Ha nem sikerül megvalósítani a szükséges változtatásokat, könnyen lehet, hogy egy teve fog szaladgálni a magyar kiviültetvényeken.
A szélsőséges időjárási események és a klímaváltozás hatásai egyre inkább érzékelhetők a hazai mezőgazdaságban. Milyen következmények várnak ránk a közeljövőben? Hogyan alakulhat a magyar agrárium néhány évtized múlva? Van-e lehetőség arra, hogy Magyarország nyertesként kerüljön ki az éghajlatváltozásból? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a "Szárba szökken vagy elsorvad? - A magyar agrárium kilátásai a klímaváltozás tükrében" című esemény, amelyet az MCC helyi központjában rendeztek meg kedden este, telt ház előtt. A közönség élénk érdeklődéssel figyelte az előadásokat és a vitákat, amelyek a mezőgazdasági jövő kihívásait és lehetőségeit boncolgatták.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, valamint Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója egyetértenek abban, hogy a közönség által feltett kérdések rendkívül időszerűek. A klímaváltozás hatásai különösen erőteljesen érintik az agráriumot, amely az egyik legsebezhetőbb gazdasági ágazat. Az előadók hangsúlyozták, hogy Európában, és így Magyarországon is, a mezőgazdaság terén mind pozitív, mind negatív trendek figyelhetők meg, amelyek a folyamatosan változó környezeti és klimatikus feltételek következményei. Éghajlatunk egyre szélsőségesebbé válik: a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak, míg a telek során a havazás mennyisége csökken, és a fagyos napok száma drámaian lecsökkent. Az idei évben azonban a fagy "korán érkezett", ami súlyosan érintette a barack- és szilvaterméseket. Ennek következtében a zöldségesstandokon és piacokon várhatóan drasztikusan megugranak a gyümölcsárak. Fontos megemlíteni, hogy a MATE már megalakulása óta aktívan keresi és kínál megoldásokat a klímaváltozás kihívásaira.
Gyuricza Csaba és Kovács Erik kiemelkedő szerepet játszanak ebben a fontos témában. A MATE rektora, aki a talajtan szakértője, közérthető módon világította meg a klímaváltozás és a termőtalaj közötti összefüggéseket, miközben felhívta a figyelmet a felmerülő problémákra. Elemzése során több olyan területet is hangsúlyozott, ahol sürgős beavatkozásra van szükség. Lapunknak elmondta, hogy az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembesülünk: a magyar gazdatársadalom csupán tíz százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, amellyel az Európai Unióban sajnos az utolsó helyen állunk.
A MATE rektora úgy véli, hogy egy másik jelentős kihívás is fennáll.
