A Katrina hurrikán 20 évvel ezelőtt érte el az Egyesült Államokat, és nyomot hagyott a történelemben. A katasztrófa képei mesélnek a pusztításról és az emberi kitartásról. Nézzük meg, hogyan formálta át ez a természeti csapás az érintett területek táját é
"Ez valóban valóság, nem pedig számítógépes illúzió" - fogalmazott Ajsa Luna számára nyílt levélben az Operaház igazgatója, reagálva az énekesnő Himnusz-előadására.
A Katrina hurrikán 2005. augusztus 23-án kezdte meg útját a Bahamák felett, kezdetben még viszonylag gyenge formában. Azonban, amikor a Mexikói-öböl fölé érkezett, szinte robbanásszerűen erősödött meg. Augusztus 28-án már a legmagasabb, 5-ös kategóriába sorolták, szélsebessége pedig meghaladta a 260 kilométert óránként. A következő reggel elérte New Orleans városát, ahol néhány óra alatt hatalmas pusztítást végzett.
A várost övező gátak több helyen átszakadtak, az utcák 80 százaléka víz alá került, helyenként négy és fél méter magasan állt a víz. A lakók közül mintegy 120 ezren nem tudták elhagyni otthonaikat, sokan a háztetőkre menekültek. A mentés akadozott, élelmiszer- és vízhiány alakult ki, a Superdome sportcsarnokban elhelyezett tízezrek pedig napokig megfelelő ellátás nélkül maradtak.
A Katrina pusztítása példátlan volt: közel 1400 ember halt meg, a károk összege elérte a 125 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb természeti katasztrófájaként tartják számon, amelynek következményei a gazdaságot és a környezetet is sújtották - olajfúró tornyok semmisültek meg, mérgező anyagok kerültek a vízbe, és a turizmus is évekig megszenvedte a válságot.
A világ egyesült erőfeszítésekkel reagált a válságra: számos ország, köztük Kuba és Venezuela, felajánlotta támogatását, míg világszerte elismert sztárok adományokkal és jótékonysági eseményekkel segítették az érintetteket. Brad Pitt például új otthonokat építtetett a hajléktalanná vált családok számára, a U2 zenekar egy különleges aukciót rendezett, Lance Armstrong pedig félmillió dollárral támogatta a helyi betegek gyógykezelését.
A katasztrófa nem csupán a természeti erők pusztítását hozta magával, hanem feltárta a hatóságok felkészületlenségét is, amiért George W. Bush elnök és a FEMA komoly bírálatok kereszttüzébe került. New Orleans lakossága drámai módon csökkent, hiszen a város lakóinak majdnem egyharmada elhagyta otthonát, de az elmúlt húsz év során a város gazdasági és kulturális szempontból is lenyűgöző újjászületésen ment keresztül.
