A legfrissebb információk alapján a lakások ára jelentős emelkedést mutatott, amit a legjobban érintettek tapasztalnak.
A gyors, év eleji áremelkedés után 2024 második felében Budapesten a drágulás továbbra is tapasztalható, azonban vidéken a lakások árai vagy lassan emelkednek, vagy teljesen megálltak a KSH adatai alapján. A 2023-as évben bekövetkezett csökkenést követően az ország szinte minden régiójában fellendült a lakáspiaci aktivitás, és ez jelentősen túlszárnyalta az előző év alacsony bázisát. Ugyanakkor a teljes lakáspiac 2023-as éves forgalma elmaradt a 2022-es szinttől. Ezen kívül 2023-ban kevesebb külföldi vásárló döntött a lakásvásárlás mellett, mint az azt megelőző évben.
A K&H idén ősszel megkérdezte a 30-59 éves korosztályt a lakásárak alakulásáról. Az eredmények szerint a válaszadók 78,5%-a tapasztalt áremelkedést az előző évhez viszonyítva. Ez a szám valamivel alacsonyabb, mint két évvel ezelőtti felmérés, amikor 91% számolt be hasonló benyomásról. A fiatalabb korosztályból 72%, míg az idősebb válaszadók közül 84% vélekedett úgy, hogy a lakások ára emelkedett 2023 és 2024 közepének összehasonlításában. Érdekes módon csupán a megkérdezettek 4%-a észlelt árcsökkenést a 2023 július-szeptember és 2024 július-szeptember közötti időszakban, míg 18% szerint az ingatlanárak nem mutattak érdemi változást.
Az áremelkedést tapasztaló válaszadók körében az átlagos drágulás 26 százalékosnak bizonyult. Érdekes, hogy a kevésbé képzett és alacsonyabb jövedelmű személyek még ennél is magasabb mértékű áremelkedést észleltek, hiszen 28, illetve 31 százalékos növekedést tapasztaltak az ingatlanok árában. Ezzel szemben azok, akik árcsökkenésre számítanak, úgy vélik, hogy az idei év közepén a lakások ára átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
A következő évre vonatkozóan a magyar lakosság jelentős része, egészen pontosan 62,8 százaléka, a K&H által végzett felmérés szerint az ingatlanárak folyamatos emelkedésére számít. Érdekes, hogy egy évvel ezelőtt a magyar emberek optimistábbak voltak: akkor csupán 47 százalékuk gondolta úgy, hogy a lakásvásárlásra készülőknek mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Az adatok alapján tehát a piaci kilátások iránti bizalom jelentősen megcsappant.
Idén a stabil árak iránti várakozások jelentősen csökkentek a tavalyi évhez képest: míg egy évvel ezelőtt az emberek 38 százaléka számított az árak állandóságára, addig ez az arány mostanra 30 százalékra esett vissza. A jövőbeli visszaesést valószínűsítő válaszadók száma is érezhetően alacsonyabb lett: tavaly még 15 százalék gondolta úgy, hogy az árak csökkenni fognak, míg idén ez a szám kevesebb mint felére, mindössze 7 százalékra csökkent. A jövedelemszint szerint is megfigyelhető egyfajta optimizmus: a magasabb jövedelműek körében csupán 58 százalék véli úgy, hogy az ingatlanárak fognak emelkedni. Ezzel szemben a közepes jövedelműek 63 százaléka, míg az alacsony jövedelműek esetében ez az arány még magasabb, 71 százalék. Azok, akik az árak növekedésére számítanak, átlagosan 19 százalékos drágulást valószínűsítenek, míg a csökkenésre tippelők hasonlóan, 18 százalékos visszaesést prognosztizálnak.
A K&H biztos jövő kutatásának célja, hogy negyedévente átfogó képet nyújtson a 30 és 59 év közötti magyar lakosság biztonságérzetéről, valamint az anyagi helyzetük megítéléséről. Az elemzés során nemcsak a pénzügyi helyzetet, hanem számos aktuális kérdést is részletesen vizsgálunk. Ezek közé tartozik az utazási kedv alakulása, a nyugdíjkilátások és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összegek, továbbá a korosztály lakhatási helyzete és jövőbeli kilátásai. Emellett a közlekedés, különösen a közlekedésbiztonság és a járművek biztonságával kapcsolatos vélemények is fontos részét képezik a felmérésnek. A kutatás során minden negyedévben 500 főt kérdezünk meg, akik nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentálják a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi kutatás időpontja 2024. augusztus 30. és szeptember 9. között zajlott.
