Hivatalos: A hőség hatására gyorsabbá válik az öregedési folyamat.
Az egyre gyakoribb extrém hőhullámoknak nemcsak rövid, hanem hosszú távú hatásai vannak az egészségre - derült ki egy friss tajvani kutatásból. Mint a csaknem 25 ezer felnőtt egészségügyi adatait feldolgozó tanulmány bevezetőjében írják, a klímaváltozás és a népesség öregedése külön-külön is kihívást jelent a legtöbb ország számára, azt eddig nem sikerült feltárni, hogy a kettő között van-e kapcsolat, és ha van, akkor milyen.
A legújabb kutatások szerint az ismétlődő hőhullámoknak való kitettség jelentős hatással van az ember biológiai korára. Érdekes módon ez a hatás hasonló mértékű, mint amit a rendszeres dohányzás vagy alkoholfogyasztás okoz, ám a hőhullámok elkerülése nem csupán a tudatos döntéseinken múlik. Ahogy a hőhullámok intenzitása növekszik, úgy a szervezetünk is egyre inkább megterhelődik, ami felgyorsítja a biológiai öregedés folyamatát. Ennek következményeként, minél magasabb a biológiai korunk, annál inkább megnövekszik a kockázatunk különféle egészségügyi problémákra, például szív- és érrendszeri megbetegedésekre vagy demenciára.
Míg a korábbi kutatások főként a hőhullámok azonnali következményeire összpontosítottak, a legfrissebb elemzések a hosszú távú hatásokra irányítják a figyelmet. Tajvan területén 2008 és 2022 között összesen 30 hőhullámot regisztráltak. A tudósok az elvégzett orvosi vizsgálatok, például a vérnyomás, a máj- és vesefunkció, valamint a gyulladásos markerek adatai alapján meghatározták a résztvevők biológiai életkorát, és ezt összevetették a kronológiai életkorukkal.
Kiderült, hogy azok, akik gyakran tapasztalnak hőhullámokat, gyorsabb öregedésen mennek keresztül. Ez azt jelenti, hogy a több napon át tartó extrém forróság nemcsak fizikailag megterheli a szervezetet – szélsőséges esetekben akár halálos következményekkel is járhat –, hanem a hőség ismétlődése még nagyobb nyomást gyakorol a testre. A kutatások azt is igazolták, hogy a hőhullámok hosszabb időtartama közvetlenül összefügg az öregedési folyamatok felgyorsulásával.
Az elemzések szerint a hőhullámok hatása két év alatt 9-12 nappal megnöveli a biológiai életkort. Cui Guo epidemiológus, a kutatás vezetője hangsúlyozza, hogy bár elsőre ez a szám nem tűnik drámainak, a hosszú távú következmények miatt ezek a napok összegződnek. Továbbá, mivel a hőhullámok már évtizedek óta komoly problémát jelentenek, valószínű, hogy a jövőben még intenzívebb és tartósabb hőhatásokra kell számítanunk.
A klímaváltozás hatásai Magyarországot is sújtják: az utóbbi években számos országos hőmérsékleti rekord dőlt meg. A jövőbeli előrejelzések szerint 2021 és 2050 között évente akár 10-20 trópusi éjszakával is számolnunk kell, ami azt jelenti, hogy az éjszakai hőmérséklet nem süllyed 20 fok alá. A helyzet kilátásai sajnos nem túl kedvezőek, hiszen Magyarország a globális átlaghoz képest is gyorsabb ütemben melegszik: az elmúlt fél évszázad során 3-4 fokkal emelkedett a hőmérséklet.
Míg az Egyesült Államokban a hatvanas években évente csupán két hőhullámra lehetett számítani, mára ez a szám hatra nőtt. A globális helyzet is aggasztó: Indiában például a 50 fokot meghaladó hőhullámok előfordulása harmincszorosára emelkedett.
Az adatok elemzése alapján úgy tűnik, hogy a hőhullámok számának növekedésével párhuzamosan a biológiai életkor is emelkedik. Az utolsó tizenöt év során a kutatók enyhe csökkenést tapasztaltak ebben a jelenségben. Kristie Ebi, egy amerikai epidemiológus, úgy véli, hogy az akklimatizáció szerepet játszhat ebben a folyamatban. Ezzel szemben a tajvani kutatók arra utalnak, hogy a légkondicionálók elterjedése hozzájárulhatott az egészségügyi problémák mérsékléséhez.
A hőség a legnagyobb károkat a vidéken élők és a fizikai munkások körében okozta - valószínűleg éppen a légkondicionáló hiánya miatt. A kutatók szerint ezért a hatóságoknak különös figyelmet kellene fordítaniuk ezeknek a közösségeknek a védelmére.
De nem csak erre: a korábbi német és amerikai kutatások is kimutatták, hogy minél melegebb van, annál rosszabbak az emberek egészségügyi mutatói - és erre nem feltétlenül a légkondicionáló a legjobb vagy legalábbis a legfenntarthatóbb megoldás. Guo szerint a kutatás legfontosabb tanulsága az, hogy a hőség nemcsak személyes egészségügyi kockázattal jár, hanem az egész világot érintő közegészségügyi kockázat - erre pedig Paul Beggs, az ausztrál Macquarie Egyetem klímakutatója szerint egyetlen válasz lehetséges: a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali és radikális csökkentése.
