Ifj. Lomnici Zoltán: Az államszervezettel való agresszív hozzáállás Magyar Péter fellépésével áll összefüggésben.
A tiszteletlenség, az agresszív viszonyulás az államszervezethez, az államszervezet intézményeihez, az egyes hivatalokhoz újszerű a magyar politikában, és összeköthető Magyar Péter megjelenésével - jelentette ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója vasárnap az M1 aktuális csatornán.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kifejtette, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem csupán eleget tesz az alaptörvényben foglalt kötelezettségeinek, melyek szerint a nemzet egységét kell megtestesítenie és vigyáznia kell az államszervezet demokratikus működésére, hanem megválasztása óta méltóságteljesen képviseli az államfői tisztséget is.
A tudományos igazgató véleménye szerint Magyar Péter köztársasági elnököt érintő támadása nem csupán egyszerű kritika, hanem inkább ízléstelen személyeskedés, amely egy parlamenten kívüli politikai erő vezetőjétől származik. Hangsúlyozta, hogy a magyar közjogi keretek között egy európai parlamenti képviselő nem rendelkezik ugyanazzal a súllyal, mint egy olyan párt képviselője, amelynek valós, aktív jelenléte van a magyar Országgyűlésben.
Ifj. Lomnici Zoltán kifejtette: a támadás összefügg az előrehozott választások tervezetével, de azt is fontos megemlíteni, hogy a Tisza Pártnak nemcsak 106 jelöltje nem ismert, hanem még egyetlen jelöltjük sem került nyilvánosságra. Így nehezen érthető a hirtelen jött sürgősség.
- folytatta az alkotmányjogász, miközben szenvedélyesen magyarázta az alkotmányos elvek bonyolult hálózatát.
Ifj. Lomnici Zoltán beszéde során érintette Magyar Péter nagyapjának megítélését, miután a Tisza Párt elnöke jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy a propaganda támadásokat intéz Erőss Pál, a Legfelsőbb Bíróság egykori bírája ellen.
Ifj. Lomnici Zoltán Mező Gábor tudományos kutatásaira utalva jelezte: az egykori Jogi esetek című tévéműsor - amelyet Erőss Pál vezetett - szerkesztői között ÁVH-sok voltak. Az, hogy Erőss Pál tudta-e, ÁVH-sokkal van körülvéve vagy sem, nem ismeretes, de sokan gondolják úgy, hogy a Jogi esetek című műsor alkalmas volt a rendszer konszolidálására - jelentette ki.
A Legfelsőbb Bíróságról azt mondta, 1988-ig a tagok kinevezése az MSZMP Politikai Bizottságának kompetenciájába tartozott.
- fűzte hozzá.
Az alkotmányjogász véleménye szerint, amikor Erőss Pált "Kádár-kegyencként" emlegetik a legfelsőbb bíróság bírájaként, ez a megfogalmazás tényszerű alapokon nyugszik. Hiszen Kádár döntése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Erőss a testület tagja lehessen, még akkor is, ha ő egy közkedvelt polgári ügyszakos bíró volt, aki kiválóan kommunikált.
