Csányi Sándor bízva tekint a 26/27-es szezonra, és reméli, hogy a Fradi keretében elegendő tehetség fog rendelkezésre állni az "ötmagyaros" ajánlás megvalósításához. | M4 Sport

Csányi Sándor a 15 éve tartó vezetése alatt különösen büszke az infrastruktúra fejlesztésére, amely jelentős előrelépéseket hozott.

A 76 küldött közül 58-an részt vettek a szavazásban, ahol egy nem szavazat és két tartózkodás mellett jóváhagyták a szövetség 2025 és 2030 közötti stratégiai programját. A program egyik kulcseleme az új ösztönző rendszer bevezetése, amely a 2026/27-es szezontól lép életbe. Ennek keretében a 500 millió forintos központi támogatás igénybevételéhez az élvonalbeli csapatoknak a mérkőzéseken egyszerre minimum öt magyar játékost kell a pályán tartaniuk, és ezek közül legalább egynek 21 éven alulinak kell lennie.

Csányi Sándor a közgyűlést követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy jelenleg 325 millió forintot kapnak azok a klubok, amelyek megfelelnek a fiatalszabály követelményeinek. Azok az egyesületek, amelyek a most zajló szezonban teljesítik az új előírásokat, már idén megkapják a támogatás különbözetét, és ez várhatóan legfeljebb hét csapatot érint.

"Nem elfogadható, hogy az elmúlt 15 évben rengeteg pénzt használtunk fel és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos" - indokolta az új rendszer bevezetését a 72 éves Csányi (akit egyedüli jelöltként egyhangúlag választották meg további öt évre az MLSZ élére). Kitért arra is, hogy a TAO-pénzek odaítélésében is diszkriminálhatják azokat a klubokat, melyek nem tartják be ezeket az irányelveket.

Az MLSZ elnöke optimistán tekint a jövőbe, és bízik benne, hogy a 2026/27-es szezonra mind a 12 klub megfelel a szükséges követelményeknek.

"Elég jelentős összeget lehet elbukni. Látható, hogy a Fradinál volt a legtöbb külföldi az elmúlt szezonban, de a helyzet javult, már ők is törekednek arra, hogy fiatalokat építsenek be. Bízom benne, hogy ha nem is a következő, de a 2026/2027-es szezonban lesz annyi fiatal magyar tehetséges játékos a Fradinál, hogy tudja teljesíteni ezt. Nem büntetni, hanem ösztönözni szeretnénk."

A másodosztályt érintő legújabb változás, hogy az NB II-ben kizárólag magyar vezetőedzők tevékenykedhetnek, emellett pedig kötelezően két U20-as játékos szerepeltetése is elvárás a támogatás igénybevételéhez. Eddig is érvényben volt az a szabály, hogy külföldi labdarúgók alkalmazása nem megengedett.

Csányi kifejtette, hogy a klubok az OTP Bank Liga jelenlegi, háromszor 11 fordulós lebonyolítását preferálják, így a jelenlegi rendszer egy évig biztosan megmarad, bár ez nem teljesen felel meg az igazságosság követelményeinek. Megjegyezte, hogy újra át fogják gondolni a lehetőséget, hogy a 22. forduló után a mezőnyt alsó- és felsőházra osszák, de az MLSZ számára elfogadható, hogy az elkövetkező öt évben ne legyenek változások. Az MTI kérdésére elmondta, hogy személyes véleménye szerint idegenkedik a rájátszástól, de nem tudja pontosan megindokolni, miért érzi így. A másik lehetőség, a létszámemelés viszont azt vonná maga után, hogy a csapatok kevesebb pénzhez jutnának, ami negatívan befolyásolná a versenyhelyzetüket az európai színtéren.

Az MLSZ vezetője úgy véli, hogy a 12 csapatos NB I és a 16 csapatos NB II felállás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Kiemelte, hogy a magyar bajnokság az európai rangsorban nyolc helyet előrelépve a 24. pozíciót foglalja el, amelyben jelentős szerepet játszik a Ferencvárosi TC teljesítménye. A nézőszám növelésével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár nem sikerült elérni a kívánt mértékű emelkedést, a számok így is biztatóan 2800-ról 4300-ra nőtt az élvonalban. Továbbá elmondta, hogy a osztályozó mérkőzés bevezetése felmerült, de végül elvetették, mivel az első és másodosztályú klubok között pénzügyi és a külföldi játékosok alkalmazásának feltételeiben jelentős eltérések mutatkoznak.

A férfi válogatott óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi években: 2016-ban, 44 év után végre sikerült kijutniuk az Európa-bajnokságra, és azóta folyamatosan jelen vannak a nemzetközi porondon. A 2024-es németországi kontinensviadal azonban nem hozta meg a várt eredményeket, és a jövő kihívásai előtt állva, a világbajnoki szereplés elengedhetetlen cél. Csányi azzal a megjegyzéssel élt, hogy ha négy év múlva lennénk, szinte biztosan kijutnánk, de a mostani selejtezőcsoportunk, amelyben Portugália is szerepel, bizonyos kétségeket ébreszt benne. Csak az első helyezett juthat közvetlenül a 2026-os vb-re, míg a másodiknak pótselejtezőre kell készülnie. Azonban bizakodó, hogy Rossi helyzete is kedvezőbb lesz a jövőben, hiszen egyre több magyar játékos található az élvonalban.

Csányi az MTI kérdésére azt mondta, a 15 éve tartó regnálása során az infrastruktúra fejlesztésére a legbüszkébb és a következő öt esztendő legfontosabb céljának a minőségi utánpótlás-nevelés erősítését nevezte meg, mert a korosztályos válogatottak nem sikeresek. Ennek egyik oka szerinte, hogy amíg az ellenfelek játékosai élbajnokságokban játszanak, addig nálunk legfeljebb NB I-ben és NB II-ben. Elárulta, sorrendben a Puskás Akadémia, az ETO és a Honvéd gyűjtötte a legtöbb produktivitási pontot.

Csányi kijelentette, hogy hazánkban a fiatal játékosokat 21-22 évesen tartják érettnek a profiként való szerepléshez, ám ez a nézet téves. Szerinte már 18-19 éves korban el kellene érniük ezt a szintet. Hozzátette, hogy a horvát és a szerb futballban már 17 éves korú fiatalok is megtalálhatók az élvonalbeli csapatokban.

Az előadás során elhangzott, hogy az elmúlt másfél évtizedben összesen 632 milliárd forintot invesztáltak a magyar futballba. Ebből a hatalmas összegből 95 százalékot sportszervezetek kaptak, és a források 90 százaléka az amatőr egyesületekhez jutott el. Az utóbbi 13 évben 28 új stadion épült, míg 36 létesítmény felújítása is megtörtént. A legmeghatározóbb eredményként emelte ki, hogy a futball elérte a nemzetközi szintet: a lakosság négy százaléka, azaz körülbelül 308 ezer ember aktívan futballozik. A jövőre nézve pedig optimista, hiszen a TAO-rendszer folytatásával a következő öt évben hasonló, 300 milliárd forintos támogatásra számítanak.

Csányi véleménye szerint a futsal területén mutatkozik a legkiemelkedőbb fejlődés, míg a női labdarúgás esetében örömteli, hogy a Győr felzárkózott az MTK és az FTC duójához. "Csiki Anna személyében pedig itt is felfedezhetünk egy olyan tehetséget, aki szintén elérheti Szoboszlai Dominik szintjét" – tette hozzá.

A játékvezetés terén végbement fejlődést emelte ki, miszerint a döntési pontosság az elmúlt évtized során 90%-ról 98%-ra emelkedett, amely szoros összefüggésben áll a videobíró rendszer bevezetésével. A legutóbbi bajnokság során 14 súlyos hiba történt, ám ezek nem egy konkrét csapathoz kötődtek. A szakemberképzéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy összesen 103 pro licences edző végzett, de sajnos csak kevesen kaptak lehetőséget a gyakorlati alkalmazásra.