Eddig három hónapnyi várakozásra kellett berendezkedni egy MR-vizsgálatra, azonban novembertől ez az időszak öt hónapra fog nőni.

A kritikus egészségügyi szakterületeken, mint az onkológia és a mozgásszervi ellátás, a diagnosztikai ellátás államosítása novembertől várhatóan nem fog jelentős zökkenőket okozni, mivel ezeken a területeken a magánszolgáltatók továbbra is jelen lesznek egy ideig. Más területeken viszont a várakozási idők növekedésére lehet számítani, ami végső soron a betegek fizetős szolgáltatások felé terelését eredményezheti. Ez a helyzet körvonalazódik a több szakértővel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján. A szakértők véleménye szerint érdemes megvizsgálni, hogy a kórházi CT- és MR-vizsgálatok állami kézbe vétele milyen előnyöket és hátrányokat hozhat a betegellátás és az egészségügyi rendszer szempontjából.

A Medicina évkönyv 2023-ra vonatkozó adatai szerint a húsz legnagyobb CT- és MR-szolgáltató közül 15 volt állami kézben, a magántulajdonú ellátóhelyek azonban a bő hétszázezer járóbeteg-vizsgálatból így is 117 ezret végeztek. Ezen ellátás teljes államosítását tűzte ki célul a kormány, azt ígérve, hogy majd ha állami lesz minden, annak a magyarok csak az előnyeit fogják élvezni; rövidebb várakozási idő, gazdaságosabb működés. A lényeget Takács Péter egészségügyi államtitkár nemrég így foglalta össze egy Facebook-posztjában: az Országos diagnosztikai gyorsító program keretében több tucat kórház kap új, korszerű CT- és MR-berendezéseket. Azokat a készülékeket, amelyeket eddig magáncégek üzemeltettek közpénzből, a jövőben a kórházak működtetik. Hangsúlyozta, hogy a programra több mint 22 milliárd forintot fordítanak, "aminek köszönhetően a várólisták csökkennek, az ellátás átláthatóbb, biztonságosabb és gyorsabb lesz".

Az átalakítás hatásainak pontos okai a jobb minőségű ellátásra vonatkozóan még nem világosak. Azonban az orvos és az egészségügyi szakközgazdász véleménye egyértelmű: az új rendszer nem fog olcsóbbá válni.