Megismétlik a botrányos román elnökválasztást, és ezúttal szigorúbb szabályok lépnek életbe.
A román kormány bejelentette, hogy a megismételt államelnökválasztás első fordulóját május 4-én fogják megrendezni - közölte Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A három koalíciós párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már több mint egy hete elérte a megállapodást az időponttal kapcsolatban.
Amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Az elnökválasztás menetrendjéről szóló kormányhatározatot csütörtökön fogadta el a bukaresti kormány.
Az elnökválasztás megismétlésére van szükség, mivel a román alkotmánybíróság december 6-án hatályon kívül helyezte a november 24-i első forduló eredményét.
Két nappal a tervezett második forduló előtt jelentős változások várhatóak. Az új elnökválasztás kiírása a decemberben megalakult új kormány hatáskörébe tartozik. Klaus Iohannis, aki 2014 óta tölti be az elnöki posztot, addig ügyvezető elnökként folytatja tevékenységét az államfői hivatalban.
Az alkotmánybíróság végül arra az elhatározásra jutott, hogy meg kell ismételni az elnökválasztást, miután a román hírszerzés jelezte, hogy külső tényezők beavatkoztak a választási folyamatba.
A hírszerzés jelentése Oroszországot sejttette a háttérben, amely állítólag törvénytelen eszközökkel támogatta a Moszkva-barát nyertes elnökjelölt, Călin Georgescu kampányát.
Marcel Ciolacu, a kormányfő, a csütörtöki kormányülés nyitányaként bejelentette, hogy május 4-én egy megyében és 17 településen időközi önkormányzati választásokra kerül sor.
Új rendelkezés lépett életbe: a 2025-ös elnökválasztások során a külföldi szavazókörökben a szavazás időpontja legkésőbb a romániai befejezési időponttal egyezik meg.
A miniszterelnök hangsúlyozta:
az idei elnökválasztáson szigorú szabályokat vezetnek be, és drasztikus bírságokra számíthatnak a részrehajló közösségimédia-platformok.
A Transtelex szerint Ciolacu azt mondta:
Olyan változtatásokat dolgoztunk ki, hogy mindegyik jelöltre ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek, és ne fordulhassanak elő a legutóbbi választáson törtétnek, amikor egy közösségimédia-platform előnyben részesített egy bizonyos jelöltet.
Ciolacu kiemelte, hogy a szabályok megszegése esetén kiszabott bírságok akár a platformot üzemeltető cég bevételének 5%-át is elérhetik, ami több milliárd eurós összegre rúghat.
A később eltávolított első fordulóra vonatkozó hírszerzési jelentések szerint a kínai TikTok közösségi platform jelentős mértékben hozzájárult Georgescut kampányához, koordinált fiókok, ajánló algoritmusok és fizetett hirdetések révén. A szélsőjobboldali politikai jelölt az elnökválasztás előtt szinte teljesen ismeretlen volt, ám a TikTokon zajló, rejtélyes forrásokból származó, intenzív támogatással lebonyolított kampányának köszönhetően sikerült ismertséget szereznie.
A román helyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben: