Az oktatási rendszerben tapasztalható káosz a megszorító intézkedések következménye, melyek súlyosan érintik a pedagógusok munkáját. Vajon nem aláássák ezzel a tanárok erőfeszítéseit és elkötelezettségét? A tanulók jövője kulcsfontosságú, de úgy tűnik, a

A pedagógusállások megszűnése, az oktatási hálózatok sürgős újraszervezése, valamint az oktatás minőségének romlása mind olyan problémák, amelyekkel szembesülünk – emelte ki Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek maros megyei vezetője a Maszolnak adott interjújában. A megszorítások következményei súlyosan érintik a tanárokat és a diákokat egyaránt.

Ahogy korábban említettük, a deficitcsökkentési intézkedéscsomag keretében a pedagógusok kötelező heti óraszámát 18-ról 20-ra emelik, míg az óraadó tanárok óradíját csökkentik. Ez a változás azt jelenti, hogy a jövőben az óraszámuk nem a pedagógusok előírt heti terheléséhez, hanem a 40 órás kötelező munkaidőhöz fog igazodni. Ezen kívül a minimális osztálylétszámot is megemelik, sőt, az önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolák működéséhez szükséges létszámot is szigorítják.

Molnár Zoltán határozottan kijelentette, hogy a heti kötelező óraszám két órás megemelése jelentős hatással lesz a tanári állások számára. Eddig a pedagógusok heti 18 órás kötelezettséggel dolgoztak, amelyre a tanári normák is épültek. Most, hogy a követelmények 20 órára emelkedtek, várható, hogy minden tíz tanári pozícióból egy eltűnik, ami aggasztó trendet jelez a szakmában.

A helyzet rendkívül összetett, hiszen az iskolák és tantárgyak sajátos sajátosságai miatt a tanórák beosztása jelentősen eltér egymástól. Ezért a megszorítások másként érintik a pedagógusokat. A reáltantárgyak terén súlyos tanárhiány tapasztalható, ami felveti a kérdést: vajon a megváltozott körülmények között képesek lesznek-e biztosítani a matematika, kémia és fizika órák megtartását. Ugyanakkor azokban az esetekben, ahol az adott tantárgyból csupán heti egy-két óra található a tantervben, a tanároknak gyakran több iskolában is tanítaniuk kell, hogy elérjék a kötelező óraszámot.

Molnár Zoltán hangsúlyozta, hogy azok a pedagógusok, akik rendelkeznek az egyes fokozattal és 25 évnyi tapasztalattal, eddig kedvezményben részesültek, hiszen normájuk nem heti 18, hanem csupán 16 óra volt. Ezzel próbálták kompenzálni a „szakmai kopást”. Ennek ellenére sok oktatási intézményben még ilyen kedvező feltételek mellett is nehézségek adódtak a pedagógusok kötelező óraszámának teljesítésekor.

A vidéki iskolák többségében eddig az volt a gyakorlat, hogy ha egy tanár nem tudta teljesíteni a kötelező óraszámát, akkor más tantárgyakkal pótolták a hiányt. Jelenleg azonban a helyzet megváltozott: most már heti négy órát kell pótolniuk, amit nem lehet csupán zene-, rajz- vagy testnevelésórákkal megoldani. Ennek oka, hogy ezekre a tantárgyakra is egyre több szakképzett pedagógus áll rendelkezésre.

Az igazgatóknak is megemelik a kötelező óraszámát - eddig 4-6 órát kellett tanítaniuk, az igazgató-helyettesek pedig 6-8 órát - iskola nagyságától, összetettségétől függően. A jelenlegi helyzet alapján mindössze 30 százalékos kedvezményt kapnak, tehát egy igazgatónak 14 órát kell tanítania hetente, a helyettesnek pedig 16 órát. Ezeket az órákat is "elveszik" tulajdonképpen a kinevezett, a helyettesítő vagy az óraadó pedagógusoktól.

Minden év novemberében és decemberében, legkésőbb a következő év januárjára, az oktatási intézmények felmérik a tanári állásaikat. Ekkor megállapítják, mely órákra van már kinevezett tanár, és melyek azok, amelyekre még nem találtak megfelelő oktatót. Az utóbbiakat nyilvánosságra hozzák, és ennek alapján zajlik a "mobilitás" folyamata: meghirdetik a versenyvizsgákat, keresik a helyettesítő tanárokat, és a pedagógusok is mérlegelik, hol szeretnék folytatni pályafutásukat, illetve terveznek-e változtatásokat. Ezt a folyamatot Molnár Zoltán részletesen kifejtette.

Leszögezte, a tervezés rész tehát már lezárult, ám most elölről kell kezdeni mindent a megváltozott feltételek alapján. Az eddig lefedetlennek minősülő órákat vissza kell vonniuk, hiszen a kinevezett tanárok kötelező óraszáma emelkedik, elsősorban az ő normájukat kell kiegészíteniük.

Rengeteg kihívással néznek szembe a pedagógusok, amikor megpróbálják kiszámítani az óraszámokat, a normákat és a tanári pozíciókat. Például egy vidéki iskolában jellemzően minden évfolyamon csupán egy osztály működik, és a vizsgatantárgyak - román, matematika és magyar nyelv - heti négy órát kapnak. Ez eddig elegendő volt ahhoz, hogy a 25 éves tapasztalattal rendelkező tanárok heti kötelező óraszámát biztosítsák. Az új helyzet azonban arra kényszeríti őket, hogy más intézményekben is órákat vállaljanak, ami különösen nehézkes lehet, mivel a szomszédos falvakban valószínűleg hasonló körülmények uralkodnak, így ott sem lesz elegendő lehetőség a betanítók számára.

A helyzet még súlyosabb azokban a tantárgyakban, ahol csökkent a heti óraszám. Ha eddig a szakos tanár két különböző iskolában tanított, most kénytelen lehet a harmadik, sőt akár a negyedik intézménybe is elmenni, hogy teljesíthesse a szükséges óraszámot. "Ez komoly kockázatot rejt magában, hiszen a tanároknak az iskolák közötti állandó rohanásra kell fókuszálniuk, ahelyett, hogy az oktatás minőségére koncentrálnának" - figyelmeztetett Molnár Zoltán.

Molnár Zoltán hangsúlyozta, az sem korrekt, hogy a pedagógusok többet kell dolgozzanak ugyanazért a bérért, olyan körülmények között, hogy európai uniós szinten Romániában a legrosszabbul finanszírozott az oktatás.

Azok az országok, amelyek kiemelkedő gazdasági fejlődést mutattak fel, például Kelet-Ázsiában, a sikerüket nagyrészt az oktatásra fordított jelentős befektetéseknek köszönhetik. A lehetőségek teremtése és a tudásra való fókuszálás volt az a kulcsfontosságú tényező, amely lehetővé tette számukra, hogy a világ élvonalába emelkedjenek – hívta fel a figyelmet egy szakszervezeti vezető. Kiemelte, hogy Japán példáján jól látszik, az állam akár a költségvetésének 20%-át is az oktatás fejlesztésére fordítja. Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy Románia jelenlegi helyzetében valóban célszerű-e az oktatás területét a legnagyobb megszorításoknak alávetni.

Molnár Zoltán hangsúlyozta, hogy a deficitcsökkentő intézkedések széleskörű hatásai mindenkit érintenek. Az áfaemelés például általános áremelkedéshez vezet, amely minden fogyasztót sújt. Különösen aggasztóak az oktatás területén bevezetett megszorítások: a kötelező óraszám emelése, az óraadó tanárok juttatásának csökkentése, valamint az 500 főnél kevesebb tanulóval rendelkező, de külön jogi személyiséggel bíró intézmények összevonása mind azt mutatja, hogy a kormányzat milyen drasztikus lépéseket tesz. Ezen kívül az igazgatók és igazgatóhelyettesek óraszámának növelése, valamint a diákok osztályon belüli létszámának emelése is komoly kihívások elé állítja az oktatási rendszert.

A megszorítások olyan körülmények között sújtják az oktatást, hogy egyre nehezebb helyzetben van az iskola, a pedagógus. Az új generációk oktatásában már nem eredményesek a hagyományos módszerek, a pedagógusoknak folyamatosan új módszereket kell elsajátítaniuk, böngészik az internetet, tanulják az új eszközöket, infrastruktúrát. A diáknak azt kell látnia, hogy a pedagógus versenyképes, különben nem tudja lekötni a figyelmét.

A világ minden táján elmondható, hogy a tanárok nem csupán heti negyven órát töltenek a diákok előtt. A hivatalos normák nemcsak az órák számát veszik figyelembe, hanem a felkészülés és a háttérmunkák széles spektrumát is. Készíteniük kell szemléltető anyagokat, keresniük kell videókat és fényképeket, valamint újra kell gondolniuk az oktatási anyagot, hogy az valóban elérje a gyerekeket. Emellett felméréseket végeznek, javítják a dolgozatokat, és mindezek mellett a bürokrácia súlyos terhét is cipelniük kell, amely a rengeteg papírmunka formájában jelentkezik.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a tanárokra hárul a feladat, hogy ellenőrizzék a szociális ösztöndíj igényléséhez benyújtott dokumentumokat, holott ez a feladatkörükben nem szerepel. Ennek ellenére a pedagógusoknak vállalniuk kell a felelősséget, ami komoly terhet jelent számukra, hiszen már előfordult, hogy egy tanárnak vissza kellett fizetnie az államnak az ösztöndíj összegét, mivel utólag kiderült, hogy a diák nem volt jogosult a támogatásra. Ez a helyzet nemcsak a tanárok munkáját nehezíti meg, hanem a diákok jövőjét is befolyásolhatja.

Közben a tanár szerepe megkérdőjelezhetetlen, nem veheti át a feladatát sem a mesterséges intelligencia, sem a robotok, szögezte le a szakszervezeti vezető.

Ahogy már említettük, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) egy nyilvános Facebook-bejegyzés keretében részletesen kifejtette, hogy a kormány "válságkezelő" intézkedéseinek milyen kedvezőtlen hatásai lennének az oktatás területén.

Kiemelték, hogy egy társadalom krízishelyzetekre adott válaszainak legfontosabb intézkedései közé tartozik a közoktatás kiemelt támogatása és megerősítése. E lépések nem csupán rövid- és középtávon gyakorolnak pozitív hatást a társadalmi struktúrára, hanem hosszú távon is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez. Ezen elveket szem előtt tartva úgy vélik, hogy...

A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatójaként Ferencz-Salamon Alpár az eddigi heti 4 tanóra helyett heti 14 órát kell tartson a hivatali teendők mellett, hívta fel a figyelmet az intézményvezető Facebook-bejegyzésében.

A szöveget az alábbiak szerint egyedivé tettem: A tanulmányi kötelezettségekhez kapcsolódóan évfolyamonként heti minimum másfél-két óra felkészülés szükséges tantárgyanként. Ez összességében heti 6 órát jelent. Emellett elengedhetetlen az értékelés és a folyamatos visszajelzés, amely osztályonként legalább 30 percet igényelhet hetente. Ha mindezeket összeadjuk, akkor a heti munkaidőből 23-24 órát tesz ki, figyelembe véve a törvényben előírt 40 órás munkahét kereteit.

"Csupán 16-17 óra maradt, azaz két munkanap, hogy fenntartsuk az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza tevékenységi teljesítményének eddigi szintjét – évente körülbelül 40-50 programot szervezünk, több mint 4500-5000 résztvevővel. Eközben az éves minősítést a minisztériumtól egy részletekbe menő értékelési eljárás keretein belül kapom, kizárólag az igazgatói feladatok teljesítménye alapján. Vagyis arról szól, hány és milyen összetett képzést tartottunk, és hányan vettek részt rajtuk. Ne értsen félre senki: imádom a tanítást, és nagyon szeretek a gyerekek között lenni az iskolában. Soha nem terveztem, hogy vezetői pozícióban fejezem be a pályafutásomat, és biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb visszatérek a tanterembe. De azt kell mondanom, hogy a lehetetlen feladatot eddig csak talán Tom Cruise tudta megoldani, és valószínűleg Chuck Norris is." - zárta gondolatait Ferencz-Salamon Alpár.

Mint megírtuk, amikor a pedagógusok szeptember 1-jén visszatérnek az iskolákba, közösen döntenek a tiltakozásokról, valószínű szeptember 8-án nagyszabású akcióval indítanak, és nem zárják ki az általános sztrájk lehetőségét sem.

"Az elmúlt 35 évben először tartunk másfajta tanévnyitót. A tanárok és a diákok már most az utcán vannak. Adjunk jelet nemcsak Romániának, hanem más országoknak is" - nyilatkozta Simion Hăncescu, a Szabad Oktatási Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A Spiru Haret Oktatási Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Marius Nistor elmondta, hogy a szakszervezeti tagokkal egyeztetnek a további tiltakozások ütemtervéről. Amikor a pedagógusok szeptember 1-jén visszatérnek az iskolákba, közösen döntenek a tiltakozásokról, valószínű szeptember 8-án egy nagyszabású akcióval indítanak, és nem zárják ki az általános sztrájk lehetőségét sem.

A két szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a kollektív munkaszerződés aláírása ellenére továbbra is fenntartják a jogot a tiltakozások megszervezésére.