A kompetenciamérés figyelembe vétele a gimnáziumi felvételi eljárás során igen komoly vitákat generál. Miközben a szülők és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hangot ad tiltakozásának, a téma körüli diskurzus továbbra is éles ellentéteket sz

Az államtitkárság tervei szerint már az idei tavasz folyamán bevezethetik azt az új intézkedést, amely lehetővé tenné, hogy a diákok érdemjegyet kapjanak az év végi osztályzataikba számító kompetenciamérések alapján. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy ez a lépés különösen hátrányosan érintheti a speciális nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákokat. Az új rendszer további nehézségeket okozhat számukra a felzárkózásban, miközben a leszakadásuk mértéke is növekedhet. A Szülői Hang szervezet nyílt levélben fejezte ki tiltakozását ezzel a kezdeményezéssel szemben.

A HVG beszámolója szerint az államtitkárság már idén tavasszal fontolóra veheti, hogy az év végi osztályzatokba jelentős mértékben beszámító érdemjegyet adjon a diákoknak a kompetenciaméréshez kapcsolódó tantárgyakból. A Telex kérdésére a Belügyminisztérium reagált, hangsúlyozva, hogy "a köznevelési államtitkárság számos olyan lehetőséget mérlegel, amelyek világossá teszik a tanulók számára, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem csupán egy szükségtelen időtöltés, hanem komoly jelentőséggel bír".

Az államtitkárság nyilatkozatában kiemelte, hogy a kérdésben még nem született végleges határozat.

A HVG híradásából megtudhattuk, hogy a múlt héten a Kréta rendszerén keresztül a szülők véleményét is felmérték ebben a témában. A tárca válaszában a Telexnek kifejtette, hogy a beérkezett válaszokat figyelembe fogják venni, és ezek a kérdőívek oktatáspolitikai, valamint esetenként operatív intézkedések alapját képezhetik.

A Szülői Hang tiltakozik a terv ellen, Pintér Sándornak címzett levelében azt írja, hogy egy ilyen döntéssel tovább szűkülhetnek a gimnáziumi férőhelyek, ha a kompetenciamérés eredményei a felvételibe is beleszámítanának.

"Amennyiben a kompetenciamérésből felvételi tesztet csinálnak, erre a tanulókat külön fel kell készíteni, így pont az várható, ami az írásbeli felvételin: a tehetősebb, szerencsésebb családok külön tanfolyamokkal fogják segíteni a gyerekeiket, a kevésbé tehetősek, kevésbé szerencsések pedig hátrányba kerülnek. Önöknek nem probléma, hogy az újabb felvételi tesztvizsgák tovább növelik az egyébként is túlterhelt gyerekeket érő stresszt, a családok számára pedig még nehezebben elviselhetővé teszik a felvételi eljárás folyamatát?" - írja a Szülői Hang.

Az országos kompetenciamérés 2022-re tervezett digitális megvalósítása, amely a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákokat célozta volna, sajnos már az első alkalommal is problémákba ütközött. Az iskolákban használt informatikai rendszer nem működött megfelelően, így a gyerekek nem tudtak bejelentkezni a szükséges felületekre. A gondok 2024-re sem oldódtak meg, és a rendszer továbbra is akadozott.

Az országos szintű felmérés keretében évente értékelik az iskolai korosztályok szövegértési képességeit, matematikai tudásukat, idegennyelvi ismereteiket, valamint ezentúl a természettudományos kompetenciáikat is.

A kérdőív alapján az államtitkárság egy központi, állami szintű rangsor létrehozását tervezi az általános iskolák és gimnáziumok értékelése céljából. "A Belügyminisztérium - bízva abban, hogy számára sem tilos egy ilyen rangsor összeállítása, és tisztában azzal, hogy minden rangsor vitákat generálhat - a rangsor mellett az alkalmazott módszertant is nyilvánosságra fogja hozni" - nyilatkozta a Telexnek adott válaszában a Belügyminisztérium a tervezett rangsorról.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben fejezi ki ellenérzéseit a Köznevelési Államtitkárság legutóbbi sajtónyilatkozatával kapcsolatban. Az elképzelés, amely szerint a kompetenciamérések eredményeit beépítenék a felvételi eljárásba, valamint a diákok év végi értékelésébe, mély aggodalmat kelt a szakszervezet körében.

A diákok értékelése rendkívül bonyolult folyamat, ahogy azt sokan megfogalmazták. A kompetenciamérések eredményeinek figyelembevétele jelentősen torzíthatná a tanulók éves teljesítményének objektív értékelését.

A PDSZ álláspontja szerint a jelenlegi kompetenciamérés nem képes hiteles és valós eredményeket szolgáltatni, amelyek alapján megbízható következtetéseket vonhatnánk le a tanulók képességeiről. A mérés fókusza egyre inkább a lexikális tudásra helyeződik, ami azt jelenti, hogy ha az eredményeket érdemjeggyel is értékelik, sőt, még súlyozottan is, akkor a diákok számára évente komoly terhet jelentő vizsgák sorát eredményezheti, több tantárgyból egyaránt.

A kompetenciamérés célja viszont nem ez, hanem az, hogy azt mérje, hogy az iskolában tanultak mennyiben fejlesztették a gyerekek egyes kompetenciáit. Ha ez külön felkészítést igényel, akkor eleve nem lehet kompetenciamérésről beszélni.

A szakszervezet álláspontja szerint

a kompetenciamérések jeggyel való értékelése mindössze fegyelmi eszközként tud szolgálni a kormányzat kezében annak érdekében, hogy a diákok komolyabban vegyék ezeket a feladatsorokat, az érdemjegyek adását nem lehet fegyelmezési eszközként alkalmazni.

A PDSZ különösen hangsúlyozza, hogy...

ezek a tervek rendkívül hátrányosan fogják érinteni az SNI-s és/vagy BTMN-es diákokat - még jobban nehezítve a felzárkózásukat, ezzel párhuzamosan felgyorsítva a leszakadásukat.

Ha országos vagy regionális rangsorokat állítanak fel a nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában, akkor aggályos, hogy az SNI-s és BTMN-es gyermekek gyengébb teljesítménye miatt iskolai elhelyezésük még bonyolultabbá válhat, mint jelenleg. Ez a helyzet a szegregáció és a kasztosodás fokozódásához vezethet, ami sem a tanulók, sem az ország jövőjét nem szolgálja.