A nagy üzletláncok számára Orbán adócsomagja nem jelent enyhülést a terheikben - Niveus ko
A Niveus a 11 pontból két intézkedést emelt ki, amelyek érdemben befolyásolhatják a vállalkozások adózását: a kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítését, valamint a kiskereskedelmi adó határsávjainak megemelését, miközben a kulcsok változatlanok maradnak -- ez mintegy 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. A fennmaradó kilenc ponthoz a Niveus rövid, egymondatos megjegyzéseket fűzött.
Orbán Viktor kormányfő hétfői bejelentése alapján a jogszabályalkotó azt tervezi, hogy megemelnék a kiskereskedelmi adó határsávjait, és a kulcsok is változnának. A jelenlegi szabályozás alapján 500 millió forint adóalapig nem kell fizetni kiskereskedelmi adót, ezt tervezi megemelni a kormány 1 milliárd forintra, egyúttal várhatóan a sáv többi eleméhez is hozzányúlhat (például jelenleg 500 millió és 30 milliárd között "csak" 0,1% az adómérték).
A sáveltolás a kiadott kommunikáció szerint közel 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi adóból 2026-ra közel 12%-al több bevételt vár a kormány (295 milliárd Ft helyett csaknem 330 milliárd forintot),
az is várható volt, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncok adóterhelése nem csökken.
Bagdi Lajos, az üzleti tanácsadócég partnere kiemelte, hogy ennek következtében a legmagasabb adómérték, amely 4,5%-ot tesz ki, nem szenvedne változást.
A kormányfő legutóbbi bejelentése alapján a kisvállalati adóra jogosultak köre bővülni fog, lehetővé téve ezzel, hogy még több vállalkozás éljen e kedvező adózási lehetőséggel. A legfrissebb statisztikák szerint már számos, közel százezer cég választotta a kisvállalati adó (KIVA) rendszerét Magyarországon. A KIVA népszerűsége részben annak köszönhető, hogy a feltételeit folyamatosan javítják; például 2022-ben az adókulcs 10 százalékra csökkent, ahogyan azt Bagdi Lajos is kiemelte.
A legfrissebb sajtóhírek szerint a belépési küszöb a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik. Egy korábbi Niveus-elemzés alapján csupán körülbelül 300 vállalat van, amelynek árbevétele meghaladja a 3 milliárd forintot, de a 6 milliárd forintot még nem éri el. Ezek a cégek komolyan fontolóra vehetik a KIVA adózásba való belépést, feltéve hogy a munkavállalóik száma nem lépi túl a törvényben előírt határt. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak ők, hanem más vállalkozások is csatlakozhatnak ehhez az adózási formához, akik eddig azért voltak kizárva, mert valamelyik mutatójuk (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám) már túllépte a belépési küszöböt. A KIVA választását azonban tovább bonyolítja, hogy a kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe kell venni, így egy multinacionális cég magyar leányvállalata gyakran nem tudja megvalósítani a KIVA-ra való jogosultságot.
A Niveus elemzése alapján a változás nem feltétlenül érintené jelentős mértékben a vállalatok többségét, azonban még így is több ezer cég lehet érintett, amelyek a módosított szabályoknak megfelelően lehetőséget kapnak arra, hogy belépjenek ebbe az új adózási rendszerbe.
A kilépési küszöb emelése új lehetőségeket nyit meg számos vállalkozás előtt, így hosszú távon biztosabb alapokat teremt a KIVA adózási forma fenntarthatóságához.
1. Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése
Ezt a hírt már a nyári hónapokban bejelentették, azonban az ehhez kapcsolódó jogszabálytervezet még nem látott napvilágot.
2. Az átalányadózók költséghányadának növelése Az átalányadózás keretében működő vállalkozások esetében fontos tényező a költséghányad mértéke. Ennek emelése lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozók jobban érvényesíthessék a tényleges költségeiket, ezáltal javítva pénzügyi helyzetüket. Az emelés hatására a vállalkozások könnyebben tudják kezelni a működési költségeiket, ami hozzájárulhat a versenyképességük növeléséhez. A megfelelő költséghányad meghatározása kulcsfontosságú, hiszen ez befolyásolja a bevételek és kiadások egyensúlyát, valamint a vállalkozás fenntarthatóságát is.
Eddig már kaptunk információt ezzel kapcsolatban.
3. A főállású egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adójának (szocho) csökkentése A főállású egyéni vállalkozók számára a szociális hozzájárulási adó csökkentése kiemelt fontosságú lépés lehet a vállalkozói aktivitás ösztönzésében. Ennek a tehercsökkentésnek a célja, hogy támogassa a kisvállalkozásokat, ezzel elősegítve a gazdaság élénkítését és a munkahelyteremtést. A szocho mérséklése hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez, lehetővé téve a vállalkozók számára, hogy több erőforrást fordítsanak fejlesztésekre vagy új munkavállalók felvételére. A javasolt intézkedések révén a vállalkozók könnyebben tudják fenntartani működésüket, miközben a közszolgáltatások finanszírozása is stabilabbá válhat, ha a vállalkozói szféra fejlődésének köszönhetően bővül a munkaerőpiac.
Ez egy speciális csoportot érintő, de mindenképpen pozitív fejlemény.
4. 100 millió forintos adókedvezmény zöld beruházásokhoz A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem érdekében a kormány 100 millió forintos adókedvezményt kínál a zöld beruházásokra. Ez a támogatási forma lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások környezetbarát technológiákba és energiahatékony megoldásokba fektessenek, ezzel csökkentve ökológiai lábnyomukat. A kedvezmény célja, hogy ösztönözze a zöld innovációt, valamint támogassa a fenntartható gazdasági növekedést. A jelentkezés feltételei és a részletek hamarosan elérhetővé válnak.
A cél mindenképp érdemes a figyelemre, és a résztvevők köre csak a részletes feltételek közzététele után válik világossá.
5. Energetikai infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmények Az energetikai infrastruktúra fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik a fenntartható jövő megteremtésében. Ennek érdekében bevezetett adókedvezmények célja, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat és a magánszemélyeket a környezetbarát megoldások alkalmazására. Az ilyen kedvezmények révén a beruházások költségei csökkenthetők, ami hozzájárul a zöld energiák elterjedéséhez és a meglévő rendszerek korszerűsítéséhez. A kedvezmények különböző formákban érkezhetnek, például a beruházások utáni adócsökkentések, vagy a közvetlen támogatások formájában. Ezek az intézkedések nemcsak a gazdasági növekedést segítik elő, hanem hozzájárulnak a környezet védelméhez is, hiszen csökkentik a károsanyag-kibocsátást és elősegítik a megújuló energiaforrások használatát. A cél, hogy a jövő energetikai rendszerei fenntarthatóbbak és hatékonyabbak legyenek, lehetővé téve ezzel egy tisztább és zöldebb világ megteremtését.
Indokolt fejlesztési irány, de az érintett kör szűk.
6. Az üzemanyag jövedéki adójának féléves halasztása
A kamara kérésének eleget téve született meg a döntés, amely egyáltalán nem érhette váratlanul a résztvevőket.
A Tao-előleg értékhatárának emelése egy fontos lépés lehet a vállalkozások számára, amely lehetőséget biztosít a tőke szabadabb mozgására és a pénzügyi terhek csökkentésére. Az értékhatár növelése lehetővé teszi, hogy a cégek rugalmasabban tervezhessék meg pénzügyeiket, így könnyebben reagálhatnak a piaci kihívásokra és a változó gazdasági környezetre. Ezzel a lépéssel a kormány célja, hogy támogassa a hazai vállalkozásokat, elősegítve ezzel a gazdasági növekedést és a munkahelyek megőrzését. Az új értékhatár bevezetése javíthatja a versenyképességet és ösztönözheti az innovációt is a különböző ágazatokban.
Már korábban ismert volt, adminisztratív könnyítés, lényegi újdonság nélkül.
8. A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának határemelése
Pozitív adminisztratív könnyítés
9. NAV Automatikus Bejelentések és Negyedéves Szociális Hozzájárulási Adó (szocho) Bevallás A NAV által előírt automatikus bejelentések és a negyedéves szocho-bevallás folyamata kiemelten fontos a vállalkozások számára. Ezek a kötelezettségek nem csupán a jogszabályi megfelelés szempontjából lényegesek, hanem hozzájárulnak a pénzügyi tervezés és a vállalati működés zökkenőmentességéhez is. Az automatikus bejelentések révén a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy egyszerűbben és gyorsabban teljesítsék adókötelezettségeiket. Ez a rendszer a digitális technológia előnyeit kihasználva biztosítja, hogy a szükséges információk időben és pontosan eljussanak a NAV-hoz. A negyedéves szocho-bevallás során a munkáltatóknak figyelembe kell venniük a munkavállalóik után fizetendő járulékokat, amelyeket a vállalkozás működése során tervezett költségek és a bérköltségek alapján kell meghatározniuk. A bevallás határidőinek betartása és a pontos adatmegadás elengedhetetlen a büntetések elkerülése érdekében. Összességében a NAV automatikus bejelentési rendszere és a negyedéves szocho-bevallás együttesen jelentős mértékben hozzájárul a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentéséhez és a jogszabályi megfelelőség biztosításához.
A folyamat lényeges egyszerűsítése egyértelműen pozitív hatással van az érintettekre.
