Magyarországon a sárga lencse a leggyakoribb, de az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vörös és a fekete változat is.
A lencse, amely egykor a szegények étke volt, mára már a gasztronómia csúcsain is megvetette a lábát. A modern éttermek menüjén egyre gyakrabban találkozhatunk lencséből készült különlegességekkel. Magyarországon leginkább a sárga lencse a népszerű, de a vörös lencse íze is egyre több rajongót hódít meg, míg a fekete lencsét a vegetáriánusok „kaviárjaként” emlegetik. Ráadásul a lencse rendszeres fogyasztása nem csupán ízletes élvezetet nyújt, hanem számos egészségügyi előnnyel is jár.
A NAK által közzétett információk szerint a lencse a magyar konyha egyik kiemelkedő és kedvelt alapanyaga. E sokoldalú hüvelyesnek számos szín- és méretbeli változata létezik, a különböző ízekről nem is beszélve. Például Indiában körülbelül ötvenféle lencsét használnak, és mindegyiknek megvan a maga egyedi jellegzetessége. Ezek a különféle lencsék eltérő tulajdonságokkal bírnak, amelyek befolyásolják, hogy mely ételekhez és milyen főzési technikákhoz a legideálisabbak.
Hazánkban a sárga lencse a legnépszerűbb választás, de a vörös és fekete lencse is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A sárga lencse íze enyhén édeskés, és a dióra emlékeztet, így nem meglepő, hogy sok kínai és indiai receptben is megtalálható, gyakran köretként szolgálva fel. Ne felejtsük el, hogy főzés előtt érdemes néhány órára beáztatni, hogy a legjobb textúrát és ízt érjük el!
A vörös lencse, amely manapság már számos helyen elérhető, a dél-ázsiai konyha egyik nélkülözhetetlen összetevője. A többi száraz hüvelyeshez képest különlegessége, hogy nem igényel előzetes beáztatást. Főzési ideje csupán 15-20 perc, ez idő alatt pedig pürés állagúra puhul, így ideális alapanyag krémlevesek, szószok és pürék készítéséhez. A beluga lencse, amely apró, fekete szemű és kaviárra emlékeztető megjelenésű, gyakran a vegetáriánusok "kaviárjaként" van emlegetve. Főzés előtt ez sem igényel áztatást, és méretének köszönhetően gyorsan elkészül. Kiválóan illik fehér húsokhoz és halételekhez, de remekül használható levesek, főzelékek, saláták és csíráztatás céljából is. Pürésítve köretként is megállja a helyét, sőt, akár felfújt édesség is készíthető belőle.
A lencsefajok eredetileg a mediterrán térségben, valamint elő- és közép-Ázsiában honosodtak meg. A Közel-Keleten és Ázsiában napjainkban is alapvető tápláléknak számítanak, de népszerűségük az Egyesült Államokban és Európában is folyamatosan növekszik. Habár hosszú időn keresztül a szegények ételeként tartották számon őket, mára a gasztronómiai szcéna csúcsán is fellelhetőek, változatos és ínycsiklandó formáikban.
A lencse az egyik legjobb növényi fehérjeforrásnak számít, ráadásul az aminosavtartalma is kedvezőbb, mint más hüvelyeseké. Lassú felszívódású szénhidrátban gazdag élelmiszer, így a lencsét cukorbetegek és diétázók is fogyaszthatják. Magas a rosttartalma, és gazdag A-, B1-és B2-vitaminokban, vasban, káliumban, magnéziumban és folsavban. A lencse fogyasztása hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez, az emésztés javításához, valamint a vércukorszint szabályozásához.
A lencse nem csupán főzve élvezhető, hiszen a búzához hasonlóan a csíráztatott változata is kiváló táplálékforrást jelent. Salátákhoz vagy párolt zöldségek mellé remekül illik, érdemes kipróbálni. A fiatal hüvelyeket zöldségként is felhasználják, míg Ázsia számos országában megőrölve lisztet készítenek belőle, amelyet kenyér- vagy lepénytészta készítésénél használnak - tájékoztatott a NAK.
