David Pressman: Magyarország egy olyan kísérlet, amelyhez a hagyományos diplomáciai módszerek nem elegendők.

A hétfőn távozott amerikai nagykövet hosszú interjút adott, amelyben részletesen kifejtette, miért tartja stratégiai hibának a magyar kormány lépéseit a vele való kapcsolattartásban. Emellett megosztotta azt is, hogy miért kényszerült félbeszakítani egy vezető magyar tisztségviselőt, rávilágítva a diplomáciai feszültségek hátterére.

David Pressman búcsúajándéka nem csupán a Rogán Antal elleni szankció volt. Az Egyesült Államok távozó nagykövete még Budapesten adott egy interjút a The New York Times újságírójának, amelyben az elmúlt két és fél év élményeit osztotta meg. Az interjú most került nyilvánosságra az amerikai híroldalon.

Pressman már rögtön az interjú elején leszögezte, hogy a magyar kormány nagyon szerencsétlen álláspontot képvisel az Egyesült Államokkal és különösen a Biden-adminisztrációval szemben. A miniszterelnök gyakorlatilag megpróbálta a két ország szövetségi kapcsolatát két személy, Donald Trump és Orbán Viktor kapcsolatává alakítani - fejtette ki Pressman, aki szerint ez veszélyes játék.

A volt nagykövet szerint a kormánynak az első pillanattól kezdve az volt a szándéka vele is, hogy marginalizálják.

"Mielőtt egyáltalán megérkeztem volna Magyarországra, a Dunán már hajók szelték a vizet, nevemmel és egy koponyával díszítve" - emlékezett vissza a szívélyes fogadtatásra.

Visszatekintve nagyköveti megbízása alatt, Pressman úgy véli, hogy sikerült olyan kapcsolatot kialakítaniuk, amely révén az amerikai politika konstruktívan viszonyul a magyar kormányhoz, lehetővé téve ezzel a konkrét eredmények elérését. Az oroszok ukrajnai inváziója előtt az Egyesült Államok és más szövetséges országok figyelme inkább más irányokba terelődött, amikor a magyar belpolitika került szóba. Bár a Trump- és az Obama-adminisztráció is felvetett bizonyos kérdéseket, ezek nem hoztak eredményt, mivel a magyar kormány nem a megszokott módon reagál ezekre a kihívásokra.

"Ami az Orbán-kormány működését illeti, de általánosságban véve a világban felbukkanó hasonló proto-autoritárius kormányzati formációkat, ezek nem a klasszikus diplomáciai módszerekkel operálnak" - fogalmazott.

Pressman őszintén megosztotta, hogy a kormány gyakran az ő homoszexualitásával kapcsolatos kritikákat fogalmazott meg. Bármilyen fontos témát érintett, legyen szó az orosz energiafüggőségről vagy az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a magyar kormány mindig a woke, liberális ideológia keretein belül értelmezte azokat. Emellett felidézte egyik első találkozását egy magas rangú magyar tisztviselővel is.

"Nagyon bájos személyiség volt, de azonnal azzal indította a beszélgetést, hogy kijelentette: 'Nagykövet úr, tudom, hogy ön az LMBTQ-kérdésekről és a gender ideológiáról szeretne szót ejteni.' Ám én kénytelen voltam közbeszólni, és meg kellett mondanom, hogy nem, valójában az ön Vlagyimir Putyinnal való viszonyáról szeretnék diskurálni." - mesélte.

Pressman szerint ugyanakkor a kormány stratégiai hibát követett el, azzal, hogy minden nap a címlapon tartotta. "Olyan fokú láthatóságot biztosítottak nekem és az Egyesült Államoknak, amire egyébként nem lett volna lehetőségünk".

A volt nagykövet különösen figyelemre méltónak találta, hogy a kormánysajtó pedofilnak bélyegezte őt, holott két gyermek édesapja, és 24 éve stabil párkapcsolatban él. Egy emlékezetes esetet is megosztott a pécsi Pride felvonulásról, ahol a kormánymédia kamerái folyamatosan az ő mozdulatait követték. "Ott volt velem a kollégám, az ír nagykövet, aki elhozta a lányát is. Amikor megérkeztek, bemutatni akarta őt nekem, így odahajolt és mondta: 'Ő az Egyesült Államok nagykövete.' Kézfogással üdvözöltük egymást. Aznap a hírekben azzal a címmel jelent meg a sztori, hogy az amerikai nagykövet vezette a pécsi Pride-felvonulást, ami nyilvánvalóan abszurd volt. Ráadásul gyerekek is körülvették, és még azt is láthattuk, ahogy beszélget velük. Az üzenet világos volt, még mielőtt bárki befejezhette volna a mondatát."

Az interjú röviden kitért Orbán Viktor és az amerikai jobboldal kapcsolatára is, beleértve olyan médiaszemélyiségeket is, mint Tucker Carlson és a következő alelnök, JD Vance. Pressman szerint a magyar kormány szlogenje - no migration, no gender, no war - nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európa és a világ más részein is visszhangra talál. Ez azonban elfedi, hogy Magyarországon veszélyes rendszer alakult ki: a kormány kontrollálja a pénzt és a médiát, és ezt a két dolgot arra használja fel, hogy megbüntesse azokat, akik kérdéseket tesznek fel, vagy olyan nézeteket képviselnek, melyek nem egyeznek a kormány politikájával.

Pressman ezután hosszan beszél arról, hogy a kormány hogyan vette át az ellenőrzést az ország több területe felett. Az amerikai olvasóknak megemlíti például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, melyekkel "gyakorlatilag egyetlen politikai párt ellenőrzése alá helyezték a közpénzeket". Szó esik a felsőoktatásról, a tanárokról, akik félnek felszólalni politikai ügyekben, a média átvételéről. A nagykövet hosszan beszél az interjúban arról az esetről, amikor Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács tagjai ellen lejárató kampány indult, miután találkoztak vele.

"Magyarországon 3000 bíró van, és utólag sok bíróval beszéltem. Közülük mindegyik hallott erről, megkapta az üzenetet, hogy ha kilép a sorból, akkor ők is híresek lesznek."

Jelenleg, amikor egy kicsit távolabbról szemlélem az eseményeket, számomra az egyik legmegdöbbentőbb tapasztalat, hogy mennyire egyszerű valójában az emberek manipulálása.

Nem kell hozzá titkosrendőrség. Nem kell hozzá fegyver. Nem kell hozzá gulág. Ha képesek vagyunk hazugságokkal elárasztani a médiát, akkor a nyilvános vitában való részvételnek olyan magas az ára, hogy az egzisztenciális kérdéssé válik" - mondta.

A korábbi nagykövet osztja a magyar miniszterelnök nézőpontját, miszerint Magyarország az illiberalizmus laboratóriuma, egyfajta kísérleti terep. Ha valóban így van, akkor elengedhetetlen, hogy új módszereket próbáljanak ki a kormányok közötti együttműködés terén is. Ennek része kell, hogy legyen az is, hogy nyíltan és őszintén beszéljenek arról, amit tapasztalnak.

"Az Orbán-kormány nem elzárkózó, azonban kizárólag olyan politikai eseményekre fog reagálni, amelyek jóval nyersebbek és erőteljesebbek, mint amilyenekkel eddig találkoztunk" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, mi várható Trump és Orbán szövetségétől, Pressman úgy válaszolt, hogy Amerikában a magyarországi eseményekkel kapcsolatos aggodalmak eléggé kétpártiak. Emlékeztetett arra is, hogy vendégül látta a Szenátus néhány legkonzervatívabb republikánus tagját is, akik nyilvánosan beszéltek az aggodalmaikról.

Magyarország egy élő példája annak, hogy a demokratikus intézmények mennyire könnyen sebezhetőek, és hogy a rossz szándékú vezetők mennyire egyszerűen gyakorolhatnak hatalmat az emberek felett. Azt is megmutatja, milyen gyorsan lehet elnyomni egy országot és annak népét. Amikor a politikai diskurzus ennyire személyes, visszataszító és zajos, ki akar részt venni benne? Abban a pillanatban, hogy valaki hátralép és nem szólal meg, az állami intézmények fokozatosan fogságba esnek, és ez a folyamat rendkívül gyorsan zajlik. Magyarország példája ennek a jelenségnek a megtestesítője.