Mini-Dubaj és Sukoró ingatlanügyei között számos hasonlóság és eltérés figyelhető meg, amelyek a különböző gazdasági, kulturális és jogi környezetekből adódnak. **Hasonlóságok:** 1. **Fejlesztési potenciál:** Mindkét helyszín jelentős fejlesztési lehetős

Karácsony Gergely főpolgármester nemrégiben a Facebook-oldalán vont párhuzamot a rákosrendezői mini-Dubaj-ügy és a sukorói ingatlancsere között, amely a 2000-es évek egyik legnagyobb politikai botrányának számít. De vajon tényleg olyan szoros kapcsolatban áll egymással ez a két ügy?

Budapest főpolgármestere kedden a Facebook-oldalán határozottan kritizálta a kormányt a Rákosrendező területének átadásával kapcsolatban. Véleménye szerint a "Mini-Dubaj" magánosítása nem különbözik lényegesen a Sukoró-ügytől, és hangsúlyozta, hogy ez a lépés aggasztó precedenst teremt.

A két ügylet közötti kapcsolatot egy közös vonás, a külföldi befektető jelenléte képezi, ám a részleteikben jelentős eltérések mutatkoznak. Míg a sukorói projekt egy csereügylet keretein belül zajlik, addig a budapesti mini-Dubaj egy klasszikus vásárlásra épül – hívta fel a figyelmünket Nagy Attila Tibor, politikai elemző. Kiemelte, hogy Karácsony Gergely látszólag távolodni kívánt az országos politikai színpadtól, ám most mégis kénytelen volt határozottan, kormányellenes hangnemben megszólalni a beruházás kapcsán.

Sukorón egy olyan eseménysorozat zajlott, amely mély hatással volt a település életére. A helyszín a Velencei-tó közelében található, és a projekt, amely itt kibontakozott, nem csupán helyi, hanem országos figyelmet is vonzott. A tervezett ingatlanfejlesztések, amelyek célja a turizmus fellendítése és a gazdasági növekedés volt, számos vitát generáltak. A lakosság körében megosztott vélemények születtek, hiszen sokan a természetvédelmi szempontokat és a helyi közösség érdekeit tartották szem előtt, míg mások a gazdasági lehetőségeket hangsúlyozták. Az események folytán jogi eljárások, demonstrációk és különféle összejövetelek formájában fejezték ki az emberek a véleményüket. Ez a történet rávilágít arra, hogy a fejlődés és a környezetvédelem közötti egyensúly keresése mennyire komplex és ellentmondásos folyamat.

A sukorói telekcsere ügye 2008-ban vált hírhedtté, amikor a King's City nevű kaszinóberuházás keretében Gyurcsány Ferenc kormánya egy Velencei-tó melletti, sukorói állami ingatlant cserélt el egy Pest megyei telekre. A tranzakció során mindkét ingatlan piaci értékét alulbecsülték, ami súlyos pénzügyi veszteséget okozott az államnak, hiszen a beruházó által ígért fejlesztések végül soha nem valósultak meg. Az ügy komoly jogi következményekkel járt, és bírósági eljárás indult az ügy körüli viták tisztázására.

2013-ban a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása nyomán a telekcsere ügyében Tátrai Miklós és Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezetői börtönbüntetésre ítélték. Őket hivatali visszaélés és károkozás vádjával vonják felelősségre. Gyurcsány Ferenc, az egykori miniszterelnök, bár nem került vádlottak padjára az ügyben, politikai felelőssége továbbra is folyamatosan napirenden van.

A NER is felfigyelt rá.

Érdekes és figyelemre méltó, hogy Sukoró és környezete az utóbbi időben a NER oligarcháinak figyelmét is felkeltette. A korábban tervezett kaszinóváros helyett 2021-ben a kormány megalapította a Fiatalokért Központot, amely számos szolgáltatást, köztük rendezvényhelyszíneket, szállásokat és sportpályákat kínál. Azonban a beruházás területe jelentősen bővült, és a kijelölt ingatlanok között olyan NER-közeli személyek is feltűntek, mint Ruszlan Rahimkulov, Megdet Rahimkulov fia. A Tópart Business Kft., amely a korábbi sukorói telekcsere-ügylet egyik ingatlanát birtokolja, szintén a kormányhoz közel álló Madarász László és Berényi János érdekeltségébe tartozik. Továbbá, egy decemberben közzétett kormányrendelet lehetőséget ad a vízparti ingatlanok további beépítésére, amelyet az ellenzők a tó egyedülálló, természetközeli partszakaszának és természeti értékeinek veszélyeztetésével kapcsolnak össze. A projekt megvalósítása után a létesítmények a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány tulajdonába kerülnének, míg működtetésüket az EFOTT Kft. végezné.

A mini-Dubaj projekt: egy különleges városfejlesztési elképzelés, amely arra törekszik, hogy egy kis darabot hozzon létre a híres emirátusi csodából. Az ambiciózus terv célja, hogy modern, vibráló közösséget építsen, tele luxuslakásokkal, üzletekkel és szórakozási lehetőségekkel. Az építkezés mögött álló vízió az, hogy a helyi lakosok és a turisták számára egyaránt vonzó, exkluzív élményt nyújtson, miközben figyelembe veszi a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet. A mini-Dubaj tehát nem csupán egy új városrész, hanem egy életstílus megtestesítője is, amely a modern élet színvonalát célozza meg egyedülálló módon.

Rákosrendező, azaz mini-Dubaj ügye jó ideje húzódik. A legújabb, nyilvánosságra került elképzelés szerint a területet jelentős magánberuházásokkal alakítják át, az önkormányzat szerepe minimális marad. Korábban mi is beszámoltunk róka, hogy arab befektetők kezébe került Rákosrendező. Az ingatlan-adásvételi szerződést a magyar állam és az Eagle Hills Csoport írta alá. Karácsony Gergely szerint tehát ez az ügy közvetlen párhuzamba állítható a Sukoró-telekcserével, mivel mindkét esetben egy közvagyont érintő, jelentős érdeksérüléssel járó eljárásról van szó.

A főpolgármester már hétfőn kifejezte, hogy nem engedi, hogy a budapestiek elől eltitkolják "a város aranytartalékát kiárusító szerződést". Hangsúlyozta, hogy elkötelezett amellett, hogy megszerezze és nyilvánosságra hozza a dokumentumot, hiszen véleménye szerint a részletek ismerete közérdek. "Ezért hétfőn adatigénylést nyújtottam be a MÁV-nak és a Nemzeti Vagyonkezelőnek, a vonatkozó információszabadságról szóló törvény keretein belül kértem a szerződést, minden mellékletével és függelékével együtt" - tette hozzá a főpolgármester, jelezve, hogy amennyiben a törvényes határidőn belül nem kapja meg a kért dokumentumokat, jogi lépéseket fog tenni.

Karácsony véleménye szerint "nettó hazaárulás" zajlik, mivel a kormány Budapest egyik jelentős értékét adta el egy arab befektetőnek, aki már Belgrádban is káros hatással volt a helyi területre. "Így a főváros fejlesztésének kulcsfontosságú tartaléka került magánkézbe, anélkül, hogy bármiféle közérdekű szabályozás vagy városfejlesztési garancia állna a háttérben. A kormány felgyorsította Budapest végkiárusítását: Rákosrendezőt már eladták, most pedig a pályaudvarok és azok fejlesztési területei következnek."

Nagy Attila Tibor szerint Karácsony Gergely a nagy jelentőségű eset kapcsán a főváros érdekeinek védelme érdekében lépett fel, a szerződést ugyanis a kormány az arab befektetővel kötötte meg anélkül, hogy a főváros vezetésével érdemben tárgyaltak volna.