A Szent Henrik és Kunigunda templom Prága szívében található, és a magyar katolikus közösség szellemi otthonául szolgál. E különleges templom nemcsak építészeti szépségével, hanem gazdag történetével is hozzájárul a város kulturális sokszínűségéhez.

Prága belvárosának ékköve a Szent Henrik és Kunigunda templom, amely nemcsak lenyűgöző építészeti remekmű, hanem a heti rendszerességgel megrendezett magyar nyelvű szentmisék otthona is. Ez a templom különleges atmoszférájával és gazdag történelmével várja a látogatókat, akik a hit és a kultúra találkozására vágynak.

A katolikus.cz honlap információi szerint a templom a Prágai Újváros megalapításával párhuzamosan, a 14. század második felében jött létre. Érdekessége, hogy a Piros Csillagos Kereszteslovagok, Csehország egyetlen helyi alapítású lovagrendjének tagjai voltak az építők.

A templom építkezése 1348-ban vette kezdetét, és 1351. március 16-án Pardubicei Ernő (Arnošt z Pardubic), az akkori prágai érsek, szentelte fel. A templom közvetlen szomszédságában egy temető helyezkedett el, amely a pestisjárványok idején gyakran szolgált temetkezési hellyé. A templom eredeti architektúrája gótikus stílusjegyeket visel magán.

A templom közvetlen közelében, a 15. század végén emelkedett ki a Szent Henrik torony, amely a templom harangjának otthont adott. Ezt követően, a 16. században egy iskola is létesült a templom mellett, ahol körülbelül ötven diák tanult. Az intézmény irányítását neves tanárok és rektorok látták el, akik hozzájárultak a helyi oktatás színvonalának emeléséhez.

A Fehér hegyi csata után néhány évig tartó bizonytalanságot követően az akkori uralkodó, III. Ferdinánd 1649-ben a templomot az Újvárosnak adományozta.

Az elmúlt évszázadok során számos alkalommal került sor a templom átépítésére és felújítására. 1529-ben például a reneszánsz jegyében formálták át, új életet lehelve a falakba. A barokk korszakban pedig több kápolnával gazdagították a templom oldalait, ezzel tovább bővítve annak szellemi és művészi értékeit.

A 17. század végén, a barokk kor szellemében, emelték a Szent Borbála-kápolnát, amelyet később követte a Szűz Mária-kápolna, valamint a Szent Lukács-kápolna. Ezek a szent helyek nemcsak építészeti értékükkel, hanem történelmi jelentőségükkel is kiemelkednek.

Ekkor emelkedett ki a templom tornya, amely szintén a barokk stílus lenyűgöző jegyeit viseli. A belső tér díszítése is hűen tükrözi a barokk korszak gazdagságát. Az átalakítás folyamata 1738 és 1741 között zajlott, és az eredeti gótikus berendezés nyomai teljesen eltűntek. Az oltárképek is a megjelölt időszak remekművei közé tartoznak.

További átalakításra 1879 folyamán került sor. Ekkor nyerte vissza a gótikus sátortetőzetet és eltávolították a templom reneszánsz korokból származó díszítő elemeit.

Ekkor véglegesen megszüntették a temetőt, és a területét egy gyönyörű park kialakítására fordították. A még épen maradt síremlékeket a templom falához rögzítették, valamint az előtérben helyezték el, így megőrizve a múlt emlékét.

A templomban számos mellékoltár található, mindegyik gazdag történettel és művészi részletekkel bír. Az épületet lenyűgöző vitrázsablakok ékesítik, amelyek színes fényekkel töltik meg a teret. A templommal szemben álló parókia épülete a 14. századra nyúlik vissza, így a helyszín nemcsak vallási, hanem történelmi jelentőséggel is bír.

A templom névadóinak egyike Szent Henrik, a német császár (973 - 1024), aki Szent István magyar király feleségének, Gizellának a testvére volt. A másik névadó Szent Kunigunda (980? - 1033), Henrik felesége, aki szintén fontos szerepet játszott a belvárosi szakrális hely történetében.

2008 nyarán kezdődött a szlovák plébánia története, majd 2017 decemberétől a magyar közösség temploma lett, ahol Balga Zoltán atya, aki Csáb városában született, vezeti a hívek lelki életét.

Magyar nyelvű szentmisék minden vasárnap reggel 9:30-kor kezdődnek a templom falai között. A Prágai Magyar Katolikus Plébánia legfrissebb hírei és információi az alábbi közösségi oldalon érhetők el. Ne hagyd ki!