Felforrósodó legelők: A szarvasmarhák is szenvednek a klímaváltozás hatásaitól | National Geographic A globális felmelegedés nem csupán a jégsapkák olvadását és a tengerszint emelkedését hozza magával, hanem a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre is ko

A nyári aszály nemcsak a növénytermesztést érinti drámai módon, hanem az állattartásra is komoly kihívásokat jelent. A legelőkön legelő marhák hőstressz következtében akár életüket is veszíthetik, ami súlyosan befolyásolja a gazdálkodók megélhetését és a helyi élelmiszerellátást.

A nyári aszály nem csupán a növénytermesztést érinti, hanem súlyos kihívások elé állítja az állattartókat is. Sok helyen már most, a nyár közepén, az augusztusi forróságra jellemző kiszáradások jelei mutatkoznak a legelőkön. Miközben a tejelő tehenek hőstresszének és vízszükségletének hatását már régóta vizsgálják, a húsmarhákra eddig kevesebb figyelem irányult. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet legfrissebb közleménye azonban részletesen feltárja ennek a fontos állatcsoportnak a helyzetét és kihívásait.

A klímaváltozás hatására Magyarországon is évről évre emelkedik a hőségnapok, valamit a trópusi éjszakák száma. Ezekben az időszakokban az állatok a természetes hűtőmechanizmusaik (párologtatás, izzadás, lihegés, súlyos esetekben nyálzás) révén az éjszakai órákban sem tudják megfelelően visszahűteni a testüket.

A húsmarhák optimális hőmérsékleti zónája -5  és +25  Celsius-fok között van. Ennél magasabb hőmérséklet esetén beindulnak azok a kompenzáló mechanizmusok, amelyek segítségével az állat megpróbálja fenntartani állandó testhőmérsékletét. Hőség idején az állatokra jellemző az árnyék keresés, sok időt töltenek állva, hogy minél nagyobb testfelületen tudjanak párologtatni és a légmozgás segítse a hőleadást. Ilyenkor megnő a vízfogyasztásuk és jelentősen csökken az étvágyuk, amelynek következtében negatív energiamérleg alakulhat ki, megbomlik az elektrolit és a sav-bázis egyensúly.

Az étvágytalanság jelentős hatással van a súlygyarapodásra, különösen a bikák esetében, ahol a libidó csökkenése figyelhető meg. Ez a jelenség zavarokat okoz a spermiumok termelésében és érésében, ami ronthatja a sperma minőségét. A teheneknél pedig a petesejtek fejlődése károsodhat, ami csökkenti a termékenyülés valószínűségét, és növelheti a korai embrióelhalások előfordulását.

A szakértők szerint a klímaváltozás miatt ma már nemcsak a forró égövi országokban, de hazánkban is számolni kell a hő okozta tartós stresszhatással a legelőkön. Éppen ezért a gazdálkodóknak azt javasolják, figyeljék rendszeresen a meteorológiai adatokat, biztosítsanak megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvizet az állatoknak, kísérjék figyelemmel állapotukat szenzoros megfigyelő rendszerek segítségével, kerüljék a túllegeltetést és mesterséges árnyékoló berendezésekkel csökkentsék a hőstresszt.