Kétmilliárd forintot kapnak azok, akik soha nem hagyták el a falut: ez a kormány válasza a rejtett válságra.

A hátrányos helyzetű települések általános iskolásainak sorsa rendkívül aggasztó, hiszen sokuk 14 éves koráig alig hagyja el szülőfaluját. Ezt a szomorú valóságot György László kormánybiztos már 12 évvel ezelőtt felismerte, mielőtt elindult volna a Tanítsunk Magyarországért program. Amikor Gyöngyösorosziban a hetedikesek véleményét kérdezték a jövőbeli álmaikról, a válasz sokkoló volt: "semmik". A diákok többsége nem tanulta ki a szakmáját, és sokan közülük a középiskolát is képtelenek voltak befejezni. György, aki egyben egyetemi docens is, nem akarta elfogadni ezt a helyzetet, ezért a program keretében már 784 egyetemi mentor és számos vállalatvezető támogatja közel 3600 hátrányos helyzetű fiatal előrelépését, lehetőséget adva számukra arra, hogy felfedezzék az előttük álló szakmai utakat és jövőbeli lehetőségeket.

A munkalehetőségektől távol eső kistelepüléseken élő gyerekek ugyanúgy továbbtanulnak, mint nagyvárosi társaik, de 54 százalékuk korai iskolaelhagyóvá válik középfokon, még szakmát sem szerez - világított rá az Indexnek György László. Nincs előttük jövőkép, ami szakmaszerzésre motiválja őket. E rideg statisztika mögött a települési bezártság valósága húzódik meg - a gyerekek 14-16 éves korukig alig hagyják el szülőfalujukat.

A kormánybiztos doktori disszertációjában mélyrehatóan vizsgálta ezt a jelenséget. Személyesen kereste fel azokat a településeket, ahol magas az iskolaelhagyók aránya. Megállapításai szerint nem motivációhiányról vagy képességbeli korlátokról van szó - a probléma gyökere a tapasztalás hiánya.

Ezeknek a gyerekeknek komoly kihívást jelent a mindennapi ingázás és az új közösségbe beilleszkedés, egyszerűen azért, mert életük első 14-16 évében sosem kellett kilépniük a megszokott környezetükből, nem hagyták el a falujukat

- mutatta be nézeteit lapunknak az egyetemi docens. E jelenség, amely a bezártság öröklődését tükrözi, generációkon keresztül formálódik. A szülők többsége szintén nem lépi át a település határait, és mivel nincsenek tapasztalataik a közösségváltás terén, nem tudják támogatni gyermekeiket abban, hogy túllépjenek a fizikai és mentális korlátokon.

A diagnózis világos: ezek a fiatalok légüres térben kényszerülnek döntéseket hozni. Szakmát kellene választaniuk olyan világból, amelyet sosem láttak, jövőt kellene építeniük olyan alapokon, amelyek számukra láthatatlanok.

Hogyan találhatják meg a fiatalok a megfelelő szakmát, ha eddig sosem tapasztalták meg a valódi munka világát? Hogyan formálhatják jövőjüket, ha a külvilág csupán egy elvont fogalom, vagy a közösségi médián keresztül érkezik hozzájuk? E kérdésekre keresnek válaszokat György László és alapítótársai - Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, valamint Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, aki korábban a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt - a Tanítsunk Magyarországért Program keretein belül már hét éve. Lapunknak részletesen beszámoltak arról, milyen eredményeket értek el az évek során, és milyen tapasztalatokat gyűjtöttek.

A megoldás titka a kreatív egyszerűségben rejlik: egyetemista mentorok, akik rendszeresen, heti szinten találkoznak a településhez kötődő általános iskolásokkal.

Olyan egyetemistákat keresünk, akik szívesen vállalnák, hogy heti rendszerességgel foglalkozzanak az általános iskolás gyerekekkel. Az egyetemisták kiválasztásának hátterében az áll, hogy koruk miatt közelebb állnak a fiatalokhoz, ami segíti a kapcsolat kialakítását, és így a gyerekek nyitottabbak lesznek a segítségükre.

„Ezek a mentorok képesek mélyen átélni a mentoráltjaik helyzetét, és hitelességük megkérdőjelezhetetlen” - fejtette ki György László. A mentorok már kétszer is átélték a közösségváltás folyamatát: először az általános iskolából a középiskolába, majd pedig az egyetem kapuján átlépve. Ők olyan egyedülálló helyzetben vannak, hogy képesek megérteni mindkét világot: elég fiatalok ahhoz, hogy könnyedén kapcsolódjanak a diákokhoz, ugyanakkor elegendő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy irányt mutassanak számukra az ismeretlen és kihívásokkal teli úton.

A program hálózata impresszív méreteket öltött: 784 mentor 3598 általános iskolást mentorál 108 iskolában, 22 egyetem részvételével.

A kutatási eredmények már kézzelfogható módon mutatkoznak meg: a mentorált diákok körében a továbbtanulás aránya elérte a 98 százalékot, míg a kontrollcsoport esetében ez az arány 96 százalék.

Nem csak számokban mérhető a mentorprogram eredményessége, erről részletesen beszámolt a programot irányító kormánybiztos:

A zagyvarékasi iskolaigazgató szavai alapján kiderült, hogy a mentorok érkezése előtt az adott osztályt a tanárok nem szívesen vállalták. Ha lehetőségük adódott rá, inkább másra bízták az oktatást, mivel korábban kerülték ezt a csoportot.

A mentorprogram forradalmasította a helyzetet: "A mentorok támogatásának köszönhetően a diákok hozzáállása az iskolához és a tanárokhoz gyökeresen megváltozott. Tiszteletteljesebbek lettek, a kapott figyelem pedig nemcsak az önbizalmukat növelte, hanem pozitívan hatott az élethez való viszonyukra is."

A mentorálás csupán a program egyik alapköve – a legnagyobb élményeket és hatásokat a közös kirándulások nyújtják, amelyek során a vállalatok látogatása is szerepet kap. György László felhívja a figyelmet arra, hogy a partnercégek évente legalább négy, félévente pedig minimum két vállalatlátogatást tartsanak, ezzel is erősítve a kapcsolatokat és a tudásmegosztást.

Egyedülálló partnercéget irányít Varga Zsolt, a LogSol Kft. megalapítója, aki feleségével együtt különleges "ottalvós" táborokat szervez a program részeként.

"Szándékosan elvisszük a gyerekeket több helyi vállalkozáshoz, hogy felfedezhessék a magyar kisvállalkozások izgalmas világát."

- mondta lapunknak a cégvezető. Ezek a táborok a szabadbattyáni önkormányzat támogatásával valósulnak meg, ahol egy korábbi takarékszövetkezeti épületet alakítottak át egyszerű, de kulturált szálláshellyé a gyerekek számára.

"A gyerekek többsége jellemzően az ország távolabbi részeiből érkezik – mesélte Varga Zsolt. – A múlt héten például egy csoport Ópusztaszerről látogatott hozzánk, de már voltak nálunk Salgótarjánból és Nógrádmegyéből is. Számukra ez a távolság eddig elképzelhetetlennek tűnt."

A táborokban a vállalatlátogatásokat szórakoztató programokkal ötvözik: táncház, közös vacsorakészítés, tábortűz melletti programok színesítik a napokat.

Úgy alakítjuk ki a programot, hogy a gyerekek szinte észrevétlenül tanuljanak. Különféle izgalmas tevékenységeken keresztül, játékos formában ismerhetik meg a valódi munka világát.

A látogatások során nem csupán a gyártótereket fedezik fel - a diákok kezükbe vehetik a szerszámokat, kipróbálhatják a gépeket, és ami talán még fontosabb: beszélgethetnek a szakemberekkel, megismerhetik személyes történeteiket, útjukat.

A Fiers Mechanika vállalatnál minden egyes látogatás során a gyerekek ültetnek egy fát, ezzel szimbolikusan megörökítve az időt és a lehetőséget, hogy később, felnőttként visszatérhessenek – amikor már a fák is velük együtt nőttek. A Vesz-Mont 2000-nél a fiatalok bepillantást nyernek a gyártástechnológia izgalmas világába, míg az Alba Innovárnál a 3D nyomtatás és tervezés rejtelmeivel ismerkednek meg.

A programban résztvevő vállalatok tudatosan figyelnek arra, hogy elérhető jövőképet mutassanak a fiataloknak.

"Határozottan elkerüljük, hogy olyan dolgokat mutassunk be ezeknek a gyerekeknek, amelyek elérhetetlenek számukra. Számunkra kulcsfontosságú, hogy olyan lehetőségeket fedezzenek fel, amelyek valóban a saját kezeikben is ott vannak. Az üzenetünk világos: bátran merj álmodni és légy bátor!"

- emelte ki Varga Zsolt. A vállalatlátogatások nem csupán alkalmi események, hanem sok gyerek számára életre szóló élményt nyújtanak.

"Jelenleg is van egy különleges 'előfelvételis' kisfiúnk, aki határozottan kijelentette, hogy felnőttként ő bizony LogSolos lesz. Adtunk neki egy XL-es céges pólót, és mondtuk neki: 'Kedves barátom, ha egyszer bele tudsz nőni ebbe a pólóba, várunk vissza, itt leszünk neked!'” - osztotta meg a cégalapító.

A kormánybiztos szavaival élve: "Semmi sem hasonlítható ahhoz az élményhez, amikor valaki személyesen lép be egy gyár kapuin, érzi a műhely szagát, és a saját kezébe veszi az alkatrészeket. Ez a tapasztalat valósággá változtatja azokat a fogalmakat, amelyek eddig csupán elvont elképzelések vagy távoli álmok voltak számukra."

Az első Tanítsunk Magyarországért vállalati mentorprogram sajtóeseményén Varga Zsolt és felesége, Kovács Krisztina, úgy döntöttek, hogy "örökbe fogadnak" két általános iskolát: mostantól minden évben vendégül látják négy napra az ópusztaszeri és a salgótarjáni általános iskola Tanítsunk Magyarországért programban résztvevő diákjait.

A Tanítsunk Magyarországért programhoz való csatlakozásra vágyó vállalatok számára az első és legfontosabb lépés a weboldalon történő regisztráció. Ezen a platformon a cégek képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy létrehozzák saját profiljukat, megadják elérhetőségeiket, valamint jelezzék azokat az időpontokat, amikor szívesen fogadják a diákcsoportokat.

Szeretnénk kifejezni mély hálánkat a csatlakozó cégeknek, akik elmondásuk szerint szintén örömmel vesznek részt a programban. Számukra is különleges élményeket nyújt a diákcsoportok fogadása, olyanokat, amelyekre talán sosem gondoltak volna. Az együttműködésünk révén nemcsak a fiatalok, hanem a cégek is gazdagodnak új tapasztalatokkal.

- mondta György László. A részvétel több formában lehetséges. A legegyszerűbb mód a vállalatlátogatások megszervezése, ahol a cég bemutatja működését, a különböző szakmákat, és a munkatársak megosztják tapasztalataikat a diákokkal.

A mélyebb elköteleződést jelentő forma a többnapos, "ottalvós" pályaorientációs táborok szervezése, amit gyakran több vállalat összefogásával valósítanak meg. Ezekhez a helyi önkormányzatok, szakképzési centrumok is támogatást nyújthatnak helyszín biztosításával vagy a szervezésben való részvétellel.

A vállalatok szakemberekkel, infrastruktúrával vagy anyagi támogatással is segíthetik a programot. Az alapítvány közhasznú szervezet, így pénzbeli adományokat is fogad a program fejlesztésére.

Ebben az évben a magyar kormány 2 milliárd forintot különített el a program keretein belül, ám fontos elvárás, hogy a vállalkozások aktív közreműködésével túllépjünk a meglévő határokon.

„Formáld meg egyedien a gondolataidat!” – javasolta György László. „Ezeknek a fiataloknak a felzárkóztatása mindannyiunk közös felelőssége, hiszen ők jelentik Magyarország utolsó, még kiaknázatlan munkaerőforrását.”

A program lehetőséget teremt a résztvevők számára, hogy a saját igényeikhez igazítsák az élményt. A cégek szabadon dönthetnek arról, hány diákot tudnak fogadni, milyen gyakorisággal kívánják őket bevonni, és mely tevékenységek során szeretnének együttműködni. A csatlakozás folyamata rendkívül egyszerű: csupán regisztrálni szükséges a weboldalon, majd egyeztetni az alapítvánnyal, végül pedig felkészülni a programok megvalósítására.

A részvétel számos előnyt kínál, beleértve a társadalmi felelősségvállalás erősítését, valamint a hosszú távú munkaerő-utánpótlás biztosítását. Emellett hozzájárul a vállalat hírnevének növeléséhez, lehetőséget teremt a csapatépítésre, és segít új kapcsolatok kialakításában más résztvevő vállalatokkal és oktatási intézményekkel.

Az eredmények kedvezőek: 2023-ban 44 vállalatlátogatás zajlott, míg 2024-re ez a szám 67-re emelkedett. Így összesen már 141 ilyen eseménynek lehettünk tanúi a kezdetek óta.

Varga Zsolt szerint ezek a kapcsolatok túlmutatnak a formális programon - valódi hidak épülnek eltérő társadalmi valóságok között. A kormánybiztos és a vállalat képviselője egyaránt hangsúlyozta:

A mentorálás hatása gyakran apró, de jelentőségteljes pillanatokban mutatkozik meg. Felidézték, hogy az egyik ilyen, amikor Lajoska, az egyik mentorált fiú egy tévéinterjúban így nyilatkozott a táborról: "Nagyon kedvesek voltak velem, és ez volt életem legszebb napja." Aki a középosztályba tartozik, és akár külföldi nyaralást is megengedhet magának, annak talán meglepő lehet ez a reakció, hogy mit jelentenek a nélkülözésben élő gyerekeknek ezek az élmények.

György László ambiciózus célokat tűzött maga elé, és egy inspiráló jövőképet álmodott meg: "2027-re célunk, hogy kétezer mentor tízezer diákot támogasson. Ezzel minden olyan fiatalhoz eljuthatunk, akinek a programunk valódi segítséget jelenthet. Továbbá, 2030-ra és azon túl azt szeretnénk, ha minden jelenlegi általános iskolás legalább egy szakmával rendelkezne, és ha a tehetségeik lehetővé teszik, folytathassák tanulmányaikat. Ezzel olyan képességeket szerezhetnének, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a jég hátán is boldoguljanak, és először önmagukat, majd később családjukat is eltartsák."

A program újabb fejlesztési irányai között kiemelkedő szerepet kap az ottalvós pályaorientációs táborok rendszerének bővítése, szoros együttműködésben a szakképzési centrumokkal. "A célom az, hogy minden, a programban részt vevő hetedikes diák legalább egyszer részt vehessen egy ilyen táborban, még a hetedik év végéig, együttműködve a szakképzési intézményekkel és a helyi vállalkozásokkal" - fogalmazott a kormánybiztos.

2023-tól a Nemzeti Tehetség Központ vette át a program lebonyolítását, ami tovább professzionalizálta a működést. Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője kiemelte: "Hiszünk abban, hogy mindenki tehetséges valamiben, és ez nem csak Nobel-díjat jelenthet. Számunkra ugyanolyan fontos, hogy a különféle szakmákat is megismertessük a fiatalokkal."

A "semmik akarunk lenni" hozzáállás fokozatosan megváltozik. György László véleménye szerint a régen a falu határvonalánál véget érő horizont most már az ország legnagyobb távolságaira is kiterjed, sőt, akár azon is túlmutat. A semmiből valami új keletkezett - és ez a valami nem más, mint a lehetőségek széles spektrumának horizontja.