Brüsszel egyetlen döntésével kizárta Kínát a 4 400 000 milliárd forintos piaci szegmensből.

A magán egészségügy és az orvosi eszközök piacainak legfontosabb trendjeiről, a szektorok kilátásairól is szó lesz szakmai konferenciánkon.

Az Európai Bizottság júniusban úgy döntött, hogy korlátozza a kínai cégek részvételét az uniós közbeszerzésekben az orvostechnikai eszközök terén, amennyiben a szerződés értéke meghaladja az 5 millió eurót. Az új szabály értelmében a pályázatokban legfeljebb 50%-ban lehet kínai eredetű az ellátási lánc tartalma. A döntés az EU új Közbeszerzési Eszközének (International Procurement Instrument - IPI) első vizsgálatát követi, amely Kína évek óta fennálló piacvédelmi gyakorlatára adott válasz.

Az Európai Bizottság kiemelte, hogy a szabályozás mértéktartó, és nem fenyegeti az európai egészségügyi rendszert. Kivételes esetekben azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha nincsenek elérhető alternatív beszállítók.

A lépés célja, hogy Kínát a viszonosság elvének érvényesítésére ösztönözze, miután az európai gyártók hosszú évek óta gyakorlatilag kizárásra kerültek a kínai állami orvostechnikai beszerzésekből. A Bizottság legfrissebb, 2025-ös jelentése rávilágít, hogy a kínai közbeszerzési tenderek 87%-ában diszkriminatív vagy kizáró intézkedéseket alkalmaztak az EU-beli cégekkel szemben. Ez súlyos gazdasági következményekkel jár az európai ipar számára, miközben Kína orvostechnikai eszközökből származó exportja az EU-ba 2015 és 2023 között több mint kétszeresére nőtt.

Az Európai Bizottság ezért most először élt az IPI adta lehetőséggel, hogy konkrét korlátozó intézkedést hozzon egy harmadik ország gyakorlata ellen.

Az Európai Unió közbeszerzési piaca a globális színtéren az egyik legnagyobb mértékben nyitott rendszer, évente körülbelül 11 ezer milliárd eurót (4 400 000 milliárd forintot) mozgatva. Ebből a hatalmas összegből az európai cégek is jelentős részesedést élvezhetnének, amennyiben a viszonosság elve érvényesülne. A Bizottság hosszú idő óta folytat tárgyalásokat a kínai hatóságokkal, azonban eddig Peking nem mutatott komoly hajlandóságot a változtatásokra, annak ellenére, hogy többször is kifejezték aggályaikat. Az új intézkedés révén Brüsszel világosan jelezte:

Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy aktívan fellépjen a kereskedelmi aszimmetriák felszámolásáért, és ehhez megfelelő eszközöket is biztosít.

A Bizottság ugyanakkor nem zárja le végleg a párbeszéd lehetőségét. Kifejezetten hangsúlyozza, hogy az IPI célja nem a büntetés, hanem a pozitív változások ösztönzése. Ha Kína hiteles, ellenőrizhető és kielégítő megoldásokat kínál a feltárt diszkriminatív gyakorlatok felszámolására, akkor a most bevezetett intézkedések akár felfüggeszthetők vagy visszavonhatók is lehetnek. A hangsúly tehát a kölcsönösségen és a tárgyalási hajlandóságon van, de Brüsszel most először világossá tette: a nyitottság nem egyirányú utca.