Kína és Oroszország célja, hogy a világot sokpólusúvá formálják, ezzel kifejezve a nemzetközi hatalmi viszonyok sokszínűségének fontosságát.

Soha ennyire intenzív még nem volt Kína és Oroszország kapcsolata - mondta el lapunknak Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az orosz-ukrán háború még közelebb is hozta a feleket, hiszen Oroszországnak nyilvánvalóan szüksége van olyan dolgokra, amelyeket Kínától kaphat meg - tette hozzá.

- fogalmazott a szakértő, aki alapos elemzésekkel támasztotta alá állításait.

Ha az egyes szektorokat nézzük, nem az a kérdés, melyiket érinti az orosz-kínai kapcsolatok erősödése, hanem az, hogy melyiket nem. Kína például egyfajta pénzügyi kijáratot jelentett Oroszország számára, miután kizárták a SWIFT-rendszerből, elkezdték az oroszok a kínai pénzügyi infrastruktúrát használni - magyarázta.

- hívta fel a figyelmet Salát Gergely.

Az oroszoknak emellett szükségük van ipari termékekre Kínából, hiszen ők átálltak hadigazdaságra, a lakosságot azonban továbbra is el kell látni. Szükségük van high-tech termékekre, autókra is, így a kétoldalú kereskedelem is fontos terület a pénzügyek mellett. Végül, ha nem is konkrét fegyverszállítások formájában, de azért van bőven katonai és biztonsági együttműködés is, információt ugyanúgy kapnak az oroszok Kínától, mint például alkatrészeket - hívta fel a figyelmet a szakértő.

A fentieken túl a két országot összeköti, hogy együtt próbálják meg ellensúlyozni az amerikai nyomást. Az amerikaiak feketelistáján első helyen szerepelnek a kínaiak, második helyen az oroszok, még az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában is szerepel, hogy a kínai térnyerést és az oroszokat meg kell állítani. Óriási nyomás van a két országon az Egyesült Államok és az egész nyugati világ részéről, hogy próbálják őket valamennyire izolálni - mondta Salát Gergely.

- hívta fel a figyelmet a kutató.

Ezért aztán mindazokat a kérdéseket, amelyek konfliktusok forrásai lehetnének, inkább a szőnyeg alá söprik. Ilyen például a Közép-Ázsia feletti befolyás, amelyen akár össze is veszhetne a két ország, de nem teszik, mert sokkal fontosabb az amerikai veszély elhárítása, mint az, hogy melyik országba ki mit szállít. Ugyanígy félretették a területi vitákat is, azok jelenleg nincsenek, holott a legutóbbit csak 2008-ban sikerült rendezni, és ha ellenséges lenne a viszony, bármelyik fél kitalálhatná, hogy történelmileg máshol is húzódott az a határ - vélekedett a szakértő.

Szintén együttműködik Kína és Oroszország a nemzetközi színtéren.

- fogalmazott Salát Gergely.

Ennek érdekében minden fórumon egyeztetik a mozgásukat, és minden fórumot a multipolaritás irányába igyekeznek elvinni, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában is általában közösen szavaznak. Ugyanerről szól a BRICS is, de a Sanghaji Együttműködési Szervezetben is együttműködik a két fél - sorolta.

A szakértők véleménye szerint a Trump-adminisztráció és az amerikai elit jelentős része Kínát tekinti a legfőbb kihívónak. Elképzelhető, hogy próbálnak lépéseket tenni az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, abban a reményben, hogy ezzel javíthatják kapcsolataikat, és e folyamat révén Oroszországot egy kicsit eltávolíthatják Kínától, csökkentve ezzel annak kínai orientációját és gazdasági függőségét.

- hívta fel a figyelmet Salát Gergely.

Az oroszok is tudják, hogy ez az amerikaiak részéről taktikai lépés. Az amerikai elnök azonban négy évig van hatalmon, és azért, hogy most egy kicsit javuljanak az orosz-amerikai kapcsolatok, nem fogják beáldozni az oroszok a nagyon jó kínai kapcsolataikat. Hosszú távon gondolkodnak, és ez bizalomvesztést okozna - vélekedett.

- Hangsúlyozta a kutató.

Arra, hogy hogyan alakul majd a három nagyhatalom viszonya az elkövetkező időszakban, jelenleg több forgatókönyv is van. A legvalószínűbb, hogy tovább mérgesedik majd a helyzet az Egyesült Államok és Kína közt. Lehet, hogy a kereskedelmi háborút majd valamilyen módon rögzítik, hogy ne eszkalálódjon tovább, de attól a rendszerszintű ellentét a két ország között megmarad.

- hívta fel a figyelmet Salát Gergely.

Ebben a kontextusban egy olyan jövőképet vázolhatunk fel, ahol az Egyesült Államok dominál az egyik póluson, míg a másik oldalon a kínai-orosz tengely, melyhez Irán és Észak-Korea is csatlakozik. A világ többi része, köztük Magyarország, kénytelen lesz lavírozni a két hatalom között, és ez a helyzet új, éles versenyt generálhat, hasonlóan a hidegháborús időszakhoz. Ilyen körülmények között a kisebb államok, mint például Magyarország, komoly nyomás alá kerülhetnek, hogy eldöntsék, melyik oldalra álljanak, ami a globális politikai tájat alapjaiban változtathatja meg.

A gazdaságok szoros összefonódása miatt valószínű, hogy valamilyen módon mérsékelni kell a hidegháborús feszültségeket. Ez az amerikai hegemónia végéhez vezethet, de ahelyett, hogy egy klasszikus kétpólusú világ alakulna ki, egy sokpólusú rendszer jöhet létre, amely lehetőséget ad a kisebb országok számára is, hogy megőrizzék mozgásterüket. Ebben a kontextusban Magyarország célja lehet, hogy összekötő szerepet töltsön be - fejtette ki a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.