A főváros új bérlakásprogramot indít, amely kísérleti jelleggel próbálkozik a lakhatási helyzet javításával. Ezzel párhuzamosan a Fidesz aggodalmát fejezte ki a vagyonvesztés miatt, amely a kerületek fejlődését veszélyeztetheti.

Magántőke bevonásával igyekeznek megoldani a megfizethető lakhatás kérdését Kelenföldön.

Szerdán ülésezik a Fővárosi Közgyűlés, amelynek napirendjén szerepel egy fontos előterjesztés. Ez alapján a kelenföldi pályaudvar és a Budaörsi út közötti, fővárosi tulajdonú ingatlan értékesítése várható, körülbelül 5,5 milliárd forintért. A megállapodás értelmében a beruházó vállalja, hogy az itt megépülő lakások közül minimum 150-et tíz évre bérbe ad a fővárosi lakásügynökségnek, méghozzá a piaci ár 80%-ának megfelelő díjért.

A fővárosi közszolgáltatásban dolgozók számára tervezett lakások bérlésére a lakásügynökség nyújtana lehetőséget. Kiss Ambrus főigazgató (képünkön) hangsúlyozta, hogy a bérleti lehetőségek elosztásánál nem kívánnak megkülönböztetni a fővárosi cégek munkavállalói, valamint a tanárok és egészségügyi dolgozók között.

A javaslatot Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője terjesztette elő, amelyben arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy a kiírt pályázatot két szakaszban bírálják el. Az első lépésben a főváros egy urbanisztikai minőség-ellenőrzést végezne, és az ebből származó eredmények alapján a legjobban teljesítő tervek közül választanák ki azt a pályázót, aki a legtöbb bérlakást képes hosszú távra biztosítani a főváros számára.

"Ez egy kísérleti modell, nem tudjuk, milyen eredménnyel fog járni, de nagyon fontos, hogy végre próbálkozunk" - mondta a javaslatról Vitézy, aki szerint kiemelten fontos elkezdeni a magántőke bevonását a hasonló projektekbe, Rákosrendező esetében ugyanis biztosan nem lesz pénze a fővárosnak arra, hogy egyedül valósítsa meg a beruházást. A közgyűlés korábbi döntése ugyanis leszögezte, hogy a rozsdaövezetben a lakások minimum 20 százalékát megfizethető konstrukcióban kell felépíteni.

Kiemelte, hogy a kelenföldi projekt révén a lakásügynökség ingatlanportfóliója hétszeresére bővülne. Célja, hogy ne csupán az ingatlanfejlesztők számára legvonzóbb, 40-50 négyzetméteres lakások épüljenek, hanem olyan otthonok is, amelyek több gyermekes családok számára is ideálisak.

Radics Béla, a Fidesz képviselője, a bérlakásprogram és a magántőke bevonása mellett foglalt állást, azonban aggodalmát fejezte ki a kelenföldi terv jelenlegi formájával kapcsolatban. Szerinte ez a megoldás vagyonvesztést jelentene a főváros számára, hiszen a tíz év elteltével a városnak semmilyen tulajdonrésze nem maradna a telken. A frakciója ezért inkább arra törekszik, hogy a lakások tartós bérleti jog helyett a főváros tulajdonában maradjanak.

Kiss Ambrus szerint viszont ez a konstrukció nem állná meg a helyét a piacon, mert nincs az a beruházó, aki kifizeti az 5,5 milliárdot, valamint több tucat lakást gyakorlatilag ajándékba felépítene. Hozzátette, hogy a bérbe adott lakásokat a beruházó ugyanúgy értékesítheti azzal a feltétellel, hogy az csak az átadás után tíz évvel lesz használható a vevő számára. Megjegyezte: a telekár egy az egyben az önkormányzathoz folyik majd be, így vagyonvesztésről nincs szó, a Fidesz félreértette a konstrukciót.

Ritka pillanat volt a közgyűlésen, amikor Porcher Áron tisztviselő kifejezte, hogy részben egyetértene Radiccsal. Kicsit aggasztja a tízéves határidő, és bár nem véli úgy, hogy ez vagyonvesztést jelentene, úgy gondolja, hogy ez az időkeret nem elegendő a lakhatási válság megoldásához. "Ez egy ígéretes kezdet, de érdemes lenne hosszabb távon is gondolkodni, mivel ez nagyobb mozgásteret biztosítana a főváros számára" - fűzte hozzá.

Vitézy Dávid rámutatott, hogy ha a lakások a főváros birtokában maradnának, az alapvetően átalakítaná a projekt jogi státuszát, és ugyanezek az okok okozhatnák a kudarcot, mint Lázár János pályaudvar-felújítási javaslata. Porcherrel egyetértenek abban, hogy bővíteni kellene a hosszabb távú bérleti szerződések lehetőségeit. Jelenleg a lakásügynökségek jellemzően két éves szerződéseket kötnek, így a tízéves időtartam már jelentős előrelépést jelentene.

A Podmaniczky Mozgalom politikusa szerint jó nemzetközi példák állnak rendelkezésre a magántőke bevonására, többek között Bécsben, ezekből érdemes tanulni, de muszáj elkezdeni kísérletezni, hogy kiderüljön, mi működik a magyar piacon. A Fidesz képviselőinek pedig azt üzente, a lakhatási válság megoldásáért azzal tudnak a legtöbbet tenni, ha elérik a kormánynál, hogy az építési szabályok ne írják elő kötelezően a lakásonkénti parkolóhely biztosítását, ez ugyanis nagy mértékben emeli az árakat, ráadásul felesleges is, a fővárosi lakosok többségének ugyanis nincs autója.