Elindult a magyar kutatók helyzetének részletes vizsgálata.
Egy évnyi alapos előkészítés után a Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája több mint 40 ezer, Magyarországon dolgozó vagy az országhoz kapcsolódó kutató számára küldte el azt a fontos kérdőívet, amelynek célja a kutatók aktuális helyzetének, elégedettségének és felmerülő problémáinak feltérképezése. Freund Tamás, az MTA elnöke által megfogalmazott felkérésben hangsúlyozta, hogy a kérdésekre nem léteznek helyes vagy helytelen válaszok; az Akadémia az őszinte véleményekre és tapasztalatokra kíváncsi.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) egy közel egyéves előkészítő munkát követően közösen indította el azt a kutatási projektet, amelynek célja a magyarországi tudományos közösség tagjainak helyzetének és véleményének alapos feltérképezése. A kutatás során fókuszálni kívánnak többek között arra, hogy milyen elvárásokat támasztanak az akadémiai intézményekkel szemben, milyen a munkahelyi környezetük, mennyire elégedettek jelenlegi helyzetükkel, milyen problémákkal küzdenek, és milyen tudományos, valamint pályázati lehetőségeket látnak maguk előtt. A kutatás emellett a nemzetközi együttműködésekkel és a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos terveikre is kíváncsi, hogy átfogóbb képet nyerjen a magyar kutatói élet kihívásairól és lehetőségeiről.
Freund Tamás felkérő levele több mint 40 ezer kutatóhoz eljutott. Az MTA 19 ezer fős köztestületének tagjain kívül azok is megkapták, akik a Magyar Tudományos Művek Tárában legalább 10 publikációval rendelkeznek, vagy az elmúlt két évben legalább 1 publikációt publikáltak. Ezen kívül a levelet olyan magyar kutatók is megkapták, akik jelenleg külföldi intézményeknél dolgoznak. Így a felkérés révén a magyarországi és a magyar származású kutatók jelentős része elérhetővé válik az Akadémia számára.
A kérdőív kitöltése során a válaszaid teljesen névtelenek maradnak. Az itt megosztott információkat kizárólag a kutatást végző csapat tagjai fogják látni, személyes azonosításra alkalmas adatok nélkül. A válaszok feldolgozása után az Akadémia és az FKA nyilvánosságra hozza a kutatás eredményeit.
A kutatás élén Koltai Júlia áll, aki a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, valamint az ELTE Társadalomtudományi Kar docense. Emellett büszkén képviseli a Fiatal Kutatók Akadémiáját is. Az előkészítési fázist Kollár László, az MTA főtitkára, és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese vezényelte le.
A kutatás előzményeként a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai 2021-ben (és a megalapítást megelőzően 2018-ban) kérdőíves felmérést készítettek a 45 éves vagy fiatalabb, PhD-fokozattal rendelkező hazai kutatók és egyetemi oktatók körében. A kutatások célja az volt, hogy felmérjék az akadémiai pálya elején lévő kutatók munkavégzéssel és karrierépítéssel kapcsolatos helyzetét.
Az első kérdőívet összesen 1779 személy töltötte ki, míg a másodikra 1135-en válaszoltak. Az utóbbi felmérés különlegessége abban rejlett, hogy nemcsak a jövedelmek részletes mértékét és összetételét tükrözte, hanem a kitöltők 89%-a hozzájárult ahhoz is, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában elérhető publikációs mutatóik anonim módon kapcsolódjanak a megadott válaszaikhoz.
A felmérések tanulságai nem csupán a magyar fiatal kutatók munkakörülményeire, karrierlehetőségeire és jövedelmi helyzetére világítanak rá, hanem a rendszerben fellelhető legjelentősebb egyenlőtlenségeket is feltárják. A kutatások során kiderült, hogy a fiatal kutatók tudományos pályán való megmaradását leginkább a méltánytalanul alacsony bérek, a kutatási források szűkössége, valamint a kiszámíthatatlan és tervezhetetlen szakmai pálya nehezíti. Emellett a fokozódó, de nem megfelelően értékelt oktatási és adminisztrációs terhek, valamint a női kutatók és a kisgyermekes kutatók előtt álló egyenlőtlen lehetőségek is hozzájárulnak a kiégéshez, a pályaelhagyáshoz, és végső soron az utánpótlás hiányához.
A 2019-es első felmérés nyomán, a résztvevők javaslatai alapján jött létre az FKA, amely a fiatal kutatók képviseletére és támogatására összpontosít. Célja, hogy csökkentse a tudományos pályán tapasztalható egyenlőtlenségeket, segítse a fiatal kutatók szakmai előrelépését, felkeltse és fenntartsa az érdeklődést a tudományos karrier iránt, valamint erősítse a kutatók és a társadalom közötti kapcsolatot. Az FKA tagjai mindkét felmérés után konkrét javaslatokat tettek a döntéshozók számára a fiatal kutatók életpálya-kilátásainak javítása érdekében. Ezek a javaslatok kiemelték a bérek emelésének szükségességét, a pályázati rendszer fejlesztését, az esélyegyenlőség megteremtését, valamint a stabil életpályamodell kidolgozását.
