány szerint a tervezett intézkedések, amelyek között szerepel az Oroszországból az EU-ba irányuló energiahordozók importjának 2027-től történő leállítása, valamint különféle korlátozások bevezetése 2026-tól, kedvezőtlen hatással lesznek az európai energiaárakra. Ezek a lépések tovább rontják az európai ipar versenyképességét, ami végső soron hátrányosan érinti a háztartások energiaárát is. A tárca hangsúlyozza, hogy a gazdasági következmények figyelembevételével kellene megfontolni a javasolt intézkedéseket.

A bizottsági javaslat mögött hiányoznak a szükséges hatástanulmányok, és nem nyújt részletes elemzést az árakra, a versenyképességre, illetve az energiabiztonságra gyakorolt hatásokról.

"Alapvetően ellenezzük, hogy az Európai Bizottság olyan intézkedéseket készítsen elő, amelyek nemcsak nemzeti érdekeinket veszélyeztetik és a szlovákiai háztartások vásárlóerejét gyengítik, hanem egész Európát károsítják. Ezért a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma alapvetően nem ért egyet az Európai Bizottság javaslatával" - hangsúlyozta Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter.

A tárca tájékoztatása szerint tavaly az EU tagállamai 52 milliárd köbméter orosz gázt vásároltak, ami nagyjából az EU teljes gázimportjának 19 százaléka. Ezen felül az EU 13 millió tonna kőolajat és több mint 2800 tonna dúsított uránt vagy fűtőanyagot is importált.

A minisztérium tájékoztatása szerint 2024 során tíz tagállam folytatta az orosz gáz vásárlását, míg három állam továbbra is orosz kőolajat importál. Ezen kívül hét tagállam dúsított uránt vagy uránnal kapcsolatos szolgáltatásokat szerzett be Oroszországból. A közlemény hangsúlyozza, hogy e szállítmányok hiánya jelentős negatív következményekkel jár majd az európai energiaárakra nézve.

A Gazdasági Minisztérium értékelése alapján az Európai Bizottság javaslatában nem találhatóak konkrét intézkedések a magas energiaárak kezelésére, és a kérdés mélyebb vizsgálata is elmaradt.

A szlovák minisztérium álláspontja szerint az Európai Bizottság által ajánlott diverzifikációs intézkedések, mint például a norvég földgáz vagy a romániai források kihasználása, nem nyújtanak elegendő megoldást Szlovákia számára, különösen a rövid távú igények kielégítésére.

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatban szerepel, hogy az orosz gáz importját tiltanák minden új és már létező szerződés keretében, legkésőbb 2025 végéig. Ezen túlmenően a hosszú távú megállapodásokra vonatkozóan is hasonló tilalmat vezetnének be, amely 2027 végére lépne életbe. Emellett a nukleáris fűtőelemek terén kereskedelmi intézkedéseket terveznek bevezetni az orosz dúsított urán importjának hátrányos helyzetbe hozása érdekében. Fontos megjegyezni, hogy ezekről a célkitűzésekről eddig nem született egyezség az uniós tagállamok vezetői között.