Hortay Olivér a másodlagos olajszankciók kapcsán megnyugtatóan nyilatkozott: a várakozások szerint ezek nem fognak olyan mértékben szigorodni, így Magyarország számára is kedvezőbb helyzet alakulhat ki.

Péntektől életbe lépnek az Oroszország ellen bevezetett amerikai olajszankciók. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője azonban hangsúlyozza, hogy számos kérdés még megválaszolatlan, és a közvélemény számára korlátozott információ áll rendelkezésre arról, milyen következményekkel járhatnak ezek az intézkedések. Jelenleg a nyersolaj világpiaci ára nem mutat emelkedést, és a legfontosabb piaci szereplők abban bíznak, hogy az Egyesült Államok nem alkalmazza túl szigorúan a másodlagos szankciókat.

Pénteken hivatalosan életbe léptek az Egyesült Államok által bevezetett olajszankciók, azonban Washington néhány kivételt is jóváhagyott, hogy megőrizzék az ellátásbiztonságot. Ezzel a lépéssel szeretnék elkerülni, hogy a Lukoil és a Rosznyefty orosz olajtermelő cégekre vonatkozó szigorú korlátozások következtében leálljanak olyan létfontosságú infrastruktúrák, mint például a kazahsztáni olajvezeték, a több mint ötezer Lukoil-töltőállomás, vagy a burgaszi finomító.

Hortay Olivér az InfoRádióban kifejtette, hogy jelenleg jelentős bizonytalanság övezi az amerikai intézkedéseket. Szerinte a legfontosabb kérdés az, hogy a washingtoni vezetés milyen komolyan fogja venni a másodlagos szankciókat, hiszen már a bejelentés pillanatában is "ez váltotta ki a legnagyobb aggodalmat a piaci szereplők körében". A közgazdász emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok mindössze két orosz olajtermelő céget sújtott szankciókkal: a magánkézben lévő Lukoilt és az állami Rosznyefty-t. E két vállalat felelős az orosz nyersolajexport jelentős részéért, és mögöttük egy rendkívül kiterjedt cégháló áll, amely magában foglalja a leányvállalatokat és a beszállítókat is.

A másodlagos szankciók elméletileg kiterjednek azon partnerekre is, akik kapcsolatba lépnek a két említett óriásvállalattal. Az utóbbi napok eseményei azonban arra utalnak, hogy bizonyos cégek és üzemeltetők esetében lehetnek kivételek, akik közvetlenül kapcsolódnak a Lukoilhoz vagy a Rosznyeftyhez. Különösen a kazahsztáni és bolgár infrastruktúra tűnik potenciális haszonélvezőnek, ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: sok a megválaszolatlan kérdés, és a közvélemény számára még mindig kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy milyen konkrét következményekkel járhatnak a másodlagos szankciók.

Hortay Olivér úgy véli, hogy a közeljövőben fokozott figyelmet érdemelnek a piaci trendek és események, azonban…

sokatmondónak nevezte, hogy egyelőre a nyersolaj világpiaci ára nem igazán mozdult el.

Emlékeztetett arra, hogy amikor a szankciók bejelentésére sor került, akkor egy jelentős, 8-9 százalékos áremelkedés volt tapasztalható. Ekkor a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a 60 dolláros küszöb fölé ugrott, elérve a 67-68 dollárt, ám ezt követően a piaci korrekció következtében visszaesett 63 dollárra, és ez a szint azóta is majdnem változatlan maradt. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint ez alapján arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők nem várnak jelentős mennyiségi kiesést.

Donald Trump a szankciók bejelentésekor úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint az intézkedések mielőbb visszavonhatóak lesznek. Hortay Olivér elemzése szerint az amerikai elnök szavai arra utalnak, hogy nem rosszindulat vezérli őt, hanem az a szándék, hogy minél hamarabb a tárgyalóasztalhoz ültethesse az érintett feleket az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. A közgazdász véleménye szerint az utóbbi napok eseményei azt jelzik, hogy a vártnál is korábban elérhetővé válhat a megoldás, és a piaci szereplők reakciói is ezt a tendenciát tükrözik, így...

egyre inkább az a vélemény válik hangsúlyossá a nyilvánosságban, hogy az amerikaiak "nem lesznek annyira szigorúak a másodlagos szankciók kapcsán".

A Washington által a napokban kiadott mentességi körben Magyarország nem szerepel. Hortay Olivér szerint ennek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert az első körben olyan piaci szereplők

érintettek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a két nagy orosz vállalathoz. A szakértő úgy fogalmazott, a washingtoni megállapodás előtt Magyarország számára az jelentette a veszélyt, hogy a másodlagos szankciók közvetve akár negatív hatást is gyakorolhatnak hazánkra. Tulajdonképpen hasonló helyzet állt elő, mint amikor 2024-ben Ukrajna szankciókat vetett ki a Lukoilra és leányvállalataira. A közgazdász emlékeztetett, hogy akkor sem a Lukoilt ért intézkedés okozhatott volna problémát a magyar ellátásban, hanem annak egyik leányvállalata, a Litasco helyzete volt fontos magyar szemszögből.

A Litasco jelenleg nem szerepel azon az amerikai adminisztráció által október végén közzétett listán, amely a szankcionált vállalatokat tartalmazza. Hortay Olivér véleménye szerint ez Magyarország számára elegendő garanciát nyújt, hiszen Donald Trump a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor washingtoni látogatása során biztosította, hogy a szankciók "nem terjednek ki olyan mélységekig az értékláncokban", amelyek hatással lennének a Barátság kőolajvezetéken vagy a Török Áramlat gázvezetéken érkező szállítmányokra.