Lakóhely és cukorbetegség: a környezet hatása az egészségünkre A lakóhelyünk nem csupán a mindennapi életünket befolyásolja, hanem egészségünkre is jelentős hatással van, különösen a cukorbetegség szempontjából. Az urbanizált területek, falvak és kisváro

A cukorbetegség világszerte az egyik leggyakoribb krónikus állapot, amely nem csupán az érintettek életminőségét befolyásolja, hanem komoly terhet ró az egészségügyi rendszerekre is. Egy friss, magyar kutatás, amelynek szerzői Elek Péter, Mayer Balázs és Varga Orsolya, új fényt vet arra, hogy...

A szövődmények megjelenése és súlyossága szorosan összefonódik a lakóhely társadalmi és gazdasági környezetével, különösen a munkanélküliség szintjével.

A kutatás során a cukorbetegek egészségügyi állapotát vizsgálták, 2010 és 2017 közötti részletes adminisztratív adatokat elemezve. Az elemzés középpontjában az aDCSI (adapted Diabetes Complications Severity Index) állt, amely a cukorbetegek szövődményeinek súlyosságát hivatott mérni. Ez a mutató hét különböző szövődménytípust vesz figyelembe: szemészeti, vesebetegségek, szív- és érrendszeri problémák, agyi érrendszeri rendellenességek, perifériás keringési zavarok, idegrendszeri és metabolikus szövődmények. Minden egyes szövődmény súlyosságát egyes vagy kettes értékkel minősítik, amelyet követően az egyes szövődmények pontszámainak összeadása révén az index értéke 0-tól 14-ig terjedhet.

Az elemzés eredményei szerint a cukorbetegek körében az átlagos aDCSI pontszám 1,6-ra rúgott. A leggyakoribb szövődmények közé tartoznak a szív- és érrendszeri problémák, amelyek az esetek 41%-ában jelentkeztek. Ezzel szemben a szemészeti, agyi érrendszeri és idegrendszeri szövődmények előfordulása 14-24% között változott (a részletekért lásd az alábbi ábrát).

A tanulmány azt állapította meg, hogy azokon a településeken, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos mediánt, magasabb a cukorbetegség előfordulása és gyakrabban jelentkeznek súlyos szövődmények.

Eredményül azt kaptuk, hogy egy százalékpontos növekedés a munkanélküliségi rátában átlagosan 2,1%-kal magasabb aDCSI értéket eredményezett.

Ezek az eredmények megmaradtak, függetlenül attól, hogy figyelembe vettük az életkor, a nem, valamint a diabétesz típusa (1-es vagy 2-es) szerinti különbségeket. Továbbá, a kutatás során a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz – például a háziorvosi praxisok leterheltségét, a lakosokra jutó járóbeteg szakorvosi órák és kórházi ágyak számát – is elemeztük. Ezen kívül a települések típusát, a diplomás lakosok arányát és a településre jutó jövedelmet is figyelembe vettük, amikor összehasonlítottuk az alacsony és magas munkanélküliséggel küzdő településeken élő cukorbetegek helyzetét.

A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen összefüggés áll fenn a lakóhely munkanélküliségi rátája és a cukorbetegek halálozási aránya között. Eredményeink azt mutatták, hogy ha a település munkanélküliségi rátája 1 százalékponttal emelkedik, akkor a cukorbetegek öt éven belüli kórházi halálozásának kockázata 1%-kal nő, figyelembe véve a különböző életkorokat, nemet és a diabétesz típusát. Amikor a modellekbe a szövődmények gyakoriságát vagy súlyossági indexét is bevontuk, a halálozási esélyek közötti különbségek csökkentek. Különösen a súlyos szövődmények, mint a vese-, szív- és érrendszeri problémák, valamint a perifériás érintettség járultak hozzá a halálozás esélyének növekedéséhez.

Ezekből a megfigyelésekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a kutatás egyik központi eredménye a következő:

A társadalmi és gazdasági hátrányok nem csupán a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét fokozzák, hanem súlyosbítják a betegség lefolyását is.

A magasabb munkanélküliségi rátájú térségekben élő betegek valószínűleg később kerülnek diagnózisra, kevésbé hozzáférhető számukra a szakszerű ellátás, és így nagyobb eséllyel alakulnak ki súlyos szövődmények.

Az eredmények alapján érdemes lenne külön figyelmet fordítani a magas munkanélküliségű térségekben élő cukorbetegekre, és ezekben a térségekben megerősíteni a háziorvosi és szakellátást.

A cikk a szerzők egyéni nézeteit tükrözi, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontjával.