A nem képviselt többség haragja - A szakértő véleménye szerint a román elnökválasztás nem csupán a szélsőséges nézetek terjedéséről szól.

Izgalmas és feszültséggel teli verseny vár ránk a romániai elnökválasztás hétvégi második fordulójában. A diaszpóra szavazói már pénteken megkezdték a voksolást. Az InfoRádió szakértője, Szilágyi Mátyás, volt nagykövet és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, értékelte a jelöltek esélyeit.

Pénteken kezdődik a romániai elnökválasztás második fordulója, ahol két jelölt méri össze erejét. Az első fordulóban a kifejezetten magyarellenes nézeteket valló jelölt dupla annyi szavazatot szerzett, mint riválisa. Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és korábbi nagykövet, az InfoRádiónak nyilatkozva azonban rámutatott, hogy a közvélemény-kutatások alapján elképzelhető, hogy a második fordulóra szorosabbá válik a verseny.

"Több olyan eredmény is napvilágot látott a héten, ami nem az első forduló 41:20-as eredményét tükrözte, hanem vagy csak kicsivel vezetett George Simion, vagy 48:48 volt az állás. Természetesen eltérnek ezek az eredmények, van olyan felmérés is, amely továbbra is 54-57 százalékos szimpátiát lát George Simion mellett, de gyakoribbak az olyanok, amelyek kiegyenlített versenyt mutatnak Simion és Nicusor Dan bukaresti főpolgármester között" - részletezte Szilágyi Mátyás.

Kiemelte, hogy a részvételi arány rendkívül fontos tényező, amely jelentős mértékben növekedhet az első fordulóhoz viszonyítva, akár 60-65 százalékra is felkúszhat az eddigi 53 százalékról. Ez a főpolgármester esélyeit kedvezően befolyásolhatja.

Az RMDSZ közben határozottan Nicusor Dan mellett áll, az ő támogatására szólítja fel a romániai magyar választókat, miközben George Simion másfél millió szórólapon a magyar miniszterelnök fotójával kampányol, mondván, hogy ők jól együtt tudnak majd működni. Szilágyi Mátyás ez utóbbit kommentálva azt mondta, ez "választási manipuláció lehet" szakértők szerint, de tény, hogy Erdélyben nagyon sok helyen megjelent ilyen papír. Ám a volt nagykövet szerint a magyar választók és az egész erdélyi magyar közösség érdekelt egy nyugodt, stabil, konszolidált helyzetben, ahol a jogállamiság, a demokrácia érvényesül, illetve a nemzeti kisebbségi jogokat és az esélyegyenlőséget maximálisan tiszteletben tartják.

Kelemen Hunor szövetségi elnök egyértelműen arra ösztönözte a magyar választókat, hogy támogassák Nicusor Dan-t, határozottan kiemelve e felhívás fontosságát.

A Magyar Külügyi Intézet honlapján megjelent elemzés szerint a protest szavazók és a "nemzeti-kommunista" szimpátiájú választói tömeg akár 40-45 százalékot is kitehet Romániában. Erről Szilágyi Mátyás - mint az elemzés szerzője is - elmondta, hasonló tendencia más uniós tagállamokban is körvonalazódik másfél-két éve, példaként Németországot és Franciaországot említette.

"A szuverenista szélsőjobbos jelölt, George Simion mögött 41, sőt akár 45-48 százalék is könnyedén kialakulhat a protest szavazók, valamint a megszokott szélsőséges nemzeti-fundamentalista tábor támogatásából" - nyilatkozta, utalva a tavalyi, érvénytelenített első fordulós választási eredményre, amely már előre jelezte a mostani kimenetelt. Ennek következtében a kormánykoalíció jelöltje, Crin Antonescu a harmadik helyen végzett, így nem jutott tovább a második fordulóba, míg a két "rendszerkritikus" jelölt viszont tovább lépett.

Az embereknek szerinte - főleg az utóbbi évtizedekben a vesztes oldalon álló társadalmi szegmenseknek, illetve a diaszpórában élő mintegy 5-6 millió román elég nagy részének - láthatóan elegük van a bürokratikus, tehetetlen kormányzásból, a mindent ellepő korrupcióból, illetve abból, hogy a legkomolyabb társadalmi, szociális, gazdasági problémáikra nem kapnak hiteles válaszokat. Ezt a politológusok, szociológusok úgy fogalmazzák meg, hogy "a nem képviselt többség dühe", amely mögött akár teljesen különböző világnézetű emberek tömegei állnak.

"Tehát itt nem arról van szó, hogy ez a nagyon nagy tömeg egységesen szélsőséges vagy szélsőjobboldali lenne, erről szó sincs. Egy protest szavazás történik jelen pillanatban. Ehhez még hozzájárul a gazdasági-pénzügyi válság, amibe Románia jutott 2024 végén, 2025 elején" - tisztázta Szilágyi Mátyás.