Földtulajdonos gazdák: papíron gazdagok, de a valóságban a mindennapjaik sokkal inkább a küzdelemről és a megélhetésért folytatott harcról szólnak.

Az ingatlanárak az egekbe szöktek, de ennek ellenére a tulajdonosok nem élnek milliomosként.

A lengyel Warmia és Mazury régió gazdái papíron jelentős vagyonnal rendelkeznek, hiszen birtokaik értéke milliókra rúg, mégis sokszor üres pénztárcával kénytelenek szembenézni - hívja fel a figyelmet egy friss cikk. A lengyel statisztikai hivatal adatai szerint egy átlagos gazda földje több mint 1,6 millió zlotyt ér, ami a jelenlegi árfolyamon körülbelül 147 millió forintnak felel meg. Ez az összeg meghaladja egy tengerparti sopoti ingatlan árát is. A földárak az elmúlt húsz évben drámai, több mint 1200%-os növekedésen mentek keresztül: míg 2004-ben egy hektár gyengébb minőségű föld csupán 4 000 zlotyt (kb. 366 000 forint) ért, mára ez az összeg elérheti az 50 000 zlotyt (kb. 4,6 millió forint), a jobb minőségű területek esetében pedig akár 76 000 zloty (7 millió forint) is lehet.

A föld napjainkban szinte már mint befektetési eszköz funkcionál, hiszen egyre többen keresnek vidéki területeket városi életük mellett, a természet közelségében vágyva új életre. Ez a tendencia viszont csak tovább növeli az ingatlanárakat, miközben a helyi gazdák gyakran kimaradnak a haszonból. Sokan közülük nem szeretnének vagy nem tudnak megválni földjeiktől, így a lenyűgöző ingatlanértékek mögött elöregedett mezőgazdasági gépek, beázó tetők és súlyos anyagi gondok rejtőznek. Mindennapjaikat az egyre drágább üzemanyag, műtrágya és alkatrészek, valamint a mélyen alacsony felvásárlási árak nehezítik meg.

Kép: Shutterstock

De mi a helyzet Magyarországon? Hazánkban az elmúlt években szintén látványosan emelkedtek a termőföldárak: a legjobb szántók hektáronkénti ára már eléri a 2,5-3 millió forintot is, különösen Nyugat-Dunántúlon és az Alföld egyes részein. A vidéki föld, különösen ha jó elhelyezkedésű, lassan felzárkózik a kisebb városi ingatlanok értékéhez. Mégis, jelentős különbség mutatkozik a városi lakástulajdonosok és a vidéki gazdák lehetőségei között. Egy városi lakás könnyebben eladható, mobilizálható vagy bérbe adható, míg a föld - bár értékes - jövedelemtermelő képessége gyakran korlátozott, különösen ha nem használják aktívan mezőgazdasági célra. Ezért fordul elő hazánkban is, hogy a több tízmilliós földvagyonnal rendelkező gazdálkodók gyakran hitelből élnek, és az árbevétel nem fedezi a megemelkedett kiadásokat.

Lengyelországban és Magyarországon is tapasztalható, hogy noha a föld ára folyamatosan emelkedik, a földbirtokos gazdák mindennapi élete gyakran nem mutatja ezt a papíron fellelhető gazdagságot. A föld valóban értékes kincs, de nem minden esetben tekinthető likvid eszköznek - különösen olyan területen, ahol az inputköltségek és az értékesítési árak közötti eltérés egyre csak szélesedik.

Forrás: olsztyn.naszemiasto.pl

Indexkép: Shutterstock Kép forrás: Shutterstock