A legforróbb év 1901 óta – elsődleges értékelés – Hírek – met.hu

A 2024-es év középhőmérséklete országos átlagban 2,1 fokkal meghaladta az 1991-2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb 1901 óta. Az év legnagyobb részében a szokásosnál sokkal magasabban alakult a hőmérséklet, több hónap a legmelegebbnek bizonyult a XX. század eleje óta. A 2023-as csapadékos évet követően a 2024-as év ismét aszályos volt, többnyire csapadékhiány jellemezte a legtöbb hónapot, és az országnak csak kis részén hullott a szokásoshoz közeli mennyiségű csapadék.

Az év középhőmérséklete Magyarországon 12,91 °C-ra emelkedett (a 1991-2020-as időszak átlagához képest, amely 10,75 °C volt), ezzel a legmagasabb értéket érte el a XX. század óta (lásd Természetesen! Itt van egy egyedi változat az "1. ábra" kifejezésre: **Első illusztráció** Ha bármilyen konkrét információt vagy kontextust szeretnél hozzáadni, szívesen segítek abban is!). A 2024-es év középhőmérséklete országosan körülbelül 0,7 fokkal haladta meg a korábbi legmelegebb év, 2023 hőmérsékleti átlagát (2. ábra). A síkvidéken sok helyen a középhőmérséklet meghaladta a 13 fokot, különösen az Alföld déli területein, ahol gyakran a 13,5 fokot is túllépte, sőt a déli határ közelében néhol a 14 fokot is elérte. A Dunántúl nyugati része és az északkeleti területek esetében az éves középhőmérséklet jellemzően 12 és 13 fok között mozgott. A hegyvidéki területeken az átlagértékek 10 és 12 fok között alakultak, míg 10 fok alatti középhőmérséklet csupán a magasabb hegyekben tapasztalható (3. ábra).

Természetesen! Itt van egy egyedi változat az "1. ábra" kifejezésre: **Első illusztráció** Ha bármilyen konkrét információt vagy kontextust szeretnél hozzáadni, szívesen segítek abban is!

Az éves középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2024 között, különös figyelmet érdemel az 1991-2020-as időszakra, amely a klímaváltozás hatásait tükrözi. Ezen évtizedek során jelentős ingadozások és trendek figyelhetők meg, amelyek a helyi éghajlati viszonyok és a globális felmelegedés következményeit is tükrözik. A hőmérsékleti adatok elemzése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a változásokat, és felkészüljünk a jövő kihívásaira.

Az országos átlaghoz viszonyítva a homogenizált, ellenőrzött és interpolált adatsorok révén nyert eredmények egyedi perspektívát nyújtanak. Ezek az adatok nem csupán statisztikai információkat közvetítenek, hanem lehetővé teszik a mélyebb elemzést és a különbségek feltárását is.

A hónapok közül február tért el a legdrasztikusabban az éghajlati normáltól, hiszen 7,0 fokkal haladta meg az átlagos hőmérsékletet. Ezzel a február a legmelegebb lett, és az ilyen mértékű pozitív anomália 1901 óta példa nélküli. Az ezt követő március is kiemelkedett, hiszen a XX. század eleje óta a legmelegebb márciusnak számít. Továbbá, július nemcsak hogy országosan a legforróbb hónap volt, de augusztus is a második legmelegebb helyet foglalta el, míg június az ötödik, április pedig a nyolcadik legmelegebb hónapként vonult be a statisztikákba 1901 óta. A többi hónapban általában 1-2 fok közötti pozitív eltérések voltak tapasztalhatók, csupán a novemberi országos átlag maradt el az 1991-2020-as referenciaértékektől. Az évszakok szempontjából a 2023/2024-es tél, a 2024-es tavasz és nyár is a legmelegebbek közé tartoznak 1901 óta.

Természetesen! Íme egy egyedi szöveg a "4. ábra" kifejezésre: **4. ábra: Az elemzés grafikai ábrázolása** Ez a vizuális reprezentáció lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük az adataink közötti összefüggéseket, és könnyebben azonosíthassuk a trendeket. Az ábra világosan bemutatja a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek befolyásolják a vizsgált jelenséget, így segítve a további kutatási irányok meghatározását. Ha szeretnél valami másra fókuszálni, csak jelezd!

A 2024-es évben az országos havi középhőmérsékletek jelentős eltéréseket mutatnak az 1991-2020-as időszak átlagához képest.

A csapadék a légkörben zajló vízciklus egyik alapvető eleme, amely magába foglalja az esőt, havat, jégesőt és más formákat. Ez a természeti jelenség nem csupán a növényzet fejlődésének, hanem az egész ökoszisztéma egyensúlyának alapköve is. A csapadék mennyisége és eloszlása jelentős hatással bír a mezőgazdaságra, a vízkészletekre és az éghajlati viszonyokra, ezért fontos figyelemmel kísérni és megérteni annak mintázatait. Mivel a csapadék folyamatosan formálja a tájat, különleges élőhelyeket teremt, és életet ad számos fajnak, a természet csodájának is tekinthetjük.

A 2024. év csapadékösszege országos átlagban 517,4 mm - az előzetes adatok alapján -, ami 16%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991-2020-as átlag: 616,0 mm) (Az 5. ábra egyedi formában való bemutatásához javaslom, hogy adjunk hozzá részleteket vagy kontextust, amely segít jobban megérteni a képet. Például: "Az 5. ábra a vizsgálatunk legfontosabb eredményeit szemlélteti, kiemelve a kulcsfontosságú trendeket és összefüggéseket. A grafikonon látható adatok alapján világosan kirajzolódik a változások dinamikája, amely lehetőséget ad arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a kutatásunk tárgyába." Ha szeretnél konkrétabb információt az 5. ábráról, kérlek, oszd meg velem, és segítek még inkább testre szabni a szöveget!). Az év legnagyobb csapadékösszegét Kékestetőn (820,3 mm), a legkisebbet Debrecen repülőtér állomáson (335,4 mm) mértük. 700 mm-t meghaladó éves csapadék csak a hegyvidékeken és a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő, Északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az éves csapadék az 500 mm-t, míg az Alföld nagy része elmaradt ettől. A legkisebb évi csapadékösszegek az Alföld déli és keleti részén voltak, a Tiszántúl déli részén nagyobb területen 400 mm-t sem mértünk (6. ábra).

Az 5. ábra egyedi formában való bemutatásához javaslom, hogy adjunk hozzá részleteket vagy kontextust, amely segít jobban megérteni a képet. Például: "Az 5. ábra a vizsgálatunk legfontosabb eredményeit szemlélteti, kiemelve a kulcsfontosságú trendeket és összefüggéseket. A grafikonon látható adatok alapján világosan kirajzolódik a változások dinamikája, amely lehetőséget ad arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a kutatásunk tárgyába." Ha szeretnél konkrétabb információt az 5. ábráról, kérlek, oszd meg velem, és segítek még inkább testre szabni a szöveget!

Az éves csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2024 között az 1991-2020-as

Az országos átlaghoz viszonyítva a homogenizált, ellenőrzött és interpolált adatsorok révén nyert eredmények egyedi perspektívát nyújtanak. Ezek az adatok nem csupán statisztikai információkat közvetítenek, hanem lehetővé teszik a mélyebb elemzést és a különbségek feltárását is.

A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991-2020-as átlagtól. Jelentős volt a csapadékhiány februárban, márciusban, júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben is (7. ábra). A július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabbnak adódott 1901 óta. A januári, áprilisi, májusi és októberi csapadék az átlagos közelében alakult, kissé csapadékos hónap volt a június. A legnagyobb csapadéktöbblet szeptemberben mutatkozott, a szokásosnál 63%-kal több csapadék esett a forró és száraz nyarat követő hónapban.