Miért kezdett Trump az atomenergiáról beszélni? Vajon a helyzet annyira aggasztó, hogy a nukleáris téma kerül előtérbe? Az atomenergia kérdése mindig is vitákat generált, és most, amikor a globális politikai feszültségek fokozódnak, Trump szavai különösen
Trump kijelentette: "Elérkezett az atomenergia kora, és mostantól nagy léptékben fogunk ezzel foglalkozni" - új nukleáris korszakot hirdetett meg az Egyesült Államok elnöke.
A Fehér Házban rendezett sajtótájékoztatón Trump éles szavakkal kritizálta az Európai Uniót, amely szerinte kereskedelmi akadályokkal és diszkrét hátrányos megkülönböztetéssel nehezíti meg az amerikai cégek helyzetét. "Az ő autóikat milliószámra fogadjuk, míg a mi autóinkat, valamint mezőgazdasági termékeinket nem engedik át" - hangsúlyozta az elnök, aki azt is hozzátette, hogy ennek következtében az Egyesült Államokban gyárak zárnak be, míg Európában a munkalehetőségek növekednek, számolt be róla az Index.
Trump jelezte: azok a gyártók, akik az Egyesült Államokban építenek gyárat, mentesülhetnek a vámok alól. "Aki idejön, és azt mondja, hogy itt akar gyárat építeni, azzal tudok beszélni arról, hogy kapjon egy kis halasztást" - mondta, utalva arra, hogy egyedi elbírálásra is lehetőség nyílhat.
Külön figyelmet szentelt az Apple-nek: 25 százalékos különvámot helyezett kilátásba a vállalat termékeire, amennyiben a jövőben nem az Egyesült Államokban készítik el legismertebb okostelefonjukat. Az elnök bejelentette, hogy az Apple vezetése számára világosan kifejtette, ha a gyártást Kínából Indiába helyezik át, az sem mentesíti őket a vámfizetési kötelezettség alól az amerikai piacon értékesített eszközök esetében.
A kereskedelmi szigorításokkal egy időben Trump elnöki rendeletet is aláírt a nukleárisenergia-termelés bővítéséről. Mint mondta, az engedélyezési eljárásokat egyszerűsítenék, hogy mind kisebb, mind nagyobb kapacitású atomerőművek épülhessenek gyorsabban - természetesen a biztonsági szempontok figyelembevétele mellett. "Eljött az atom ideje, és nagyban fogjuk csinálni" - fogalmazott.
Az Európai Unió kifejezte elégedetlenségét a legutóbbi bejelentés kapcsán. Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa hangsúlyozta, hogy Európa olyan kereskedelmi megállapodások mellett áll, amelyek nem a fenyegetésekre, hanem a kölcsönös haszonra építenek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Trumpot, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, és szüntesse be a konfliktusos megközelítéseket.
A kínai kereskedelmi minisztérium hivatalos nyilatkozatában sürgette az Egyesült Államok által bevezetett vámintézkedések megszüntetését, és figyelmeztetett arra, hogy válaszul újabb vámtarifák bevezetését fontolgatja az amerikai termékekkel szemben.
A Trump-adminisztráció korábban már intenzív vámháborúba bonyolódott Kínával, amely azonban május közepén – legalábbis első ránézésre – véget ért. Genfben egy megállapodás született, amelynek értelmében a felek drasztikusan, 115%-kal csökkentették a vámokat. Az amerikai vámok 145%-ról 30%-ra, míg a kínaiak által kiszabottak 125%-ról 10%-ra mérséklődnek. A megállapodás keretében egy állandó egyeztetési mechanizmus is létrejön, amely célja a jövőben felmerülő vitás kérdések rendezése.
Trump április elején bejelentette, hogy az Európai Unióval szemben "csupán" 20 százalékos vámot vezet be, míg Kína esetében ez a szám 34 százalékra rúgott, és azóta fokozatosan emelkedett. Most úgy tűnik, hogy Kínát követően az Európai Unió is a vámháború tűzfészkévé vált. Ennek a konfliktusnak a következményei nem csupán a globális kereskedelem dinamikáját érinthetik, hanem komoly hatást gyakorolhatnak az amerikai és európai gazdaságok belső stabilitására is.
