Megakadt a világ legnagyobb jéghegyének útja, amely már 1986 óta küzdött a Déli-óceán hullámaival.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a közel 40 év sodródás után megfeneklett a sekély vízben, kb. 80 kilométerre Dél-Georgia szigetétől - írja a BBC. A jéghegy, amelynek területe egykor több mint 3900 négyzetkilométeres volt (vagyis akkora, mint Budapest hétszer), 1986-ban szakadt le az antarktiszi Filcher-Ronne-selfjégről, de a kutatók szerint megfeneklése után most már szilárdan rögzült a sekély kontinentális talapzaton.
Az eseménynek számos következménye lehet: a hatalmas jégdarab megzavarhatja a halászati útvonalakat és a pingvinek táplálkozási területeit is, ugyanakkor olvadásával létfontosságú tápanyagok is felszabadulhatnak az óceánban, ami a tengeri élővilág virágzását idézheti elő a környékén. Emellett a kutatók arra számítanak, hogy hamarosan több darabra kezdhet szétesni az akadályba ütközött A23a.
A Brit Antarktiszkutató Intézet (BAS) szakértői rámutatnak, hogy a jéghegyek olvadása, amely ma már csupán 3234 négyzetkilométeres területet foglal el, édesvíz beáramlását eredményezheti a sós tengeri ökoszisztémákba. Ez a folyamat kedvező körülményeket teremt a fitoplanktonok hirtelen szaporodásához, ami évek során folyamatosan tápláló forrást biztosíthat. A fitoplanktonok alapvető szerepet játszanak az óceáni táplálékláncban, így a populációjuk változása hatással van az egész ökoszisztémára, kezdve a kisebb halaktól egészen a világ legnagyobb állatáig, a kék bálnáig.
A mélytengeri ökoszisztéma számára viszont aggasztó következményekkel járhat az A23a jéghegy megfeneklése. Ennek a hatalmas jégsapkának a tengerfenékhez való tapadása valószínűleg jelentős károkat okoz a korallzátonyok, a szivacsok, valamint az óceán mélyén élő tengeri csigák populációjában. A jéghegy súlya és mozgása megzavarhatja a helyi élővilág egyensúlyát, ami súlyos következményekkel járhat az ottani életformákra.
A Sir David Attenborough sarkkutató hajó fedélzetén utazó tudósok figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt felgyorsult ütemű antarktiszi jégveszteség a közeljövőben még több jéghegy leszakadásához vezethet, aminek egyre nagyobb hatása lehet a sarkvidéki és tengeri ökoszisztémákra, valamint a globális óceáni áramlatokra is.
