A lakástűz következtében életét vesztett japán nő hosszú ideje félelemben élt, ami már szinte mindennapjait átszőtte.

A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Néma Tanúk elnevezésű felvonulása 2018. november 25-én zajlott Budapesten, a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi világnapja alkalmából. A rendezvény célja a figyelemfelhívás volt, és sok résztvevő gyűlt össze, hogy kifejezze szolidaritását a bántalmazott nők iránt. Fotó: Balogh Zoltán / MTI.

Január 29-én meghalt egy külföldi nő egy V. kerületi lakásban. A rendőrség első vizsgálata alapján a tűzeset körülményeinél nem találtak idegenkezűségre utaló nyomot, a Patent Egyesület azonban közleményben jelezte: az áldozattal másfél éve kapcsolatban álltak, a kétgyerekes nő több feljelentést is tett a volt férje ellen az őt ért inzultusok miatt, de a rendőrség nem foglalkozott az ügyekkel.

Kedden délelőtt a rendőrség már azt közölte: egy kamerafelvétel fordulatot hozott a nyomozásban, ezért a volt férjet gyanúsítottként őrizetbe vették és kezdeményezik a letartóztatását. A BRFK emellett teljes körű tényfeltáró vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy a nő korábbi feljelentését miért utasította el az V. kerületi kapitányság.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza, december 31-én utoljára kommunikált az áldozattal, amikor is azt ígérte ügyfelének, hogy az ügye hamarosan lezárul. A Telexnek adott interjújában Spronz részletesen ismertette az ügy hátterét, és egyidejűleg rávilágított a magyar igazságügyi rendszerben fellelhető problémákra.

A negyvenes éveiben járó japán állampolgár, M., 2023-ban keresett fel egy nőjogi egyesületet, hogy jogi segítséget kérjen egy vitás iskolakijelölési ügyben. A nő nemrégiben vált el férjétől, aki szintén külföldi állampolgár, és közösen döntöttek a két gyermekük felügyeletéről, valamint a heti váltás rendszeréről. Azonban egy hónappal a válás után a volt férj váratlanul egy másik országba költözött, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a korábban megállapított rendszert, ráadásul anyagi hozzájárulást sem nyújtott. Szerencsére a férfi szülei támogatásul egy budapesti lakást biztosítottak M. és gyermekeik számára.

A kisebbik gyermek akkoriban éppen az iskolakezdés küszöbén állt, ám az édesapa nem volt hajlandó beleegyezni abba, hogy a két testvér egyazon intézménybe járjon. Spronz Júlia véleménye szerint a férfi szándékosan nehezítette meg az anyuka helyzetét, hogy így kényszerítse őt arra, hogy a gyerekeivel együtt költözzön a közelébe, ami a férfi számára megkönnyítette volna a kapcsolattartást. Emiatt Spronz Júlia és kollégái a magyar gyámhatósághoz fordultak, kérve, hogy hivatalosan jelöljék ki azt az iskolát, ahová a kisfiú is járni fog, hogy ezzel biztosítsák a testvérpár közös iskolai élményeit.

A szövegben foglaltakat egyedi stílusban átírom: A szabadalmi jogásza rámutatott, hogy a jelenlegi problémák gyökerei már korábban, 2023 előtt is megjelentek. 2020-ban, a Covid világjárvány idején, az akkor még házasságban élő pár megállapodott, hogy a nő a gyerekekkel együtt Japánba utazik. Az utolsó pillanatban azonban a férj megakadályozta az utazást, és megtartotta a kisfiút, így az anyuka csak a kislányukkal tudott elindulni. Ezt követően a férfi hágai pert indított a nő ellen, állítva, hogy az jogellenesen vitte el a másik gyereket. Eközben a férfi a környezetének és a kisfiúnak azt sugallta, hogy az anyja elhagyta őt. Spronz Júlia megjegyezte, hogy ez egy jól ismert forgatókönyv. A FiLiA nemzetközi nőjogi szervezet keretein belül működő Hague Mothers csoport adatai szerint a hágai eljárások 75%-a anyák ellen irányul, és sok esetben párkapcsolati erőszak áll a háttérben, ahogyan ebben az ügyben is.

A nő a barátainak és a Patent munkatársainak ugyanis elmesélte azt a korábbi esetet, amikor a férfi fizikailag is bántalmazta őt: egy alkalommal fojtogatta, olyan erővel, hogy a nő halálfélelmet élt át. Feljelentést viszont nem tett. "M. ekkor már jó ideje rettegésben élt, ezért nem akart még egy bűntetőügybe is belekeveredni, mert attól tartott, hogy a volt férje csak még jobban felbőszülne. Emellett M.-nek hely- és nyelvismerete sem volt, így tartott magától a rendőrségi eljárástól is. Inkább azt próbálta meg elérni, hogy minél gyorsabban elváljanak."

Tavaly azonban mégis a rendőrséghez fordult, kétszer is. Először akkor, amikor a férfi eltulajdonította a laptopját, és különféle illegális műveleteket hajtott végre rajta. Másodszor pedig, amikor a volt férje életveszélyes fenyegetést küldött neki e-mailben. A rendőrség azonban elutasította a feljelentést, és nem tett semmilyen lépést az ügyben.

Spronz Júlia legutóbb december 31-én folytatott beszélgetést M.-mel a jövőbeli lehetőségekről. Az utolsó üzenetében arra kérte, hogy egy kicsit még türelmes legyen, mert hamarosan véget ér az ügyintézés, és 2025-ben végre megvalósul az álma, így hazatérhet.

M. gyámhatósági ügye már kilenc hónapja húzódik: a nő tavaly márciusban nyújtotta be kérelmét, hogy a gyerekekkel együtt Japánba költözhessen. Spronz Júlia hangsúlyozza, hogy különösen szokatlan ez, hiszen a volt házastársak között nyáron megszületett egy mediációs megállapodás, amely szerint az apa ugyan nem járult hozzá ahhoz, hogy a nő külföldre költözzön a gyerekekkel, de abban állapodtak meg, hogy ha mégis megtörténik, egy kapcsolattartási rendet fognak kialakítani. Ezt követően azonban szeptemberben a gyámhatóság egy igazságügyi pszichológus szakértőt rendelt ki a gyerekek meghallgatására, aki március 6-ára tűzte ki a család számára az időpontot. Spronz Júlia számára érthetetlen, hogy olyan körülmények között, amikor az apa külföldre költözött, és láthatóan nem gondoskodik a volt családjáról, valamint kizárólag a saját érdekeit tartja szem előtt a látogatások során, miért volt szükség a szakértő kirendelésére.

Különösen felkavaró, hogy a kirendeléstől számított fél év elteltével sem jutottunk el a vizsgálatra.

A jogász szerint ha az egyik szülő módszeresen ellehetetleníti a partnere életét, akkor is felmerül a kapcsolati erőszak problémája, ha fizikai erőszak nem történik. Önmagában persze egy vita az iskolaválasztásról vagy egy költözésről még nem tesz valakit bántalmazóvá. Erőszakról akkor beszélünk, magyarázza Spronz, ha valamilyen hatalmi hierarchia áll fent a felek között, ami többek között abban mutatkozik meg, hogy mindig az egyikük akarata érvényesül. A jogszabály pedig a verbális és lelki bántalmazás esetén is lehetőséget ad, hogy elrendeljék a távoltartást, de ezt csak a legritkább esetben teszik meg.

A szabadalmi jogi szakértő szerint az M.-et ért fenyegetés figyelembevételével önállóan is elegendő lett volna a nyomozás elrendelésére. "Amennyiben valaki félelemkeltés céljából erőszakos cselekménnyel fenyeget meg egy másik személyt, az zaklatás vétségét valósítja meg" – fejtette ki a jogász. Hozzátette: az, hogy a rendőrség, amely az állampolgárok védelmét hivatott szolgálni, nem reagál megfelelően a bántalmazott nők segítségkérésére, komoly rendszerszintű problémát jelez.

"Ha egy nő hosszú éveken át kifejezi a félelmét, segítséget kér, és feljelentéseket tesz, de a hatóságok nem reagálnak, majd végül bekövetkezik a fizikai erőszak, az világosan rávilágít az igazságszolgáltatási rendszer komoly hiányosságaira" - mutat rá a szakértő. Véleménye szerint ezt a problémát jól illusztrálja az aszódi eset, ahol az apa a kapcsolattartás során megölte a két lányát, miközben az anyának már korábban számos figyelmeztetést tett.

Rendkívül ritka, hogy olyan haláleset történjen, amely párkapcsolati erőszak következményeként zajlik, és ne lenne mögötte valamilyen korábbi jel vagy ne próbálta volna meg az áldozat, esetleg a családtagok, hogy segítséget kérjenek – állítja Spronz. "A nálunk folyó ügyek során is azt tapasztaljuk, hogy a nők a rendőrségi prioritások legalsó szintjén helyezkednek el, különösen, ha a feljelentett személy a partner vagy volt partner. Még ha foglalkoznak is az ügyekkel, gyakran először csak elbagatellizálják azokat, és csak később, amikor már sokszor késő, veszik komolyan őket."

Jelenleg Magyarországon a bántalmazó személy döntése határozza meg, hogy életveszélyes helyzetet teremt-e a partnerével szemben, mivel a jogi hatóságok nem lépnek fel kellőképpen a megelőzés érdekében.

E szempontból a helyzet még kedvezőtlenebb a helyi külföldiek számára. Spronz tapasztalatai szerint a magyar nyelvet nem beszélő áldozatokkal a rendőrség és a bíróság kevesebb figyelmet fordít, mivel nem állnak készen az angol nyelvű interakciókra. "M.-et a két feljelentés alkalmával egy-egy ismerőse kísérte el a rendőrséghez, aki segített a fordításban. Egy amerikai ügyfelünk viszont nem tudta érvényesíteni a távoltartási kérelmét, mert angolul nem voltak hajlandóak kommunikálni vele."

A nőjogi szervezetek évek óta fáradhatatlanul dolgoznak a távoltartás jogintézményének hatékonyabb alkalmazásáért, amely számos országban már bizonyítottan sikeresen működik. Spronz Júlia hangsúlyozza, hogy a távoltartásnak komoly visszatartó hatása van, azonban az olyan bántalmazók esetében, akiknél korábban súlyos erőszakos cselekmények történt, illetve akiknek szélsőséges jogosultságtudata van, a bírósági intézkedések önmagukban nem elegendőek. Számukra szükség van komolyabb jogkorlátozással járó kényszerintézkedések, mint például letartóztatás vagy bűnügyi felügyelet alkalmazására.

Magyarországon hetente meghal egy nő párkapcsolati erőszak miatt.