Kis magyar blokádtörténet: a taxisoktól a gazdákig és a diáktüntetésekig Magyarország története tele van olyan eseményekkel, amelyek során a társadalom különböző csoportjai kifejezték véleményüket és követeléseiket az utcákon. Ezek az események nem csupá

A gyülekezési törvénnyel kapcsolatos hídelzárásokról szólva összegyűjtöttük a rendszerváltozás utáni jelentősebb demonstrációkat, ahol a blokádok kulcsszerepet játszottak az érdekérvényesítés folyamatában.

A blokád valamely terület erő alkalmazásával történő lezárása, a közlekedés, a személy- és áruforgalom egészének vagy egy részének akadályozása, blokkolása. És noha a közvélemény-kutatások szerint a lakosság körében igen eltérő álláspontok alakultak ki a tiltakozási forma legitimitásáról, a blokád többé-kevésbé hatékony érdekérvényesítési eszköznek bizonyult: legtöbbször kompromisszumra kényszerítette a hatalmat, illetve a résztvevők közül többek politikusi-közéleti pályafutásának is első lépcsőfokát jelentette.

1990. október 25. és 28. között országos taxisblokád rázta meg a közlekedést. A váratlanul bejelentett 65%-os benzináremelés, amely október 26-án lépett életbe, komoly felháborodást váltott ki a taxisok és a magánfuvarozók körében. Tiltakozásul először Budapest forgalmát bénították meg, majd ez a helyzet az ország számos régiójára kiterjedt, gyakorlatilag ellehetetlenítve a közúti közlekedést.

A kormányt váratlanul érte a taxisok és fuvarozók demonstrációja. A tizenegy miniszterből négy éppen külföldön tartózkodott, míg Antall József miniszterelnök kórházi ágyat foglalt el. Távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vette át a kormányfői feladatokat, és bejelentette, hogy a kormány minden jogi lehetőséget felhasznál a rend helyreállítása érdekében.

Október 28-án a Munkaügyi Minisztériumban tartották az Érdekegyeztető Tanács ülését, amelyet a fuvarozók kérésére élőben közvetített a televízió. A kormányt Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Rabár Ferenc pénzügyminiszter képviselte, míg a munkavállalók részéről Forgács Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke és Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál. A munkaadók érdekeit Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke képviselte. A találkozó végén sikerült megállapodásra jutni, amelynek keretében 12 forinttal csökkentették a korábban emelt benzinárakat.

A taxisblokádhoz kapcsolódóan, az aláírás után Antall József nyilatkozatot adott a televíziónak kórházi betegszobájában. Az úgynevezett pizsamás interjúban a miniszterelnök elismerte, hogy az áremelés bejelentésével összefüggő előkészítő munkában a kormány hibákat követett el, de megfogalmazása szerint "senki nem győzött, és senki nem vesztett".

Szabó Máté politológus véleménye szerint a taxisblokád számos figyelemre méltó elemzési szempontot kínál. Ezt a jelenséget vizsgálhatjuk tiltakozásként, társadalmi mozgalomként, vagy akár pánikként is. Érdekes megközelíteni a tömegcselekvés aspektusát, mint egyfajta „pletykát”, valamint a tudományos, politikai és jogi diskurzusok metszéspontjaként és kiváltó okaként. Ezen kívül a politikai alkufolyamat sajátos eseteként, valamint az érdekérvényesítés és érdekképviselet dinamikájának egyik megnyilvánulásaként is értékelhető. Nem elhanyagolható továbbá a legalitás és legitimitás dimenziójának vizsgálata sem, amely további mélységet ad a témának.

Magyarország uniós csatlakozása után nem nyerte el a mezőgazdasági kistermelők, gazdák tetszését az agrártámogatási rendszer, ráadásul elégedetlenek voltak a kifizetések csúszásával is. A gazdatüntetések, útelzárások több hullámban történtek: először 2005 és 2007 között, utána 2011-ben, majd 2023-ban az ukrán gabonaimport miatt emeltek blokádot a határátkelőknél.

Különösen a 2005-ös blokád sikerült emlékezetesre: a gazdák több száz traktorral vonultak a fővárosba, hetekre elzárva a forgalomtól a Kossuth teret és környékét, míg az autópályákon, főutakon forgalomlassítással és részleges útlezárásokkal operáltak.

A traktorosok által végrehajtott blokád két szempontból is sikeresnek bizonyult:

A Magosz 2006 októberében kifejezte ellenérzését a földtörvény tervezete iránt, és tüntetési szándékát hirdette meg. E reakcióra Demszky Gábor, a főváros akkori polgármestere, "mezőgazdasági járműveknek behajtani tilos" táblákat helyezett el Budapest területén, és levélben kérte a Magosz elnökét, hogy ne szervezzen traktoros vonulást. Ezek a figyelmeztető táblák végül 2010 októberében eltávolításra kerültek.

A szavazatok újraszámlálását követelő tiltakozók 2002. július 4-én elzárták az Erzsébet hidat, miután a Fidesz-MDF koalíció szoros küzdelemben vereséget szenvedett az MSZP-SZDSZ szövetségtől. A demonstrációt a Lelkiismeret '88 csoport nem előzetesen jelentette be, ami tovább fokozta a feszültséget. A helyszínre érkező Demszky Gábor főpolgármestert a rendőrségnek kellett kimenekítenie a felháborodott tömeg közül, aki a helyzet súlyosságát jól érzékelte.

2012. december 10-én, az ELTE lágymányosi kampuszán rendezett demonstrációt követően a kormány felsőoktatási tervei, különösen a keretszámok várható csökkentése miatt a diákok úgy döntöttek, hogy radikális lépésre szánják el magukat. Ekkor elfoglalták a Petőfi hidat, majd a Kossuth tér irányába indultak, végül a Lánchídnál zárták le a tüntetést.

2014. október 28-án Budapest szívében több tízezer ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon az internetadó bevezetése ellen. A tömeg a József nádor térről indult, és a híres Erzsébet hídon keresztül vonult a Clark Ádám téren található "0" kilométerkőhöz, ahol egyértelművé tették, hogy 0 forint internetadót szeretnének fizetni. A demonstráció szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen a résztvevők egyhangúlag fejezték ki nemtetszésüket a tervezett adó ellen.

2018. december 12-én a túlóratörvény ellen tiltakozók lezárták a Margit hidat. A demonstrálók közül többen letelepedtek az úttestre, ezzel kifejezve elégedetlenségüket.

A tanárok és diákok aktivitása sem hagyta érintetlenül a hidakat. A pedagógusok a bérhelyzetük és az oktatási rendszer nehézségei miatt emelték fel szavukat. A diákok is kifejezték szolidaritásukat, és csatlakoztak a megmozdulásokhoz. 2022. október 5-én a diákok élőláncot formáltak a Margit hídon, ezzel ideiglenesen megbénítva a forgalmat.