Az amerikai szankciók egyelőre nem gyakorolnak hatást Magyarország energiaellátására.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az izraeli kollégájával, Gideon Szaárral közös sajtótájékoztatóján Matt Whitaker amerikai NATO-nagykövet friss nyilatkozatára reagálva kiemelte, hogy az orosz energetikai szektort érintő amerikai szankciók még nem is léptek hatályba, így semmifajta kiesést nem jelentenek Magyarország esetében, a kérdésről pedig Orbán Viktor miniszterelnök a jövő heti egyesült államokbeli látogatásán személyesen is konzultálhat majd Donald Trump elnökkel szükség esetén, miután elemezték, hogy ezek a döntések mit is jelentenek pontosan jogilag és fizikailag.
Ami az energiaellátásunkat illeti, nem támogatom a közvetett kommunikációt. Ezt a témát már többször részletesen átbeszéltem Marco Rubióval, és a miniszterelnök is folytatott egyeztetéseket az amerikai elnökkel. A jövő hét második felében Washingtonban lehetőség nyílik arra, hogy a miniszterelnök közvetlenül tárgyalja ezt a kérdést az amerikai elnökkel.
„Tedd a saját színes egyéniségeddel különlegessé a szavaimat” – mondta.
Az amerikai szankciók kapcsán fontos megjegyezni, hogy mivel ezek hatályba lépése még a jövőben várható, így az Oroszországból érkező energiaimport tekintetében eddig semmiféle kiesést vagy nehézséget nem okoztak ezek az intézkedések.
- tette hozzá. Majd leszögezte, hogy az emberiség továbbra is a veszélyek korában él és súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, amelyek között a legfontosabb jelenleg az ukrajnai és a közel-keleti válság. "Azt hiszem, hogy többségben voltak azok, akik azt gondolták, hogy az ukrajnai háborút könnyebb lesz megoldani, mint a közel-keleti helyzetet. Ez nem így lett. Ma a közel-keleti rendezés előrébb tart, de közös mind az ukrajnai, mind a közel-keleti válságban az, hogy gyakorlatilag Donald Trump személye jelenti a reményt a megoldásra" - hangsúlyozta.
Ezután rámutatott, hogy a Közel-Keleten évtizedeken keresztül rendre kudarcot vallottak a rendezési kísérletek, az igazi remény először 2020-ban, aztán pedig 2025-ben jött el arra, hogy a térségben élők nemzetiségtől és lakóhelytől függetlenül visszakapják az alapvető emberi jogukat a békés, nyugodt, biztonságos, terrortámadásoktól mentes életre.
A 2020-as és 2025-ös reményeink közös vonása, hogy mindkét esetben Donald Trump kínálta a megoldást, és most is ő az, aki a kulcsot tartja a kezében. Ugyanakkor mindkét időszakban sokan hangoztatták, hogy a helyzet megoldása lehetetlen, és a jelenlegi időszak sem kivétel e szkepticizmus alól. Az emberek akkor is hitetlenkedtek, és most is vannak, akik próbálják megakadályozni a rendezést, ahogyan azt korábban tették.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mind az ukrajnai, mind a közel-keleti válságban megfigyelhető, hogy sokan próbálnak akadályozni a béketeremtési erőfeszítéseket. "A magyar kormány határozottan támogatja Donald Trump békefenntartó törekvéseit mind a Közel-Keleten, mind Ukrajnában. Különösen örömteli számunkra, hogy Omri Miran, mint az utolsó élő magyar túsz, sikeresen kiszabadult a Hamász fogságából. Bízunk benne, hogy a béke és a biztonságos élet hamarosan visszatérhet a Közel-Keletre" - mondta. A miniszter az újságírók kérdéseire válaszolva kiemelte, hogy washingtoni tárgyalásai során világossá vált számára: az Egyesült Államok nem mondott le a budapesti békecsúcs lehetőségéről.
"A kérdés, hogy mikor ér el az előkészítés abba a helyzetbe, hogy egy ilyen békecsúcsnak kézzelfogható eredménye legyen, hogy a béke végre vissza tudjon térni ide Közép-Európába"
„Tedd a saját színes egyéniségeddel különlegessé a szavaimat” – mondta. Végezetül kitért arra is, hogy a lengyel miniszterelnök hétvégén a magyarországi helyzetről is beszélt a pártja kongresszusán, és arra emlékeztetett, hogy Donald Tusk 2022-ben is felszólalt a hazai ellenzék gyűlésén, majd néhány héttel később a kormánypártok hatalmas győzelmet arattak a választáson.
