Hernádi Zsolt megjegyzése szerint, ha a Barátság-vezeték egyszer leáll, akkor valószínűleg soha nem fog újra működni.

A Barátság kőolajvezeték ellen irányuló ukrán fenyegetések és az ellátásbiztonság körüli aggályok miatt az utóbbi napokban újra reflektorfénybe került a Közép-Európai és magyar energiaellátás. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója alaposan bemutatta a kialakult helyzet kockázatait, a magyarországi felkészülés lépéseit, valamint a régióra gyakorolt lehetséges hatásokat.

Hernádi Zsolt a Mandinernek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a háború során a vezetéket támogató infrastruktúra többször is célkeresztbe került. "Az elmúlt tíz napban három alkalommal is pontosan megcélozták a vezetékrendszer oroszországi szakaszát. Az első két támadás csak rövid ideig tartó zavarokat okozott, amelyeket kisebb karbantartási munkálatok révén sikerült orvosolni. A legutóbbi eset viszont már komolyabb problémát jelent." Szerinte ez a legfrissebb támadás legalább öt napos leállást eredményez, és a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak korlátozott teljesítménnyel tudják újra üzembe helyezni a rendszert - számolt be róla az Index.hu.

A fenyegetés nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát is közvetlenül érinti. Hernádi hangsúlyozta: "Ez a vezetékrendszer valóban két közép-európai országnak, Szlovákiának és Magyarországnak az egyik legfontosabb energiaellátásáról gondoskodik. Ha a kettő ország ellátásáért felelős finomító kiesik, vagy a kapacitását korlátozni kell, azt egész Közép-Európa meg fogja érezni."

Felmerül a kérdés, hogy mi történne egy teljes leállás esetén. Hernádi véleménye szerint az első napokban a meglévő üzemi tartalékok révén még lehet fedezni az igényeket, de ezt követően már a stratégiai készletekhez kell folyamodni. A kőolaj pótlása az Adria-vezetéken keresztül történik, de ez jóval magasabb költségekkel jár. "Miért kerül ez sokkal többe? Mert a horvát hatóságok azonnal megemelték az árat, amint kirobbant a háború. Abban a pillanatban a tranzitköltségeket megduplázták."

Úgy vélem, hogy ha egy vezeték leáll, akkor szinte biztosra vehető, hogy az már nem fog újra működni. Ennek részben fizikai okai vannak. Olyan ez, mint egy elhagyott lakás vagy egy kihasználatlan ház: az állapotuk sokkal gyorsabban romlik, ha nem használják őket.

A Mol elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az Adria-vezeték nem tekinthető teljes értékű alternatívának. Ennek hátterében a Janaf árazása mellett technológiai aspektusok is állnak. Az utóbbi időszakban végzett ellentmondásos kapacitásteszt eredményei nem támasztották alá, hogy ez az útvonal képes lenne megfelelően ellátni az egész térséget a Barátság vezeték leállása esetén.

A Mol továbbra is kitart az álláspontja mellett: legalább két vezetékre van szükség ahhoz, hogy a tengertől elzárt régió ellátása biztonságban legyen.

Hernádi szerint a Mol felkészült a legrosszabb forgatókönyvre is. A kieső kapacitást - miután a Mol az egész régió ellátásbiztonságáért felel - nem az export visszavágásával, hanem importtal kell pótolni, ami óhatatlanul drágább lesz: "Ha bármilyen oknál fogva körülbelül 20 százalékkal csökken a bedolgozási lehetőségünk, ennyivel több importot kell behozni Magyarországra. Mondhatnánk azt is, hogy exportáljon kevesebbet a Mol, de a Molnak vannak Magyarországon kívül is leányvállalatai, akik üzemanyagot fogyasztanak.

Ez óhatatlan áremelést fog hozni, már csak azért is, mert maga a behozatal is drágább.

A pluszköltségek mértékét nagyságrendileg 200 millió dollárra becsülte évente, ha teljes egészében a horvát útvonalra kellene támaszkodni.

A 2026 végén életbe lépő szankciók következtében a vállalat újabb beruházásokra kényszerül. Hernádi kifejtette, hogy "körülbelül 180-200 milliárd forintot kell elköltönünk addig, csupán azért, hogy a finomítót felkészítsük, hogy képes legyen teljes mértékben nem orosz származású kőolajjal üzemelni, ami viszont nem fog profitot termelni" - írja az Index.