Ez jelentős előnyöket biztosíthat: a növénytermesztés új módszerei egyre népszerűbbé válnak az EU területén - Agrárszektor.
Az Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU) közötti biogazdálkodási egyenértékűségi megállapodás 2012. június 1-jén lépett életbe, megkönnyítve ezzel a világ két legnagyobb biopiacának kereskedelmi kapcsolatát. Ennek értelmében az Egyesült Államokban, valamint az EU-ban előállított és tanúsított mezőgazdasági termékek bioélelmiszerként kerülhetnek forgalomba mindkét régióban. Ezt az információt az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) is megerősítette. A biotermékek eladásának 2022-es drámai visszaesése után az uniós biopiacon 2023-ban fokozatos fellendülés indult, amelynek során a becslések szerint a forgalom elérte az 50,4 milliárd dollárt. Ez 10,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A pozitív irányú változások mögött a magas inflációs időszak után a fogyasztók anyagi helyzetének javulása áll.
Általánosságban elmondható, hogy az uniós biopiac stabil és elkötelezett vásárlói körrel bír, amely folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez. A szakértők előrejelzései alapján a piac növekedése várhatóan folytatódik, habár a korábbi ütemhez képest mérsékeltebb sebességgel.
2023-ban Németország és Franciaország továbbra is a biotermékek legnagyobb piacát képviselte az Európai Unió területén. A szakértők előrejelzései alapján 2024-2025 között az unió biopiacain kis mértékű növekedésre lehet számítani, kivéve Görögországot és Finnországot. A jelentés rámutat, hogy a biotermékek piaci bővülésének egyik fő hajtóereje a nagy, széles választékot kínáló szupermarket-láncok dominanciája. Ezek a boltok a biotermékeket a hagyományos termékek mellett helyezik el, lehetővé téve, hogy a biológiai termékek szélesebb vásárlói körhöz jussanak el. Emellett a bioboltok is egyre fontosabb szerepet játszanak a piacon, hiszen folyamatosan fejlődnek, több új üzletet nyitnak, és gazdagabb választékot kínálnak, mint a hagyományos szupermarketek.
A biotermékek piaci helyzete tagállamonként jelentős eltéréseket mutat: míg Dániában, Svédországban, Németországban és Ausztriában a biotermékek értékesítését főként a széles választékot kínáló szupermarketek uralják, addig Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban és Litvániában a bio szaküzletek és a teljes választékú szupermarketek aránya kiegyensúlyozottabb. Ez a különbség a helyi fogyasztói szokások és a piaci struktúrák eltérő fejlődésének eredménye.
2023-ban az egy főre és évre jutó (összesen legalább 100 dollárt elérő) legmagasabb biotermék-értékesítéssel rendelkező országok Dánia, Ausztria, Svédország, Luxemburg, Franciaország, Németország, Hollandia és Belgium. A biotermékekre fordított kiadások jelentősen eltérnek az EU-ban. Míg vannak olyan országok, ahol az egy főre jutó biotermékekre fordított kiadások nagyon magasak, körülbelül 10 olyan tagállam volt, főként Kelet-Európában, ahol az egy főre jutó eladások nem érték el a 10 dollárt. Magyarország az alacsonyabb fogyasztás főleg a vásárlók árérzékenységével magyarázható, de újabban már az egészségtudatosság és a biotermékeknek tulajdonított környezeti előnyök is gyakran fontos szerepet kapnak a fogyasztók döntéseiben.
A szakértők előrejelzései szerint 2023-ban az ökológiai gazdálkodás által művelt mezőgazdasági területek aránya 3%-kal nőtt, így a 2022-es 16,9 millió hektárról 17,4 millió hektárra emelkedett. Az elemzések alapján valószínű, hogy a biogazdálkodásra szánt területek aránya a legtöbb tagállamban tovább emelkedik, ami a fokozódó fogyasztói kereslet és a kormányzati támogatások kedvező hatásainak tudható be.
Magyarországon az uniós támogatások révén az ökológiai művelés alá vont területek terjedelme 2019-ben drámai ütemben, 44%-kal bővült, elérve ezzel a 303 190 hektárt. Azóta a növekedés üteme mérséklődött, és 2023-ra ezek a területek összesen 320 251 hektárt tettek ki. Ezen belül a biogazdaságok 2023-ban a teljes mezőgazdasági terület 6,3%-át képviselték, és a biológiai gazdálkodás alá vont földek 55%-a, körülbelül 176 338 hektár legelőként funkcionált. Az ökológiai szántóföldi növénytermesztés aránya 117 113 hektárral 36,6%-ot, míg az ökológiai gyümölcstermesztés 21 385 hektáron zajlott, ami 6,7%-os részesedést jelentett.
A szakértők a jelentésükben hangsúlyozták, hogy a közelmúltban Magyarországon új pályázati lehetőségek nyíltak a biogazdálkodás fejlesztésének érdekében. Az uniós Közös Agrárpolitikai (KAP) Stratégiai Tervének keretein belül Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2027-re az ökológiai gazdálkodásra szánt területek aránya elérje a 10%-ot, ami körülbelül 504 ezer hektárt jelent.
A jelentésből az is kiderült, hogy az Európai Unió vonzó piaci lehetőségeket kínál az amerikai biotermesztésű édesburgonya, friss termékek, szárított gyümölcsök és diófélék, különleges gabonafélék, valamint feldolgozott termékek számára. Az amerikai exportálók főként a termékek minősége és ára alapján fognak versenyezni, de az innovatív és prémium kategóriás termékek iránt is jelentős kereslet mutatkozik. Az amerikai vállalatok az utóbbi időszakban jelentős előnyöket húztak az EU biopiacának folyamatos növekedéséből, ugyanakkor a biotermékek kereskedelmének pontos nyomon követése kihívásokkal teli. A hivatalos kereskedelmi statisztikák csak az összes biotermék nemzetközi forgalmának egy kis részét tükrözik, mivel a biotermékekhez kapcsolódó harmonizált rendszer (HS) kódok korlátozottak és csupán néhány árucikkre vonatkoznak. Jelenleg a létező HS-kódok túlnyomórészt a friss biotermékekre, mint például a tej, gyümölcsök és zöldségek, vonatkoznak, míg a feldolgozott termékek és a bio diófélék esetében hiányoznak a megfelelő kódok. Összességében megállapítható, hogy az EU-ba irányuló amerikai biotermékek tényleges exportja jóval magasabb lehet, mint amit a hivatalos nyilvántartások alapján látunk.
