Egy olyan területen is komoly kihívásokkal szembesül a bevándorlók integrálódása, amire sokan talán nem is gondolnának.
Az európai munkaerőpiacok dinamikáját napjainkban a migráció és a vendégmunkások jelenléte határozza meg, ami új kihívások elé állítja a vállalatokat. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány rámutat arra, hogy a különböző kulturális háttérrel rendelkező munkavállalók szemléletmódjának összehangolása egyre fontosabbá válik. Erdélyi Dóra, a szervezet senior elemzője hangsúlyozza, hogy ez nem csupán a szervezeti integráció és a társadalmi kohézió szempontjából lényeges, hanem a termelékenység növelése érdekében is elengedhetetlen.
A munkaerőpiac kinyílásával kulturális különbségek is megjelentek a gazdaságban, és mivel más-más kulturális háttérből érkező személyeknél mások lehetnek az értékrendek, kommunikációs stílusok és a munkahelyi elvárások is, így a kulturális különbségek befolyásolják a munkavállalók együttműködését, kommunikációját, a munkahelyi légkört, a csapatdinamikát vagy éppen a konfliktuskezelést, és mindez természetesen kihat a vállalati működés eredményességére, de akár a termelékenységre is.
Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tapasztalt elemzője az InfoRádió érdeklődésére kifejtette, hogy a konfliktusok legfőképpen olyan szituációkból erednek, ahol az érintett munkavállalók társadalmi háttere jelentősen eltér. Ez a különbség különösen a női munkaerőhöz való hozzáállás vagy a hierarchikus viszonyok terén mutatkozhat meg. Kutatásában éppen ezt a komplex kérdést tárta fel.
Egy holland szociálpszichológus a hetvenes években kidolgozta a kulturális dimenziók elméletét, amely hat alapvető aspektust sorol fel a különböző kultúrák közötti eltérések megértésére. Az egyik ilyen dimenzió a hatalmi távolság, amely azt méri, hogy egy társadalomban mennyire van elfogadva a szigorú hierarchia, illetve mennyire törekednek az egyenlőség megvalósítására. Magas hatalmi távolság esetén a közösség hajlamos támogatni a hierarchikus struktúrákat, míg alacsony hatalmi távolság mellett inkább az egyenlőségre helyezik a hangsúlyt – magyarázta az elemző. Ezen kívül különböző kutatások is alátámasztották, hogy...
A magas hatalmi távolságú országokból származó egyének számára kihívást jelenthet az alacsonyabb hierarchiájú munkahelyekhez való alkalmazkodás.
Tedd a szöveget egyedivé: vagyis a rugalmasabb, közvetlenebb kapcsolatokhoz, amikor a főnök valóban elérhető és megszólítható.
Erdélyi Dóra véleménye szerint különösen figyelemre méltó az a jelenség, amikor az emberek próbálják elkerülni a bizonytalanságot, vagy éppen ellenkezőleg, képesek azt elfogadni és elviselni.
Erdélyi Dóra kifejtette, hogy azokban a társadalmakban, ahol a bizonytalanság tűrése magasabb, a kevés szabály és a nagyobb kockázat nem jelent problémát. Ezzel szemben, azokban a kultúrákban, ahol a bizonytalanság elkerülése a középpontban áll, a kudarcok és konfliktusok kerülése érdekében szigorúan ragaszkodnak a szabályokhoz és protokollokhoz. Ebben az esetben, ha egy bizonytalanságkerülő háttérből származó munkavállaló érkezik, nehezen alkalmazkodik a rugalmasabb és kevésbé szabályozott munkahelyi környezethez. Ez a helyzet csökkentheti a nyitottságát a munka világával szemben, és akár azt is eredményezheti, hogy kevesebb munkalehetőséget keres a befogadó országban, vagy akár helyi szinten is költözésre kényszerül a jobb munkahelyek érdekében. Dóra hangsúlyozta, hogy mindez a munkaerőpiacon rugalmatlansághoz vezethet.
További izgalmas aspektus, hogy egy kultúra mennyire nyitott az önkifejezésre, a pihenésre és a szórakozásra, valamint hogyan tükrözi ez a közösség egyéni vágyait és élvezeteit. Az engedékeny kultúrák teret adnak az örömöknek és a szabadidős tevékenységeknek, míg a visszafogottabb társadalmakban szigorú erkölcsi keretek közé szorítják az emberek viselkedését. Például, ha egy országban a hagyományok és a rituálék kiemelt szerepet játszanak, akkor gyakran előfordulhat, hogy a szórakozásra szánt idő és a személyes élvezetek kifejezése háttérbe szorul. Ilyen környezetben az egyének számára a közösségi normák betartása sokszor fontosabbá válik, mint a saját vágyak megélése.
A nyugat-európai kultúrák, amelyek gyakran a szabadság és a tolerancia jegyében élnek, ütközhetnek a bevándorlók által hozott, szigorúbb erkölcsi normákkal. Ez az eltérő világnézet feszültségeket generálhat a munkahelyi környezetben, ahol a különböző háttérrel rendelkező emberek értékrendjei összecsapnak.
- figyelmeztetett.
Hogy az összehangolás kinek a feladata, arról azt mondta, állami és munkahelyi szinten is érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, mivel a nagyobb kulturális eltérések növelhetik a félreértést, a konfliktusokat, de akár a fluktuációt is a munkahelyen. Itt pedig "azt is fontos látni, hogy egyéni szinten is érdemes ezzel foglalkozni, akár a munkatársak szintjén, kisebb mikroközösségek szintjén is".
