Lánczi Tamás távollétében indult el az Átlátszó Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított jogi eljárás.
Kedden tartották annak a személyiségi jogi pernek az első ülését, amelyet az Átlátszó oknyomozó portál indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen a róluk szóló jelentés miatt. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke nem jelent meg, törvényes képviselőjeként Pálvölgyi Ákos volt ott. Az Átlátszót Bodoky Tamás képviselte.
Az ülés keretein belül, a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselője kifejtette, hogy a jelentésükben a "hírszerzési tevékenység" kifejezést nem a büntetőjogi kontextusban használták az Átlátszó munkájára vonatkozóan. Ehelyett a hétköznapi értelemben közelítették meg a fogalmat, ami alatt csupán azt értették, hogy amit a portál végez, az lényegében az "információk rendszerezett összegyűjtése, elemzése és feldolgozása".
Bodoky Tamás, mint a felperes képviselője, hangsúlyozta, hogy az Átlátszó hírnevét súlyosan érintette a vitatott jelentés, amely egy negatív kampányt indított ellenük. E kampány következtében 220 negatív cikk látott napvilágot, különösen a közmédiában és a kormánybarát sajtóorgánumokban. A bíróság előtt Bodoky részletesen cáfolta a jelentés legfontosabb állításait, amelyek között szerepelt, hogy "hírszerző tevékenységet" folytatnának, vagy hogy visszaélnének a közérdekű adatokkal, sőt, külföldi megbízásokkal is vádolták őket. Rámutatott arra is, hogy a hivatal kifizetett hirdetésekkel juttatta el a kijelentéseit több százezer emberhez. Bodoky számára nem volt meglepő, hogy Bede Zsolt a folyosón sértegette őt a tárgyalás előtt, ami szerinte jól mutatja a helyzet feszültségét.
A lejáratókampányt érintően a hivatal jogi képviselője szarkasztikus megjegyzéssel reagált: "Üdv a klubban!" Ezzel arra utalt, hogy szerinte az Átlátszó és az ő intézményük között nincs lényegi különbség: mindketten tényekből vonnak le következtetéseket, ami esetleg kedvezőtlen képet fest a kormányról és az országról az olvasók szemében. Az ügyvéd azt is hangsúlyozta, hogy Lánczi Tamás nem jogász, így a jelentésükben használt "tények" kifejezést nem jogi értelemben használta. Valójában csak egy "ténybeli alapokon nyugvó vizsgálati következtetést" fogalmazott meg, ami a bíró szavaival élve véleménynyilvánításnak minősül. Ezen kívül kiemelte, hogy a dezinformáció fogalma sokkal tágabb lehet, mint ahogyan azt az Átlátszó értelmezi, és a hírszerzés fogalmának is más jelentése lehet, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nézőpontjából már az is hírszerzésnek számít, ha valaki információkat gyűjt és rendszerez, még akkor is, ha ezt cikkírás közben teszi.
A bíró döntése értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogi képviselőjére hárul a feladat, hogy bizonyítsa a jelentésben található állítások valóságtartalmát. A keddi ülés a perfelvétel szakasza volt, míg a tényleges tárgyalásra október 21-én kerül sor.
