A robotok mint új vendégmunkások? Filippínók és gépek váltják fel a hazai munkaerőt - Agrárszektor.
Jelentős hullámokat vert a hazai agrofood szektorban az a friss rendelet, amely szigorúbb kritériumokat állít a külföldi vendégmunkások foglalkoztatására. A magyar munkaerő megszerzése már régóta komoly kihívást jelent az ágazat számára, különösen az állattenyésztés területén, ahol számos pozíció üresen marad, mivel senki sem jelentkezik rájuk.
Tíz évvel ezelőtt egy egyszerű újsághirdetéssel indítottunk el egy keresést állatgondozó után, és meglepően sok, harminc jelentkező érkezett. Nem állítom, hogy mindannyian tökéletesen megfeleltek a követelményeknek, de öten egyértelműen alkalmasak voltak a feladatra, így bőséges volt a választék. Azóta azonban, az elmúlt évtized során, drámai változások történtek: a keresett munkaerő szinte eltűnt a piacról, és sokan más irányok felé indultak el. Ha ma újra hirdetnénk meg ezt a pozíciót, könnyen lehet, hogy egy hónapig csend honolna, és a telefonunk sem csörrenne meg.
Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője az Alapvetés podcast legutóbbi epizódjában hangsúlyozta, hogy Hajdú-Bihar vármegyében az újonnan kialakított ipartelepek városnyi munkaerőt vonzanak el. Ez a tendencia tovább bonyolítja a hatékony munkaszervezést és súlyosbítja a helyi munkaerőpiac helyzetét.
Bár manapság gyakran nem a klasszikus értelemben vett "piszkos munkákról" van szó, hanem a legkorszerűbb megfigyelőrendszerek és high-tech gyártósorok körüli pozíciókról, a magyar munkavállalók mégis elmaradnak a jelentkezésekkel. Ennek hátterében számos tényező állhat, és érdemes megvizsgálni, miért nem vonzó számukra ez a modern munkakörnyezet.
A világ legfejlettebb baromfitelepeit üzemeltetjük, ahol a technológia és az innováció találkozik. Csapatunk minimális létszámmal dolgozik, hiszen a fizikai munka szinte teljesen háttérbe szorult. A legnehezebb feladat, amit el kell végeznünk, csupán egy öt kilós vödör vagy kanna megemelése a vegyszerek adagolásához. Az állatok folyamatos felügyelete azonban elengedhetetlen: a nap 24 órájában szükség van egy ember jelenlétére, aki a legkorszerűbb automata- és riasztórendszerek mellett készen áll beavatkozni, ha bármilyen probléma merülne fel. Az élelmiszeriparban is élen járunk, hiszen a kisvárdai csirkevágóüzemünk a legmodernebb robottechnológiával van felszerelve. Mégis, a gépek mellett fontos az emberi kéz is, aki gondosan megfog egy csirkecombot, és ügyesen elhelyezi azt a tálcán, vagy csupán annyira elmozdítja, hogy az optimálisan illeszkedjen a folyamatba. A technológia és az emberi munka szoros együttműködése teszi lehetővé, hogy a legmagasabb színvonalú termékeket állítsuk elő.
- mutatott rá a beszélgetésben Bárány László, a Master Good tulajdonos ügyvezetője. Hozzátette: ezek tipikusan betanított munkának számítanak, a szükséges munkavállaló azonban a magyar piacról pótolhatatlan.
Öt évvel ezelőtt született meg a döntés, hogy az első Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat behozzák az országba. E munkások számára nem csupán a juttatások jelentenek vonzerőt, hanem minden héten egy különleges bónuszt is kapnak. Miközben a filippínó munkások keze egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, egyre inkább valósággá válik a sci-fi filmek világába illő humanoid robotok alkalmazása is, melyek tesztelése jelenleg zajlik a baktalórántházi baromfifarm területén.
Ez a humanoid robot egyetlen igénye, hogy amikor az akkumulátora lemerül, egyszerűen visszatér a falra található áramkapcsolóhoz, hogy feltöltődjön. Napi 24 órás munkát végez, soha nem kér béremelést, nem támaszt követeléseket, és még csak szakszervezetet sem alapít. Az ő feladata csupán annyi, hogy folyamatosan szolgálja a célját, fáradhatatlanul és megbízhatóan.
- hangsúlyozta a beszélgetésben Bárány László. Hogy mikor jöhet el az a pont, amikor a robotizáció és az automatizáció széles körben is megoldhatja az agráriumban tapasztalható súlyos munkaerőhiányt, szintén kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
