Lavau hercege: egy kelta előkelő, aki a Kr. e. 5. században élt, és aranyban ragyogó dicsőségben találta magát. Az ősi időkben, amikor a kelta kultúra virágzott, Lavau hercege a hatalom és a gazdagság megtestesítője volt. Az arany ékszerek, amelyek díszít
Phanagoria rejtélyei: A Fekete-tenger partján felfedezett első görög színház nyomai.
A francia Lavau település szélén végzett régészeti kutatások során a szakemberek egy lenyűgöző leletegyüttesre bukkantak. Egy körülbelül negyven méter átmérőjű halom mélyén találtak rá egy 14 négyzetméteres sírkamrára, amely egy kelta előkelő végső nyughelyét rejti. A Krisztus előtt 5. századra datált sír nem csupán méreteivel, hanem gazdagságával is figyelemre méltó: a herceget saját szekerén helyezték végső nyugalomra, mellé pedig számos arany- és ezüstékszert, valamint görög és etruszk edényeket helyeztek el.
A csontváz mellett lévő, inkább női ékszerek miatt a régészek sokáig nem tudták pontosan meghatározni a holttest nemét. A laborvizsgálatok azonban egyértelművé tették: a halott egy előkelő férfi volt. "Az elhunyt a helyi arisztokrácia csúcsán állhatott" - tette hozzá Bastien Dubuis régész. A sírkamra pazar tárgyai egyértelműen alátámasztják ezt az állítást; nem véletlenül nevezte el a tudományos közvélemény a halottat Lavau hercegének.
A sírkamra lenyűgöző mellékletei között olyan arany- és ezüstékszerek ragyognak, amelyek a múlt gazdagságát hirdetik, továbbá gazdagon díszített görög és etruszk edények is felfedezhetők. Különösen figyelemre méltó egy exquisit módon megmunkált bronz borosüst, amelyet állatfejek és mitológiai figurák díszítenek, valamint egy elegáns görög boroskancsó. Ezek a csodás tárgyak nem csupán a herceg gazdagságát tükrözik, hanem azt is, hogy a borfogyasztás kultúrája mennyire központi szerepet játszott a kelta közösségek életében.
Fontos, hogy néhány szót szenteljünk a mediterrán díszítéssel ellátott görög-etruszk edényeknek is. Ezek az edények világosan tanúsítják, hogy a kelták nem csupán politikai szálakat fűztek a Földközi-tenger vidékéhez, hanem gazdag kulturális kapcsolatokat is ápoltak a térség népeivel.
Valérie Delattre, az Inrap régészantropológusa, hangsúlyozza, hogy a síron végzett kutatások és elemzések új dimenziókat nyitnak a kelta civilizáció megértésében. A sírban felfedezett tárgyak, a temetkezési szertartások részletes vizsgálata, valamint a nemzetközi kapcsolatokra utaló leletek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy áttörjük a keltákról kialakított eddigi nézeteinket, és új perspektívából tekintsünk rájuk.
