Az EU gazdasági miniszterei megállapodtak, és várhatóan hamarosan bevezetésre kerülnek a vámok minden egyes temus csomagra.

Megszületett az első körös politikai megállapodás az uniós tagállamok kormányai között az unión kívülről érkező, 150 eurónál olcsóbb küldemények vámmentességének eltörléséről - jelentette be Stephanie Lose dán gazdasági miniszter az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) legutóbbi ülését követően. Jelenleg az EU területére érkező küldemények csak akkor vonzanak vámot, ha értékük meghaladja a 150 eurós határt. Azonban a Shein, a Temu és hasonló online áruházak révén olyan mértékű olcsó termékáradat érkezik Ázsiából, amely már komoly kihívások elé állítja a helyi vállalkozásokat.

A dán kormány gazdasági minisztere, Stephanie Lose a közelmúltban bejelentette, hogy az Európai Tanács, amelynek soros elnökségét Dánia látja el, elfogadott egy megállapodást. Magyarországot Nagy Márton képviselte a tárgyalások során. A döntés lényege, hogy a vámmentességet megszüntetik, így a vámot már az első eurós érték elérésétől kezdve be kell majd fizetni. Lose hangsúlyozta, hogy sokan kihasználták a főleg Ázsiából, különösen Kínából érkező olcsó termékek vámmentességét, és tudatosan alulértékelték a küldeményeiket, vagy kisebb csomagokra bontották azokat, hogy elkerüljék a vámfizetést, amikor az EU határait átlépik. A megállapodás értelmében a vámmentesség 2026-ban egy átmeneti megoldás keretében megszűnhet, míg a végleges szabályozás 2028-ra várható.

"A mai megbeszélés azt is megmutatta, hogy széles körű politikai támogatás van annak feltérképezésére, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak az e-kereskedelem gyors növekedéséből származó problémák kezelésére 2028 előtt" - mondta Stephanie Lose. Most a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal együttműködve egy ideiglenes megoldáson fognak dolgozni, hogy a döntés megvalósítása minél hamarabb, már 2026-ban megtörténhessen.

A vámszabályok átgondolása az utóbbi években a digitális kereskedelem robbanásszerű fejlődése miatt került a figyelem középpontjába az uniós döntéshozók körében. Az olyan online áruházak, mint a Shein és a Temu, amelyek általában kedvező árú termékeket kínálnak, folyamatosan növekvő számban küldenek vámmentes csomagokat az Európai Unió területére, amelyek értéke 150 euró alatt van. 2022-ben 1,4 milliárd csomag érkezett harmadik országokból, amelyek feladója szerint az értékük nem haladta meg ezt az összeget. Azonban 2023-ra ez a szám már 2,3 milliárdra emelkedett, és a várakozások szerint 2024-re akár 4,6 milliárdra is nőhet.

Érdekesség, hogy az e-kereskedelem keretein belül vásárolt, 150 eurónál alacsonyabb értékű csomagok 91%-a Kínából származik.

A vámhivatalok számára a folyamatosan növekvő küldeménymennyiség kezelése igazi kihívást jelent. Ennek következtében előfordulhat, hogy olyan csomagok is átkerülnek a határon, amelyeknek nem lenne szabad. Az Európai Unió Tanácsának állásfoglalása szerint az importőrök gyakran alábecsülik a küldemények értékét, hogy elkerüljék a 150 eurós vámküszöböt, ezzel megspórolva a vámfizetést. Ugyanakkor az Európai Bizottság figyelmeztetése szerint a megnövekedett csomagforgalom miatt olyan termékek is bejuthatnak az unió területére, amelyek nem felelnek meg az uniós előírásoknak, ezzel potenciális kockázatot jelentve a fogyasztók egészségére.

Ezért adódik az a helyzet, hogy a nem EU-s országból származó termékek, amelyek kevesebb biztonsági előírást követnek, jogtalan versenyelőnyhöz juthatnak az Európai Unió termékeivel szemben. Mivel a külföldi gyártóknak nem szükséges ugyanazokat a szigorú szabályokat betartaniuk, mint az uniós partnereknek, ez torzíthatja a piacot és hátrányos helyzetbe hozhatja a helyi vállalkozásokat.

Az utóbbi években a költséghatékony, sokszor viszont nem megbízható (vagy legalábbis nem ellenőrzött) minőségű termékeket forgalmazó, főként kínai webáruházak váltak a piaci tájékozódás középpontjává. A Biztosdöntés.hu előrejelzése szerint 2025 első felében a magyar vásárlók már több pénzt költenek a külföldi online boltjaikban, mint hazai alternatíváiknál. A cikkben említett adatok alapján a hazai felhasználók 1 111 milliárd forint értékben vásároltak a külföldi elektronikus kereskedőknél, ami közel százmillió forinttal haladta meg a magyar cégek felé irányuló online kártyás tranzakciók összegét. Érdemes megjegyezni, hogy ezt az arányt némileg torzította, hogy a bankok a külföldi internetes vásárlások közé sorolták azokat az eseteket is, amikor valaki a bankkártyájáról pénzt utalt a Revolut-számlájára.

Nem véletlen tehát, hogy a Temuhoz képest feleakkora növekedésre sem képes magyar e-kereskedők lobbizni is kezdtek az államnál a fellépésért. A GVH ezután 2024 novemberében elsőként lépett az európai versenyhatóságok közül, de nem tűnik úgy, hogy mindez érdemben befolyásolja a kínai piacterek térnyerését.

A kínai webáruházak egyik zászlóshajója a 2023 őszén megjelent, de agresszív hirdetéseivel a piacot hamar letaroló Temu, de ide sorolhatjuk a főként ruhákat kínáló Sheint is, ami előző héten nyitotta meg első állandó üzletét egy párizsi áruházban. A cégnek már a franciákkal is meggyűlt a baja: a megnyitó után egy órával a kormány bejelentette, hogy kezdeményezik a webáruházhoz való hozzáférés blokkolását Franciaországban, miután kiderült, hogy gyerektestalkatú szexbabákat kínált eladásra a Shein felületén a cég egyik külső partnere.

A fent említett szélsőséges példa mellett számos további aggály is felmerül a webáruházakkal kapcsolatban. Például sokan úgy vélik, hogy ezek a cégek a túlfogyasztást ösztönzik, hiszen a felhasználókat folyamatosan vásárlásra ösztönző üzenetekkel bombázzák. Ennek következtében könnyen vásárolhatunk olyan termékeket is, amelyekre valójában nincs szükségünk. Ez pedig nemcsak a pénztárcánkra, hanem a környezetünkre is súlyos következményekkel jár, hiszen a termékek előállítása és szállítása több ezer kilométert igényel, ami jelentős környezeti terhelést jelent. Továbbá, a Shein és a Temu kapcsán gyakran felmerül az a kritika is, hogy nem rendelkeznek átláthatósággal a saját ellátási láncukban, így nem zárható ki, hogy a gyártás során kényszermunka is szerepet játszik.

Az Európai Unió Tanácsa már 2023-ban javaslatot tett az EU vámrendszerének megreformálására, amire szerintük a részben az e-kereskedelemből beérkező, nagyszámú küldemény miatt van szükség. Ennek egy részéről idén júniusban sikerült megállapodniuk, így elkezdhettek róla tárgyalni a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel. A reform célja, hogy leegyszerűsítsék a vámügyi eljárásokat, miközben az országok vámhatóságainak is modernebb eszközöket adjanak a küldemények ellenőrzésére és lehetséges megállítására. Az EU vámügyi hatóságát is létrehoznák, aminek feladata egy közös, a különböző országok vámhatóságait összekötő informatikai rendszer működtetése lenne.

A Financial Timesnak nyilatkozó diplomaták szerint a döntéshozók korábban nem tudtak megállapodni arról, hogy a vámmentesség eltörléséből befolyó pénzt a tagállamoknak vagy az EU költségvetésének kellene megkapnia - ez pedig lassítja az intézkedés bevezetését. Időközben ugyanakkor az EU-országok kormányai is egyre türelmetlenebbé válnak. Románia augusztusban jelentette be, hogy egy 5 eurós díjat vetne ki az EU-n kívülről érkező küldeményekre, és a lengyel és holland kormány is arról beszélt, hogy készen állnak ennek meglépésére. Ez persze kockázattal is járna, hiszen töredezettséget jelentene az uniós országok kereskedelempolitikájában, és azokba az országokba irányíthatná át a küldeményeket, amikben még él a vámmentesség. Másrészt az ilyen díjakat bevezető országoknak az EU-val is meggyűlhetne a baja, hiszen ezek a díjak gyakorlatilag vámokként funkcionálnának, még akkor is, ha másképp nevezik őket. Az EU vámpolitikája pedig egységes, így annak részleteiről a tagállamok nem dönthetnek egyénileg, így nincs kizárva, hogy egy ilyen intézkedés kötelezettségszegési eljáráshoz vezetne.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, nemrégiben levelet intézett a testület gazdasági minisztereihez. Šefčovič véleménye szerint a vámmentesség megszüntetése "erős üzenetet hordozna arról, hogy Európa elkötelezett a versenyképesség növelése és a vállalkozások számára tisztességes körülmények megteremtése iránt" - olvasható a Financial Times-hoz eljuttatott levélben. Az Európai Bizottság májusban javasolta, hogy 2028 közepétől két eurós vámot vezessenek be a 150 eurónál olcsóbb küldeményekre. A kereskedelmi biztos mostani levelében hangsúlyozta, hogy "ez a tervezet nem tükrözi a helyzet sürgősségét", és arra kérte a minisztereket, hogy mielőbb jussanak dűlőre a vámmentesség eltörlésének részleteivel kapcsolatban.

Az európai iparágak, különösen a kereskedelmi szektor szereplői, többször is hangsúlyozták, hogy a versenyt torzító faktorokat sürgősen orvosolni kell. Rendkívüli kihívás elé nézünk, amikor meg kell magyaráznunk vállalkozásainknak és polgárainknak, miért nem képes az EU gyorsabb intézkedésekre – olvasható a levélben. Šefčovič hangsúlyozza, hogy egy modern és versenyképes Európának hatékonyabban kell biztosítania áruforgalmának védelmét, valamint fenntartania a tisztességes verseny feltételeit.

A Covid után az EU-ba érkező csomagállomány ugrásszerű növekedésével a budapesti repülőtér vált ezeknek a csomagoknak az egyik fontos elosztóközpontjává. 2023-ban körülbelül 200 ezer tonnányi légiárut kezeltek a Liszt Ferenc Repülőtéren, ami csaknem 50 százalékkal volt több, mint 2019-ben, miközben a globális légiáru-mennyiség nem változott. A reptér jelentése szerint 2024-ben már körülbelül 300 ezer tonnányi légiáru érkezett, ami ismételten 50 százalékos növekedést jelentett - mindössze egy év leforgása alatt. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint gyakran nem Magyarország a végcél, innen jellemzően a régió kisebb országiba, így Ausztriába és Szlovákiába haladnak tovább a küldemények.

Megkerestük a NAV-ot, hogy megtudjuk, milyen további terheket róna a vámmentesség eltörlése a hatóságra, és milyen lépéseket terveznek ennek kezelésére. Válaszukban hangsúlyozták, hogy 2021. július 1-jétől már nem él a 22 euró alatti termékek áfamentessége, így minden egyes küldemény után áfát kell fizetni. Ezen kívül kötelezővé vált az elektronikus vám-árunyilatkozat benyújtása minden csomag esetében. Ennek következtében a csomagok ellenőrzése már eddig is folyamatban volt, így a vámmentesség eltörlése nem változtatna a vizsgálatok mélységén és gyakoriságán.

A NAV ezért egyelőre csak észrevételeket tesz az uniós tervezetekkel és javaslatokkal kapcsolatban. Arról is írnak, hogy a vámmentesség eltörlése az átfogó uniós vámreformcsomag része, aminek egyik kiemelt célja egy közös uniós vámügyi adatközpont létrehozása. Ezt az e-kereskedelmi forgalom kezelésére tervezik elindítani, és fokozatosan venné át a tagállamoktól az összes többi elektronikus vámfolyamat feldolgozásának feladatát. A hatóság szerint az ezekkel kapcsolatos feladatokat felmérték, de az elemzői munka mellett konkrét lépéseket egyelőre nem tesznek a jogalkotási folyamat lezárultáig.

A vámmentesség eltörlésével kapcsolatban a Budapest Airportnak is küldtünk kérdéseket. Válaszukban arról írnak, hogy az e-kereskedelem volumene a piaci folyamatok függvénye, és a 150 euró alatti küldemények vámmentességének megszűnése nem jelentene számottevő többletköltséget az importőröknek. "Az online vásárlás mára alapvető fogyasztói szokássá vált, a légi úton szállított áruk mintegy 20 százaléka e-kereskedelmi küldemény. A repülőtér kiemelten kezeli ezt a szegmenst, miközben tovább fejleszti cargo tevékenységét olyan iparágak logisztikai támogatására, mint az autógyártás, elektronika, gyógyszeripar vagy a minőségi élelmiszerexport" - írták.