A bizottság meghozta a döntését: Kozma Ákos személyét javasolja az alkotmánybírósági pozíció betöltésére.

A keddi budapesti ülésén az Országgyűlés igazságügyi bizottsága egyhangúlag támogatta a Fidesz-KDNP jelöltjének, Kozma Ákosnak az alkotmánybírói kinevezését.

Kozma Ákos, a Független Rendészeti Panasztestület korábbi elnökhelyettese és az alapvető jogok biztosa, az MTI által közzétett hírek szerint a meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a jogvédelem nem csupán technikai feladat. Szerinte az alkotmánybírói munka túlmutat a jogi elemzések rutinján; morális felelősséget is hordoz magában. A közbizalom, a társadalmi szolidaritás és az egyéni jogok védelme szempontjából elengedhetetlen, hogy a jogi intézmények megbízhatók legyenek. Kozma Ákos azt is kiemelte, hogy az alkotmányosság nem egy statikus norma, hanem egy dinamikus jogi rendszer, amely csak akkor működhet hatékonyan, ha az azt védő intézmények szakmai kompetenciáját és elkötelezettségét ismerjük el, és ha folyamatosan arra törekednek, hogy erősítsék a közbizalmat.

Kozma Ákos eddigi tevékenysége kapcsán hangsúlyozta, hogy ombudsmani szerepvállalása alatt különösen fontosnak tartotta a gyermekvédelem, a szociális ellátások, az egészségügy, valamint a rendőrségi intézkedések jogszerűségével kapcsolatos aspektusokat. Az alapvető jogok védelmezőjeként kiemelte a terepi tapasztalatok megszerzésének jelentőségét, továbbá a más országokkal, intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel való együttműködést is elengedhetetlennek ítélte.

Az ülésen Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk frakciójának alkotmánybírói jelöltje, hangsúlyozta, hogy a magyar jogrend védelme érdekében a "Magyarország örökké szabad" alapelvet kell vezérelvként figyelembe venni. Kiemelte, hogy rendkívül fontos megőrizni Magyarország törvényeit, hagyományait, függetlenségét és szuverenitását. Gaudi-Nagy Tamás szerint egy alkotmánybíró legfőbb küldetése a nemzet és a jog védelme, különösen a mai, számos kihívást jelentő helyzetek közepette, amelyek fenyegethetik Magyarország jogi védelmét. Úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság feladatai közé tartozik a bírói kar visszaéléseinek megakadályozása és a hatalmi túlkapások szigorú kontrollálása is.

Marczingós László jogász, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának alkotmánybíró jelöltje, hangsúlyozta, hogy Magyarország mint az Európai Unió tagállama, jogi kereteit ennek megfelelően kell értelmezni. Szerinte az Alkotmánybíróságnak felül kell vizsgálnia azt a gyakorlatot, amely ellentétes az uniós jog teljes körű érvényesülésével.

Marczingós László véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak olyan irányba kellene haladnia, ahol a politikai megfelelőség nem határozza meg az alapelveket. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a jelölő bizottság tagjainak és az alkotmánybírókat választó Országgyűlésnek nem áll rendelkezésére a szükséges szakmai tudás a döntések meghozatalához. Ezzel szemben Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke határozottan elutasította ezt a kritikát.

Rónai Sándor, a DK képviselője hozzászólásában úgy fogalmazott, a kormány az elmúlt 15 évben felszámolta a köztársaságot és az alkotmányt is, és egypárti alaptörvényt hozott létre, az AB-t pedig kiürítette, amelynek eredményeképpen a testület semmit sem csinál, kontroll és ellensúly helyett jó fideszes pártkatona és kiszolgálja Orbán Viktor rendszerét. Cseh Katalin momentumos politikus annak a véleményének adott hangot, miszerint "szégyenteljes, hogy az AB asszisztál a jogállam lebontásához."

Apáti István, a Mi Hazánk frakciójának képviselője, kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a bírák gyakran távol állnak az objektív valóságtól, és olyan döntéseket hoznak, amelyek sokakban felháborodást keltenek. Szerinte ez a helyzet nem változik, mivel senki nem törekszik a javítására. Apáti István Z. Kárpát Dániellel, a Jobbik frakciójának tagjával együtt érdeklődött arról, hogy az alkotmánybíró-jelöltek szerint milyen lépések szükségesek az Alkotmánybíróság részéről a devizahitelesek problémáinak kezelésében.

Kozma Ákos válaszában kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság független testület, így ha most konkrét kérdésekre konkrét válaszokat adna, azzal ellentmondana ennek a függetlenségnek az alapelveinek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ombudsmanként foglalkozott a devizahitelesek problémájával, és mindig arra törekedett, hogy az emberek érdekeit helyezze a középpontba döntéseiben.

Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy rendkívül aggasztó helyzetet teremt a magyar jogrendszerben az a hiányosság, amely lehetővé teszi, hogy bírák a jogszabályoktól függetlenül döntsenek, anélkül, hogy hatékony felelősségre vonási mechanizmus létezne. A devizahitelesek ügyében pedig úgy véli, hogy a jogalkotásnak sürgősen lépéseket kellene tennie.

Marczingós László reagálásában elmondta, ügyvédként többször szembesült azzal, hogy az eljáró bíró megtagadta az európai uniós jog alkalmazását. Márpedig a bírák a jog hatálya alól nem vonhatják ki magukat, amennyiben ezt megteszik, önkényessé válnak - emelte ki.

Kozma Ákost 7 igen, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a bizottság. A Mi Hazánk frakció jelöltje, Gaudi-Nagy Tamás nem kapott támogató szavazatot, a tagok 7 nemmel és 2 tartózkodással utasították el, míg a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának jelöltje, Marczingós László 2 igen és 7 nem szavazatot kapott, tartózkodás nélkül. Kozma Ákos alkotmánybíróvá-választásáról az Országgyűlés dönt majd.