Kleopátra, az ókori Egyiptom legendás királynője, nem csupán politikai éleslátásával, hanem lenyűgöző szépségével is hódított. Most felfedjük azokat a titkokat, amelyek a híres fáraó varázsát és vonzerejét adták. Az ősi egyiptomiak különleges szépségápolá

A történelmi feljegyzések bizonyos támpontokat adnak arra vonatkozóan, hogyan nézett ki az ókori Egyiptom Ptolemaiosz-dinasztiájának leghíresebb uralkodója, a frizuráktól a ruházatig, sőt a sminkig. Bár nem lehetünk teljesen biztosak benne, viszont elég történelmi részlet áll rendelkezésre ahhoz, hogy ésszerű képet alkossunk arról, hogyan nézett ki Kleopátra.

Ahogyan a régi bölcsesség mondja: "A szépség a szemlélő szemében rejlik." Az ókor titokzatos világában Kleopátra szépsége körüli diskurzus sokszínű és ellentmondásos volt. Néhányan elbűvölő fizikai megjelenésével hódoltak előtte, míg mások sokkal inkább az intellektusát és a személyes varázsát emelték ki, mint vonzerejének igazi forrását. Ez a kettősség tükrözi a szépség komplexitását és az emberi érzékek sokféleségét.

Cassius Dio, az i. sz. 164 és 235 között élt ókori görög történész, Kleopátrát "lenyűgöző szépségű nőként" említi műveiben. Amikor Julius Caesar és Kleopátra először találkoztak, Dio leírása szerint a római hadvezért annyira elbűvölte a fáraó asszony megjelenése és szavai, hogy azonnal eleget tett a kérésének. Ez a találkozó nem csupán a két híres személyiség sorsát formálta, hanem a történelem menetét is jelentősen befolyásolta.

Plutarkhosz (i.sz. 46-tól körülbelül 119-ig) szintén kifejtette véleményét Kleopátra királynő megjelenéséről Markus Antonius életrajzában. Cassius Dióval ellentétben, aki a szépséget hangsúlyozta, Plutarkhosz más nézőpontból közelítette meg a kérdést. Ő nem annyira Kleopátra fizikai vonzerejére összpontosított, hanem inkább intelligenciáját és karakterét emelte ki, ami a királynő valódi nagyságát tükrözte.

"Szépsége, úgy tudjuk, maga nem volt kiemelkedő; nem csapta le azonnal azokat, akik meglátták. Amikor beszélt vele, meggyőző volt, és a karakter, amely körülölelte egész társaságában, hatott rá" - írta a görög történész és filozófus.

Kleopátra néhány megmaradt márvány mellszobra a haját kontyba kötve, hátulról szemlélteti, ami különleges stílust kölcsönöz neki. Paul Edmund Stanwick történész ezt a frizurát "dinnyefrizuraként" említi, utalva annak jellegzetességére. Az érméken is ugyanazt a hajviseletet látjuk, ami tovább erősíti a királynő ikonikus megjelenését. Ezen a frizurán diadém is díszeleg, amely a királyi méltóság jelképe, és számos hellenisztikus uralkodó viselete volt, akik Nagy Sándor örökségét örökölték, birodalmuk részeiként.

Diana Kleiner, a Yale Egyetem professzora két további hajviseletet azonosított, amelyeket Kleopátra viselt. Az egyik ilyen frizura a macedón királynék által viselt frizurákat utánozta, ami Kleopátra származását tekintve nem meglepő. Ennek a stílusnak az elérése érdekében a hajat óvatosan egyedi fürtökre osztották, és elegánsan egy hátul elhelyezett kontyba fűzték. Keline professzor szerint utazás közben hordhatták.

A másik frizura "a szokásos egyiptomi parókás fejdísz volt, amelynek eredete a fáraói időkből származik". Ebben az esetben inkább a fejdísz lett volna a figyelem középpontjában, mint maga a haj, a középpontjávan egy nemesfémből készült kobrával.

Kleiner professzor elmagyarázza, hogy "Úgy tűnik, Kleopátra a különböző alkalmakkor eltérő ruhákat hordott." Fontos lett volna, hogy hellenisztikus módon mutassa be magát a Ptolemaioszi Egyiptomban a legmagasabb pozíciót betöltő görög elitnek, de a hagyományos egyiptomi divat szerint is kellett öltözködnie, hogy uralkodóként legitimnek tűnjön a bennszülött egyiptomiak előtt.

A ptolemaioszi királynő, Kleopátra, különleges figyelmet szentelt a megjelenésének, szemöldökét sötétebbre festette, fekete kohl szemceruzával kiemelve tekintetét. A mélykék szemhéjfesték, amelyet egészen a szemöldökéig vitt fel, még inkább hangsúlyozta gyönyörű szemeit. Emellett Kleopátra magáévá tette a korabeli divat egyik elbűvölő trendjét is: kezét bonyolult hennamintákkal díszítette, amely nemcsak szépséget, hanem a kultúra és a társadalmi státusz kifejezését is jelentette Alexandriában.

Kleopátra különféle görög, egyiptomi és római ruhákat viselt, amelyek célja szépségének hangsúlyozása volt. E stílusok kiválasztása a királynő megjelenési kontextusától függött, mivel fontos volt, hogy ennek megfelelően mutassa be magát barátainak, ellenségeinek és alattvalóinak.

A stílus, amelyet viselt, a görög és egyiptomi esztétika harmonikus összeolvadását tükrözte, és hasonló elemeket fedezhetünk fel más ptolemaioszi királynők szobrain is. Ez a különleges viselet valószínűleg félig áttetsző anyagból készült, amely a csupasz melleket szabadon hagyta, emlékeztetve az őslakos egyiptomi nők körében elterjedt divatra – számol be róla a Greekreporter.

Az ilyen stílust viselő ptolemaioszi királynők ábrázolásai összhangban vannak Lucan római költő írásaival, aki azt állította, hogy átlátszó ruhát viselt, valószínűleg kínai selyemből.

Lucan egyedi stílusa a különleges ékszerekben is megmutatkozott. A hajában és a nyakában ragyogó Vörös-tengeri gyöngyök díszelegtek, amelyek nemcsak szépséget, hanem egyfajta misztikus varázst is kölcsönöztek neki. Minden egyes gyöngy mesélni tudott volna, ha a szavak mellett a színek és formák is élhetnének.