Botrány Csehországban: Andrej Babiš kijelentette, hogy ellenzéki politikai szereplők megfigyelése is zajlott.
Két hónappal a csehországi parlamenti választások előtt a győzelemre legnagyobb eséllyel pályázó korábbi kormányfő azzal állt elő, hogy a cseh hadsereg egyik egysége titkos megfigyeléseket végzett cseh állampolgárok, köztük újságírók, ellenzéki politikusok és a közösségi médiában aktív személyek ellen.
Csehországban véget ért a hivatalos jelöltállítás időszaka az október 3-4-én esedékes parlamenti választások előtt. A versenyben 28 párt, mozgalom és koalíció vesz részt, ami hatalmas növekedés a 2021-es számokhoz képest. A cseh belügyminisztérium tájékoztatása alapján augusztus 6-ig a regionális választási bizottságok fogják ellenőrizni a benyújtott listákat, és ha bármilyen hiányosságot találnak, lehetőség lesz a javításukra. Csehország sajátos választási rendszerével nem rendelkezik országos listával: minden régió - beleértve Prágát és további 13 közigazgatási egységet - saját jelöltjeit kell, hogy állítsa. A végleges jelöltlisták hitelesítése augusztus 15-én történik meg. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem minden politikai csoport indít jelöltet minden régióban, ahogy az a korábbi választásoknál is tapasztalható volt. A legtöbb jelölt a fővárosban található, ahol 26 politikai formáció mérheti össze erejét, míg a Vysocina régióban csupán 19 lista lesz elérhető a szavazók számára.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a választások előtt a volt miniszterelnök, Andrej Babis vezette ellenzéki ANO mozgalom vezeti a népszerűségi listát 30,9 százalékkal. Őket követi a két jobboldali kormánypártnak, a Polgári Demokratikus Pártnak és a Kereszténydemokrata Uniónak a választási szövetségéből létrejött Spolu (magyarul Együtt) szövetség 20,5 százalékkal, míg a harmadik helyen a Tomio Okamura vezette, szélsőségesnek tartott SPD áll 13,9 százalékkal. A felmérések szerint a parlamentbe jutás küszöbét még a STAN, a Kalózpárt és a Stacilo! (Elég volt!) nevű, kommunisták vezette szövetség lépné át.
A végső győzelemre legnagyobb esélyesként számon tartott Andrej Babis két hónappal a választások előtt egy komoly politikai botrányt robbantott ki. A vádak szerint a cseh hadsereg egyik egysége - az Információs és Kibererők Parancsnoksága - titkos megfigyeléseket folytatott cseh állampolgárok, köztük újságírók, ellenzéki politikusok és a közösségi médiában aktív személyek ellen. Babis, az ANO mozgalom vezetője, kijelentette, hogy a megfigyelések parlamenti ellenőrzés nélkül történtek, sőt, az ügy mélyebb politikai következményekkel is járhat, mivel felveti a demokratikus normák és a magánélet védelmének kérdését. A botrány nemcsak a politikai tájat, hanem a közvélemény hangulatát is feszültté tette, hiszen sokan aggódnak a hatalom visszaéléseivel kapcsolatban. Ahogy a választások közelednek, ez az ügy egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.
egyes katonák állítólag még politikai véleményeket is elemeztek, szoftveres adatlapokat készítettek, és beavatkoztak az online vitákba is.
Andrej Babiš azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek sorába tartozott. Egy 40 oldalas dokumentum, amely a "Választások 2025" címet viseli, készült a begyűjtött adatok alapján, ám a célja még nem teljesen világos. A volt miniszterelnök szerint több katona is kifejezte feletteseiknek a törvényességgel kapcsolatos aggályait.
A cseh hadsereg határozottan elutasítja azokat a vádakat, amelyek szerint megfigyeléseket folytatna az ellenzék körében. A katonai vezetés állítja, hogy a szóban forgó dokumentumok egy gyakorlat lebonyolítása során készültek. Karel Rehka, a Cseh Köztársaság Hadseregének vezérkari főnöke egyértelműen cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a hadsereg politikai pártokat vagy magánszemélyeket figyelt volna meg. Az ügy kapcsán Rehka félrevezetőnek és a tények eltorzításának minősítette a vádakat, hangsúlyozva, hogy az Információs és Kibererők Parancsnokságának nem adtak ilyen irányú utasítást a hadsereg vezetői.
