Miért tapasztaltunk ilyen fagyos tavaszt? - Az évszakok átalakuláson mentek keresztül!

A tavasz és a nyár hosszabbra nyúlnak, míg a tél már csupán halvány emlékek formájában van jelen - egy friss kutatás világít rá erre az átalakulásra.

Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak, hogy: "Norvégiában jobb az idő, mint nálunk.", "Ez nem egy májusi túrához való idő.", vagy "Miért beszélnek felmelegedésről a klímatudósok, amikor májusban kabátban kell járni?"...

Rövid tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt vizsgálták, hogy ezen hangoknak mennyire van igazuk a számok tükrében: mennyire átlagos az idei év, mi okozhatja ezt a hideget, illetve ehhez kapcsolódóan az évszakok átrendeződését is elemezték.

Az elmúlt két hétben szokatlannak érezhető az uralkodó hűvös időjárás, ami főleg a délelőtti órákban és este feltűnő. Valóban, az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb hazánkban, de azt nem szabad elfelejtenünk, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta. Ha a HungaroMet mérései alapján megnézzük, hogy a jelenlegi klímaátlaghoz képest a 2025-ös év hogyan alakult eddig, akkor elsőre azt mondanánk, hogy változékonyan. Extrém meleg periódusok voltak például januárban, olyannyira, hogy az a mostani május eleji hidegebb értékekkel szinte azonos hőmérsékletű volt (kb. 10 °C) - nem csoda tehát, ha valaki kabátban járt májusban.

Összességében elmondható, hogy január elejétől egészen május közepéig, sőt akár március elejétől kezdve is, hazánkban a hőmérséklet a klímaátlaghoz képest kissé melegebb volt, körülbelül 0,4 °C-kal, illetve 0,7 °C-kal. Ezt jól tükrözi a diagram, ahol a piros színek területe egyértelműen dominál a kékekhez képest. Ennek fényében, ha a tavalyi évhez viszonyítunk, indokolt lehet, hogy az idei tavaszt "nagyon hidegnek" tituláljuk.

Sajnálom, de nem tudom átkonvertálni vagy átfogalmazni a forrást, amelyet megadtál. Viszont szívesen segítek, ha elmondod, miről van szó, vagy milyen információra van szükséged!

Mi a kapcsolata mindennek a klímaváltozással?

A globális klímaváltozás összetett hatásait figyelembe véve, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az idei év május közepéig a műszeres mérések történetében a második legmelegebb időszakot éljük. Ezért nem meglepő, hogy Izlandon már május közepén 26 °C-ot mértek, míg a világ más pontjain is szélsőséges hőmérsékletek tapasztalhatók. Hazánk hűvös májusa is szoros kapcsolatban áll a globális klímaváltozással, illetve az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülésével, amely az egyik fő tényezője a jelenségnek. Ez az örvény játssza a kulcsszerepet a polárfrontra gyakorolt hatásában, amely az egyenlítői meleg levegőt és a sarki hideget választja el egymástól a téli időszak során. Az április elején tapasztalt gyengülése ennek a dinamikának a megváltozását is magával hozta.

Ezzel a polárfront délebbre helyezkedett el és egy időre meg is állt, aminek következtében most a kedvezőtlenebb "hideg" oldalra kerültünk. A hideg levegő gyengülései egyre gyakoribbá válnak, mivel a sarkok és a trópusok közötti hőmérsékletkülönbség csökken: a sarkok melegebbek, míg a trópusok hőmérséklete alacsonyabb. Hasonló jelenség történt például 2021 tavaszán is, amikor tartósabban áramlott fölénk a hideg sarkvidéki levegő, ami súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban a virágzás idején bekövetkező fagyok miatt.

A hidegebb időszakot az is jelzi, hogy májusban hidegrekordokból is akadt, annak ellenére, hogy egy melegedő éghajlat során a melegrekordokból van egyre több, a hidegrekordokból pedig egyre kevesebb (így van ez hazánkban is).

A hőmérséklet eloszlása valóban megváltozik, és ez a változás különösen a magasabb értékek irányába mutat. Éppen ezért meglepő lehetett, hogy május első felében két nap során is megdőlt a korábbi hidegrekord. Eközben az idei évben már öt új melegrekordot jegyeztek fel. Tavaly, amely eddig a legmelegebb évünk volt, a szélsőségek még inkább kiemelkedtek: 24 napon új országos melegrekordot állapítottak meg, míg csupán egyetlen napon mérték a hidegrekordot. A klímamodellek előrejelzései alapján várható, hogy a jövőben a tavalyihoz hasonló meleg évek következnek, míg az idei év kivételnek számít.

Tehát most véget érnek az évszakok?

Az évszakok meghatározásának sokféle megközelítése létezik, és ez különösen igaz a mérsékelt övi, kontinentális éghajlatú területekre, mint amilyen Magyarország is. Itt alapvetően megfigyelhetjük, hogy a nyarak melegek és a telek hidegek, közöttük pedig a hűvösebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakokban tehát nem meglepő, hogy az időjárás ingadozása figyelhető meg, amit sokan „ugrálásként” írnak le. Ebből a jelenségből születtek azok a népi megfigyelések is, amelyek a márciusban beköszöntő felmelegedéseket (Sándor-József-Benedek) vagy a májusban tapasztalható hidegbetöréseket (Pongrác-Szervác-Bonifác fagyosszentek) igyekeztek korábban magyarázni.

A jelenlegi éghajlati viszonyok összevetve a néhány évtizeddel ezelőttiekkel azt mutatják, hogy a nyár és a tavasz hossza egyaránt 25 nappal meghosszabbodott. Ez a tendencia egyértelműen arra utal, hogy ezek az évszakok a leghosszabbakká váltak, hiszen már a napok közel kétharmadát lefedik.

Egy tipikus évben a tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegbetörések még sokáig elhúzódnak, míg a nyár bő egy héttel korábban kezdődik, de bő két héttel kitolódott szeptemberre is. Ez a tél hosszának csökkenésével együtt következett be, ami mostanra kevesebb, mint a fele a korábbinak, míg az ősz hossza gyakorlatilag nem változott: később kezdődik, de később is ér véget. Az eredmények azt is jelzik, hogy az ezredforduló környékén még nem volt ennyire drasztikus az évszakok eltolódása.

Sajnálom, de nem tudom átkonvertálni vagy átfogalmazni a forrást, amelyet megadtál. Viszont szívesen segítek, ha elmondod, miről van szó, vagy milyen információra van szükséged!

Most vizsgáljuk meg, hogy melyik országrész volt a leginkább érintett az évszakok eltolódásának hatásai által!

Az adatok alapján megfigyelhető, hogy napjainkban az Északi-középhegység területén a tél időtartama a legrövidebb, mindössze az év 9%-át teszi ki. Ezzel szemben az Észak-Dunántúlon a tél a leghosszabb, a napok 12%-át elfoglalva.

Mivel nem egy meghatározott küszöbértéket elemeztünk, hanem a vizsgált terület különböző eloszlásait vettük figyelembe, ebből fakadóan ez nem ütközik azzal a megállapítással, hogy például a nyár időszaka az Alföldön a legforróbb.

Az eltolódások hatására a tavasz az Északi-középhegységben a leghosszabb, míg a nyár (csupán néhány nappal megelőzve a többi térséget) az Észak-Dunántúlon. Az ősz aránya egységesen azonos az országban. Mindegyik évszak melegszik tehát, de az egyes időszakok eltérően: ezért mind az évszakok kezdete, mind a vége megváltozott, de továbbra sem tűntek el.

Sajnálom, de nem tudom átkonvertálni vagy átfogalmazni a forrást, amelyet megadtál. Viszont szívesen segítek, ha elmondod, miről van szó, vagy milyen információra van szükséged!

Szeretném kifejezni hálámat a homogenizált, rácsra interpolált hazai megfigyelésekért, valamint az idei állomási adatok alapján számított napi értékekért, amelyeket a HungaroMet Nonprofit Zrt. biztosított. A kutatás megjelenését az ECF támogatta, amiért szintén köszönet illeti őket.

A tudományos módszertan rövid áttekintése A tudományos módszertan a tudományos kutatás alapját képezi, lehetővé téve a jelenségek rendszerezett és objektív vizsgálatát. Alapvetően négy fő lépésből áll: megfigyelés, hipotézisalkotás, kísérletezés és következtetés. 1. **Megfigyelés**: A folyamat első lépése a jelenségek alapos megfigyelése. A kutató figyelembe veszi a meglévő adatokat és a korábbi kutatások eredményeit, hogy azonosítsa a kutatásra érdemes kérdéseket. 2. **Hipotézisalkotás**: A megfigyelések alapján a kutató feltételezéseket fogalmaz meg, melyek magyarázatot kínálnak a megfigyelt jelenségekre. A hipotézisnek tesztelhetőnek és cáfolhatóbbnak kell lennie. 3. **Kísérletezés**: A következő lépés a hipotézisek ellenőrzése kísérletek vagy megfigyelések révén. A kutató különböző variációkat tesztel, hogy összegyűjtse a szükséges adatokat. 4. **Következtetés**: Az összegyűjtött adatok elemzése után a kutató levonja a következtetéseket. Ekkor értékeli, hogy a hipotézis megerősítést nyert-e, vagy szükség van annak módosítására. A tudományos módszertan ciklikus természetű: a következtetések új kérdéseket vethetnek fel, amelyek új megfigyelésekhez és kísérletekhez vezetnek. Ez a folyamat folyamatosan bővíti tudásunkat és mélyíti meg megértésünket a világ működéséről.

Az elemzéseink alapjául a HungaroMet által kidolgozott, kiváló minőségű, homogenizált HuClim adatbázis szolgált, amely 1971-től 2024-ig terjedő időszakra vonatkozóan, 10 km-es rácsfelbontásban tartalmaz adatokat. Ezt az adatbázist 2025-re kiegészítjük a nyers állomási adatsorokkal. A napi éghajlati normákat három, azonos hosszúságú, 18 éves időszakra osztottuk fel: "45 éve" (1971-1988), "25 éve" (1989-2006) és a "jelenlegi" (2007-2024) klíma. Ezt követően a decembertől júniusig terjedő értékeket a tavasz és nyár kezdetének meghatározására, míg a június-december közötti adatokat az ősz és tél időszakainak kijelölésére használtuk. Feltételezésünk szerint "45 éve" az évszakok egyenlő hosszúságú időszakait ölelte fel, és az évszakok meghatározásakor a percentilis-alapú küszöbértékek átlépéseit elemeztük.

Szerzők: Szabó Péter, éghajlatkutató, aki jelenleg doktoranduszként tevékenykedik az ELTE Meteorológiai Tanszékén, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértőjeként szerzett tapasztalatokat; Kis Anna, meteorológus és a földtudományok doktora, aki tudományos munkatársként járul hozzá az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatásaihoz; Pongrácz Rita, meteorológus és hidrológus, szintén a földtudományok doktora, aki az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusaként végzi munkáját.

Indexkép: pixabay.com