Zala megye aratási helyzete: Az árpa, repce és búza terméshozama és minősége alakulása Az idei aratási időszak Zalában izgalmas változásokat hozott, különös tekintettel az árpa, repce és búza terméshozamára és minőségére. Az időjárás kedvező alakulása, v
Az őszi vetésű szántóföldi növények nem sínylették meg a száraz tavaszt, hiszen a kritikus időszakokban mindig megérkezett a csapadék. Zalában is javában tart az aratás, a tavalyi évhez képest mind az őszi árpa, mind az őszi káposztarepce terméshozamaival és minőségével elégedettek lehetnek a gazdák. A kukoricával és a napraforgóval azonban gond lesz, nem csak az aszály miatt.
A legfrissebb tapasztalatok alapján az aratás kifejezetten sikeresnek bizonyult. Az őszi árpa és az őszi káposztarepce kiemelkedő hozamokat produkáltak idén, különösen az árpa, amely nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is kitűnt. A búza aratása is már elkezdődött. Azok a táblák, amelyeket a csapadék érkezése előtt sikerült betakarítani, szintén jó hozamokat és jelentős mennyiségű malmi minőségű gabonát hoztak. Simonfalvi Elemér, az Agrokem Kft. ügyvezető igazgatója és növényvédelmi szakmérnöke, így nyilatkozott a helyzetről.
Aratás: az időben érkező csapadék kulcsszerepet játszott a termés sikerében.
Még nem áll rendelkezésünkre pontos információ arról, hogy a legutóbbi esőzések milyen hatással lesznek a le nem aratott növények minőségére, de a hozamok szempontjából már nem várható romlás. Szerencsére kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint az ország más régiói, hiszen a csapadék mindig időben érkezett. A zalai agyagos, kötöttebb talaj szerkezete jobban képes megőrizni a vizet, így az őszi vetésű növények viszonylag hosszabb száraz időszakokat is jól átvészelnek. A tavaszi szárazság és a csapadékhiány nem gyakorolt jelentős hátrányt a fejlődésükre, tájékoztatott egy növényvédelmi szakértő.
A tavaszi vetésű növények esetében a szárazság jelentősen megosztotta a mezőnyt.
A tavaszi vetésű növények fenológiai állapota rendkívül változatos képet mutat. A kukoricaföldeken és a napraforgó táblákon is megfigyelhetők a különböző fejlődési stádiumok: találunk térdig érő, késői vetésű és késői kelésű állományokat, valamint már virágzó táblákat is. Az aszály jelei is egyre inkább megjelennek. Érdekes módon, a hőséget és a szárazságot jól viselő napraforgónál stresszreakciók tapasztalhatók. Sok állomány fejlettebb állapotban kezdett el virágozni a hőség és a csapadékhiány következtében, ami széles spektrumú terméshozamot eredményezett: hektáronként 1 tonnától akár 4 tonnáig is terjedhet. A mi helyzetünk kedvezőbb, mint az ország többi területén, de az átlagos állapot nem jellemző, mivel a korai vetésű állományok szépen fejlődnek, míg a később vetettek gyengébben teljesítenek. A hűvös és csapadékos május kedvező alapot biztosított a növények indulásához, de sok gazda számára a vetés időszaka elhúzódott. Ezt követően júniusban szembesültünk a legszárazabb és az egyik legmelegebb hónappal, amely az őszi vetésű növényeket kevésbé érintette, viszont a tavaszi vetésűek között jelentős eltéréseket eredményezett.
