EXIM: Minden egyes költségvetési forintból 4 forintnyi GDP-növekedés keletkezik. (x)
Az EXIM Magyarország intézménypárosa 2022 és 2024 között példátlan növekedést mutatott: az Eximbank hitelállománya több mint kétszeresére nőtt ebben az időszakban, 2024. végére pedig a MEHIB biztosítói forgalma is történelmi csúcsot döntött. A bank tevékenységének kettős mandátuma az exportösztönzés és az anticiklikus gazdaságtámogatás révén új pályára állította a hazai vállalati finanszírozást. Az összesen 1200 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban az intézmény több mint 1400 vállalkozásnak nyújtott kedvezményes forrást. A támogatott termékeknek köszönhetően a programban résztvevő cégek 206 milliárd forint kamatmegtakarítást értek el, a folyósítások összesen 489 milliárd forinttal növelhetik a hazai GDP-t. Az Eximbank hatékonyságát jól mutatja, hogy 2022-ben és 2024-ben is minden költségvetésből finanszírozott, kamatkiegyenlítésre fordított forint 4 forintnyi GDP-többlethez járul hozzá, ezzel mindkét évben túlteljesítette kitűzött célját.
Az EXIM integrált intézményi modellje keretében az Eximbank Zrt. kulcsszerepet játszik a vállalatok finanszírozásában, míg a MEHIB Zrt. a biztosítási megoldások terén járul hozzá a magyar cégek versenyképességének növeléséhez. Az elmúlt három évben az EXIM három évtizedes történetének aranykorát éli, köszönhetően a tevékenységek folyamatos bővülésének. A makrogazdasági környezet változásai következtében az Eximbank tevékenysége egy kettős mandátum keretein belül fejlődött, amely nemcsak az exportfinanszírozásra, hanem a belföldi gazdaság fejlesztésére is hangsúlyt fektet. Ennek eredményeként a hitelportfóliót mára két fő termékcsoportra oszthatjuk: (1) az exporthitel-ügynökségi tevékenységhez kapcsolódó alapvető termékekre, valamint (2) a válságkezelő pénzügyi termékekre, amelyek az anticiklikus gazdaságpolitika támogatására jöttek létre. Ezek mellett a portfólióban kisebb szerepet játszanak a (3) stratégiai jelentőségű ügyletek, amelyek a magyar tulajdonosszerzést, munkahelymegőrzést és a válságállóságot célozzák meg a jelentős ágazatokban. Továbbá megjelenik a (4) Kifektetések kategória is, amely a magyar nagyvállalatok külföldi közvetlentőke-befektetéseit hivatott finanszírozni.
Az Eximbank hitelállománya több mint kétszeresére bővült 2022 és 2024 között, ezzel jelentősen előrelépett a banki mezőnyben méret szempontjából. A hitelállomány tavaly 30%-kal nőtt, ezzel év végére 3 200 Mrd forint közelébe emelkedett, míg a mérlegfőösszeg megközelítette a 4 000 Mrd forintot. Emellett az ügyfélkör is jelentősen növekedett: a Bank ügyfeleinek száma meghaladta a 3 000-et, melyeknek 87%-át a gazdaságpolitika kiemelt fókuszában lévő kkv-k tették ki. A rekordmértékű bővülés ellenére a Bank megőrizte prudens gazdálkodását, hiszen működési költségei jóval kisebb arányban bővültek ugyanezen időszak alatt, ráadásul nem profitorientált intézményként is mindvégig pozitív eredményt tudott felmutatni az elmúlt 3 évben.
Az Eximbank az elmúlt három év során egy fenntartható hitelportfóliót alakított ki, amelynek tőkemegfelelési mutatója messze felülmúlja a jogszabályi és belső elvárásokat. Mandátumából adódóan az Eximbank hajlandó magasabb kockázatot vállalni, hogy támogassa a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, még akkor is, ha ez a piaci átlag feletti kockázatot jelent. Ennek ellenére a Bank nemteljesítő hitelek (NPL) aránya 2022 és 2024 között drámai mértékben, közel felére csökkent, elérve a 4,2%-ot, ami közelít az átlagos banki szinthez. Tavaly év végén a Bank teljes tőkemegfelelési mutatója 24,7%-on állt, ezzel biztosítva, hogy megfeleljen a prudenciális tőkekövetelményeknek, beleértve a 8%-os jogszabályi minimumot, a 2,5%-os tőkefenntartási követelményt és a 0,56%-os anticiklikus tőkepuffert, továbbá a menedzsment által előírt belső tartalékokat is.
Az utóbbi évek folyamán az Eximbank a hazai pénzügyi színtéren kulcsszereplővé vált, a forrásbevonás terén kiemelkedő központtá fejlődött. A bank finanszírozási igényeit diverzifikált befektetői kör megszólításával, sikeres forrásbevonási stratégiával elégítette ki. 2022 és 2024 között a forrásbevonások több mint fele devizaalapú volt, ami a széleskörű befektetői érdeklődést és támogatást tükrözi. Ez a tendencia jól mutatja az Eximbank kedvező nemzetközi megítélését, hiszen a világ legnagyobb és legismertebb pénzügyi intézményei biztonságos és megbízható partnerként tekintenek rá.
Az EXIM intézménypáros biztosítói tagjaként a MEHIB is rekordévet zárt 2024-ben, közel összes terméktípusát tekintve bővült tevékenysége. A MEHIB exporthitel-biztosításokon keresztül támogatta az exportáló vállalatokat a külpiaci terjeszkedésben, elősegítve ezzel üzleti lehetőségeik bővítését. A MEHIB fedezetbevételi, azaz biztosítási tevékenységen alapuló forgalma évek óta meghaladja tervezett szintjét, összesített - egyedi és forgalmi típusú - forgalma 2024 végére 300 Mrd forinthoz közelítve 5 éves rekordot döntött. Így a Biztosító kötelezettségvállalási állománya 2024-re elérte a 835 Mrd forintot.
Az Eximbank növekedéséhez az utóbbi években kiemelkedő mértékben hozzájárult a Baross Gábor Hitelprogram (BGH). Ez a program 2023-ban és 2024 első felében óriási érdeklődésnek örvendett, hiszen kamattámogatott finanszírozást kínált a vállalati hitelpiac fellendítésére. A BGH bevezetésének szükségességét a vállalati hitelpiac kiszáradása indokolta, amely a magas kamatkörnyezet és a várt gazdasági nehézségek következtében 2022 végén drasztikusan csökkentette az új vállalati hitelszerződések számát. A BGH hiteleket nem számítva az új szerződések volumene a program indulása és befejezése között alig haladta meg a 3 700 milliárd forintot, ami 31%-os (körülbelül 1 700 milliárd forintos) csökkenést jelentett a programot megelőző, azonos időtartamhoz képest. E visszaesés reálértéken 39%-os csökkenést mutatott. Ugyanakkor a BGH jelentős mértékben mérsékelte a hitelpiac kiszáradását, mivel a program időtartama alatt az új vállalati hitelszerződések közel 23%-a a Baross Gábor Hitelprogram keretein belül valósult meg.
Az Eximbank több mint 1 400 vállalatnak biztosított kedvezményes forrást a BGH 1 200 Mrd forintos keretösszegéből. A hitelállomány fele euróban, másik fele forintban került leszerződésre. A teljes volumen 49%-át forgóeszközhitelek, 42%-át beruházási hitelek, 9%-át pedig lízingügyletek tették ki. Az ügyletek 99%-a az Eximbank kereskedelmi banki és lízing partnerein keresztül valósult meg, és több, mint 78%-a a kkv szektort finanszírozta. A konstrukciók kezdetben 6%-os forint- és 3,5%-os euró, később pedig 5%-os forint- és 3%-os euró ügyfélkamat mellett voltak elérhetők.
Az Eximbank érdemben hozzá tudott járulni a vállalatok kedvező finanszírozásához: a Baross Gábor Hitelprogramban résztvevő vállalatok összesen mintegy 206 Mrd forint kamatmegtakarítást érhettek el. Ügyletszintű adatokon számítva, a szerződött BGH-hitelek után a vállalatoknak összesen nagyságrendileg 173 Mrd forintnyi kamatot kell majd kifizetniük a teljes futamidő alatt. Amennyiben az ügyletek ugyanilyen feltételek mellett, de piaci kamatszintek mellett kerültek volna leszerződésre, úgy nagyságrendileg 379 Mrd forint értékű kamatteherrel szembesültek volna a hitelfelvevők. A teljes 206 Mrd forint kamatmegtakarítás több mint fele a kkv szektornál, és nagyságrendileg két harmada a forint hiteleken realizálódik.
A Baross Gábor Hitelprogram folyósításainak hatására - a hitelvolument kiegészítő önerőt is figyelembe véve - összesen nominálisan mintegy 489 Mrd forint növekedési többlet keletkezhet a gazdaságban, amely a GDP 0,64%-át jelenti. A folyósítások révén elérhető gazdaságosabb működés és a megvalósuló fejlesztések, beruházások jelentős közvetlenül is mérhető, ún. elsőkörös növekedési hatásokat generálnak a gazdaságban. Ezen túlmenően tovagyűrűző hatások realizálódása várható a beruházások révén megvalósuló új kapacitások felfutását követően.
Az Eximbank teljesítményének egy újabb dimenzióját tárja fel az a mutató, amely a bank hatékonyságát egyetlen számértékben összegzi. Ez a mutató a nemzetgazdasági hatás és a felmerülő kamatkiegyenlítési igény viszonyát méri. A bank két fő módon befolyásolja a magyar gazdaságot: egyrészt a kedvező kamatozású hiteleivel hozzájárul a nominális GDP növekedéséhez, másrészt ezek a hitelek az állam számára kiadást jelentenek, hiszen a piaci kamatoknál alacsonyabb kamatozású hitelek költsége kamatkiegyenlítési igény formájában jelenik meg a központi költségvetésben. Az Eximbank célja az, hogy a kihelyezett hitelek nemzetgazdasági hatása legalább kétszerese legyen a felhasznált költségvetési forrásoknak. A bank által nyújtott hitelekből származó nemzetgazdasági hatás és a kapcsolódó kamatkiegyenlítési igény hányadosa 2022-ben és 2024-ben is meghaladta a 4-et, így mindkét évben kétszeresen túlteljesítette a kitűzött célját, ami azt jelenti, hogy minden költségvetésből finanszírozott forint 4 forintnyi GDP-többletet generál.
Az elmúlt három év vezetői sikereit jól jelzi, hogy az EXIM menedzsment két tagja is kiemelt gazdaságpolitikai szerepkörben folytatja pályafutását. Kisgergely Kornél Vezérigazgató az EXIM Igazgatóságának elnöki pozícióját megtartva a Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartásért felelős államtitkáraként, Hoffmann Mihály Pénzügyi Vezérigazgató-helyettes pedig az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatójaként folytatja kimagasló szakmai munkáját. Az EXIM kiemelt figyelmet fordít a szervezeten belüli életpálya-modell kiépítésére, melyet igazol, hogy a megüresedett vezetői pozíciókat a szervezetben több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek vették át. Az EXIM felelős munkáltatói hozzáállását és támogató szervezeti kultúráját támasztja alá az is, hogy a Bank munkavállalói fluktuációja 2024 végén 6,7% volt, amely jelentősen alacsonyabb a szektoriális átlagnál (9%).
